NYITRAY ANDRÁS
NYITRAY ANDRÁS
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Ház! Úgy látszik, itt láncban beszélünk, pedig nem beszéltünk össze. Az egyik hozzászólás kapcsolódik a másikhoz. Babák képviselő úr épp megadta nekem a végszót. Ugyanis a mai nap témáiban szerepel egy nagyon fontos fogalom, amit úgy neveznek, hogy munka. És aki - mint én magam is - ősz hajjal annak idején mindenféle hittantárgyakban még politikai gazdaságtant is tanult, akkoriban teljesen nyilvánvaló volt mindenkinek, hogy a munka az egyetlen olyan tevékenység, az egyetlen olyan közgazdasági fogalom, amely alkalmas arra, hogy új értéket termeljen, és minden társadalmi feladat ellátásának az alapja, minden társadalom alapja a munka. Ma Magyarországon ebből van kevés, hölgyeim és uraim, és nem munkahelyből van kevés. Ez nagy tévedés!
Önök mindig munkahelyteremtésről beszélnek. Tessenek megmondani nekem: megszűntek azok a munkahelyek, amelyek a több ezer tönkrement építőipari vállalkozásban még egy fél évvel, egy évvel ezelőtt megvoltak? Nem szűntek meg, uraim. A munka szűnt meg. És a munka többek közt azért szűnt meg, mert nem érdemes munkát vállalni, nem érdemes munkát végezni azok mellett az adó- és járulékterhek mellett, amik ma Magyarországon vannak. Most a multikról meg a beáramló nem európai uniós államoknak a dömpingáron kínált termékeiről, amelyek teljes magyar iparágakat tettek és tesznek tönkre, ne is essék szó, de ez is hozzátartozik.
Tehát ha valami fontos, az a munka megteremtése, annak pedig a legelső feladata, a legelső lépcsője az, hogy drasztikusan - nem 2 meg 5, meg 10, hanem 25-30-40 százalékkal csökkenteni kell a munkát terhelő közterheket. Ha ezt nem lépik meg önök, más fogja meglépni, de ez az alapja annak, hogy ebből a gödörből, amibe önök belökték az országot, valahogyan kimásszunk. Ezen tessenek egy picit elgondolkozni! Köszönöm.
