TÓTH GYULA
TÓTH GYULA
TÓTH GYULA (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar főváros törvényhatósági bizottsága 1903 júniusában két pályázatot írt ki: egyet a szabadságharc emlékművére és egyet a Kossuth-szoborra. Évek múltával, 1908 áprilisában a bírálóbizottság harmadszori szavazása utána Horvay János pályázata győzött. A Kossuth-szoborcsoport avatása az Országház előtt - amelyet előtte négy nappal Kossuth Lajos térnek neveztek át - 1927. november 6-án volt. Másnap a Parlamentben folytatódott az ünnepség két törvényjavaslattal: március 15-e nemzeti ünneppé tételéről és Kossuth Lajos érdemeinek törvénykönyvi megörökítéséről.
A szobor már felállításakor és az azt követő évtizedekben is vitákat gerjesztett. 1945-ben nemcsak a háború, hanem az a politikai rendszer is véget ért, amelyben a szobor megszületett. 1952-ben Horvay János Kossuth-szoborcsoportját feldarabolták egyalakos és kétalakos részekre, és a rákoskeresztúri temetőbe szállították. Az első felelős kormány tagjait ábrázoló szobrok évekig hevertek a bejárat közelében, gondozás nélkül, kitéve az időjárás pusztításának.
A temető igazgatósága egy idő után szeretett volna megszabadulni tőle, 1957-ben sírköveseknek akarták eladni, ám erről tudomást szerzett Dombóvár akkori tanácselnöke, Antal István. Nemsokára az akkor még község vezetőinek írásbeli kérésére a Fővárosi Tanács és a Fővárosi Műemlék Bizottság Dombóvárnak ajándékozta a lebontott Kossuth-szoborcsoportot. A több vagonnyi, részeire bontott művészi alkotás nagy részét 1958-ban teherautók hozták le Dombóvárra. A szoborcsoport, amelyet 1959-ben védetté nyilvánítottak, ma három megye - Somogy, Tolna, Baranya - szegletében, Dombóvár városban, egy szépen rendezett parkban, a Szigeterdőben áll. Kivételes jelentőségét az adja, hogy az egyetlen szoboralkotás Magyarországon, ahol a Batthyány-kormány minden tagja egy helyen látható.
Tisztelt Országgyűlés! 2008 januárjától Dombóvár Város Önkormányzata elkezdi a szoborcsoport restaurálási és új elhelyezési tervének kidolgozását. E munkákra az ország legismertebb szakértőit kérték fel, ezzel párhuzamosan a park kertépítészeti tervét is elkészíttetik. Azon dolgoznak, hogy itt egy olyan interaktív tárlatot hozzanak létre, amely az első felelős magyar kormány tevékenységét, tagjainak életét mutatja be. Nagy ívű tervükben szerepel az is, hogy egy olyan bemutatóhelyet hozzanak tető alá, amely az első kormánytól egészen a rendszerváltoztatásig bemutatja a kormányok ténykedését, sikereiket, eredményeiket, tragédiájukat. 2010-ig szeretnék a szobrokat felújítani, új formában elhelyezni; azért ekkorra, mert e programmal is csatlakozni kívánnak Pécs Európa kulturális fővárosa eseménysorozatához.
És végül, tisztelt Ház, a nagy terv az - amelyhez Dombóvár város országgyűlési képviselőjeként tisztelettel kérem az Országgyűlés és képviselőtársaim támogatását -, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki: a szoborcsoport nemzeti emlékhelynek minősül. Javasoljuk azt is, hogy az aktuális kormányok ciklusuk alatt legalább egyszer tegyék tiszteletüket a nagy elődök előtt. Váljon valóra Petrovics Eleknek, a Szépművészeti Múzeum akkori főigazgatójának nyilatkozata: “A szobor becsületére válik az országnak, értékét nemcsak a mának, hanem a jövőnek bírálata sem fogja kisebbíteni.”
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)
