DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt név szerint is köszöntsem a velem szemben lévő páholyban helyet foglaló Fodor Lajos nyugállományú vezérezredest, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárát, dr. Benkő Tibor vezérezredes urat, a honvéd vezérkar főnökét, Orosz Zoltán altábornagy urat, a honvéd vezérkar főnökének helyettesét, valamint Kovács József vezérőrnagy urat, az összhadrendi parancsnokság parancsnokát.
Tisztelt Ház! Magyarország megújulásnak napjait éljük, és Magyarország megújításának rendkívül nehéz és nagy körültekintést igénylő munkáját végezzük. Ennek egyik legfontosabb műve az alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények megalkotása, amelyek együtt adják meg azt az alapot, amelyen ezt az építkező munkát elvégezhetjük. Az önök előtt fekvő javaslat a haza védelmének és szolgálatának kettős, egymástól el nem választható ügyének sarkalatos törvényi kereteit hivatott megteremteni.
Tisztelt Országgyűlés! A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat megalkotása alapvetően két pilléren nyugszik. Az első pillér maga az alaptörvény. Ennek megfelelően a tervezet elsődleges célja, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényünkben rögzített elveket és feladatokat részleteiben szabályozza, és megteremtse azokat a törvényes kereteket, amelyben a további szükséges részletszabályok megalkothatók és megalkotandók.
A sarkalatos törvény létrehozásának második pillére egy ennél tágabb és összetettebb viszonyrendszer. Ez alatt értem az elmúlt években megváltozott biztonsági, társadalmi és gazdasági környezetet. Így a honvédelmi törvény számos területen korszerűsítésre szorul. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a hatályos honvédelmi törvény 1993-ra visszamenő, már akkor kiérlelt lényegi és egyébként a gyakorlatban jól működő rendelkezéseit és szabályozási tárgyköreit megváltoztatnánk. Mert ami jó, tisztelt Ház, azt nem kell megváltoztatni, és nem kell megjavítani. Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat átfogó volta ellenére egy tisztázó folyamat eredménye is, hiszen az eddigi 210 paragrafushoz képest mindössze 85 szakaszban foglalja össze a sarkalatos törvényre tartozó és kizárólag ilyen szabályokat, rendelkezéseket. A javaslat törekszik tehát arra, hogy ne terhelje a sarkalatos törvényt felesleges részletszabályokkal, ennek megfelelően az Országgyűlés elé egyszerű többséggel elfogadandó törvénnyel fogunk jönni az év második felében, és természetszerűen a kormány és a honvédelmi miniszter szabályozási, rendeletalkotási jogköre is ennek megfelelően bővül.
Tisztelt Országgyűlés! A sarkalatos törvény tervezete felépítését tekintve 4 részből és 10 fejezetből áll. Az első rész 3 fejezetben a honvédelem alapjait, a második rész 5 fejezetben a Magyar Honvédség működését, a harmadik rész 1 fejezetben a rendkívüli intézkedéseket, a negyedik rész pedig ugyancsak 1 fejezetben a zárórendelkezéseket tartalmazza.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat kellő részletességgel szabályozza a katonai szolgálati kötelezettségre, a gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére, a különleges jogrendben alkalmazható részletes szabályokra, továbbá a honvédség szervezetére, feladataira, irányítására, vezetésére és működésére vonatkozó szabályokat. A polgári védelmi kötelezettség vonatkozásában csak az alapvető szabályokat határozza meg, a részletes szabályok majd a katasztrófavédelemről, illetve a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban fognak szerepelni.
A honvédelmi munkakötelezettségre vonatkozóan törvényjavaslatunk csak a korhatárra és a mentességre vonatkozó szabályokat tartalmaz. Az egyéb kérdések, mint például a hatósági eljárás, a honvédelmi munkakötelezettséget teljesítők jogai és kötelezettségei a munkaviszonyra vonatkozó szabályok körébe tartoznak, ezért indokolt, hogy azokat a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok előkészítéséért felelős minisztérium készítse elő külön sarkalatos törvényben.
(18.40)
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmi elemei között mindenekelőtt a katonai szolgálati kötelezettségről kell szólnom. A katonai szolgálati kötelezettségre vonatkozó feltételeket az alaptörvény 31. cikkének (3) bekezdése meghatározza, ezért ezek a javaslatban, mivel ez ismétlés volna, külön nem szerepelnek. A katonai szolgálati kötelezettség ellátása megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején az alaptörvény szerint minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi feladata, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, ugyanúgy, ahogy jelenleg is, a most hatályos törvény rendelkezik.
Nem hívhatók be katonai szolgálatra azok, akik a 40. életévüket betöltötték, a kiképzett tartalékosok közül pedig azok, akik a hivatásos katonai szolgálat felső korhatárát már elérték. A katonai szolgálat teljesítésére a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél kerülhet sor. A javaslat szabályozza a behívás és a bevonulás garanciális szabályait, a katonai szolgálat félbeszakítását, valamint a katonai szolgálatból történő leszerelést. A katonai szolgálat - mint említettem, a megfelelő minősített helyzetekben kerülhet erre sor - fő szabályként továbbra is fegyveres katonai szolgálat, ugyanakkor a javaslat az alaptörvény 31. cikk (3) bekezdésének megfelelően megteremti a fegyveres katonai szolgálatot lelkiismereti okokból nem vállalók számára a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének lehetőségét. E személyek a katonai szervezetek fegyveres tevékenységet nem igénylő beosztásaiban teljesítenének szolgálatot. A törvényjavaslat ugyanakkor garanciákat határoz meg annak érdekében, hogy senki ne élhessen vissza ezzel a lehetőséggel. A kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. A javaslat természetesen biztosítja a kérelmező számára a jogorvoslat lehetőségét is.
Itt jegyezném meg: a már beérkezett, egyébként igen csekély számú módosító indítvány között szerepel a polgári szolgálat törvénybe iktatására vonatkozó indítvány is. Miután az alaptörvénnyel, a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényünkkel ez így, önmagában ellentétes, hiszen az nem adja meg a polgári szolgálat lehetőségét, ezért jelzem, az alaptörvény módosítására tett indítvány hiányában, már csak formai okból is kénytelenek vagyunk elutasítani ezt a módosító indítványt.
Nos, tisztelt Országgyűlés, a honvédség irányítására az alaptörvény 45. cikk (2) bekezdése szerint az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök, a kormány és a feladatkörrel rendelkező miniszter jogosult. A javaslat meghatározza e szervek és személyek irányítási jogosítványait, de ezen a területen csak a lényeges garanciális szabályokat rögzíti sarkalatos törvényben. A részletes szabályok meghatározása az alaptörvény 45. cikk (2) bekezdésében, a kormány számára biztosított működésirányítási hatáskörből fakadóan kormányrendeletben fog megtörténni. A javaslat az egyértelmű irányítási, szakirányítási és vezetési viszonyok kialakítása érdekében világossá teszi, hogy a honvédség irányítása és vezetése a honvédelmi miniszter feladatköre. A honvédelmi miniszter a honvédség irányítását személyesen, szakirányítását a közigazgatási államtitkár útján, vezetését pedig a honvéd vezérkar főnöke útján látja el.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat átalakítja a megyei védelmi bizottságok vezetését. A kormány fontos célkitűzése a közigazgatás korszerűsítése érdekében az állami és az önkormányzati feladatok egyértelmű, világos szétválasztása. Jelenleg a megyei védelmi bizottságokat a megyei közgyűlés elnöke vezeti, és tagja a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveinek vezetője, a kormánymegbízott. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy e vezetési rend mellett nem elég hatékony az állami fellépés, nem biztosított a hatáskörök és felelősségi területek egyértelmű meghatározása. A javaslat ezért a kormánymegbízottat teszi meg a megyei védelmi bizottság elnökévé, és a megyei közgyűlés elnöke tag lenne abban, mármint a védelmi bizottságban. A megyei védelmi bizottságokban szükséges a szakmaiság, a szakmai elem megerősítése, ezért a javaslat bevezeti az elnökhelyettesi rendszert, mégpedig úgy, hogy a honvédelmi feladatok tekintetében tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében pedig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője lássa el az elnökhelyettes feladatait.
A honvédelem össznemzeti ügy, ennek megfelelően a honvédelmi feladatok végrehajtásában a rendvédelmi szerveknek, a többi állami szervnek és a gazdálkodó szervezeteknek is részt kell venniük. A javaslat természetesen ezért meghatározza e szervek honvédelmi feladatait is.
Tisztelt Országgyűlés! A honvédség feladatai a javaslat szerint a hatályos honvédelmi törvényhez képest két új területtel bővülnek. A harmadikat, ami vita tárgyát fogja képezni, úgy tűnik a benyújtott módosító indítványokból, a Szent Korona és a hozzátartozó egyes nemzeti kincseink őrzése és védelme, nem ez a törvény hozza be, hanem a decemberben elfogadott módosítás. Mindig öröm, amikor látom honvédeinket a Szent Korona mellett sudáran, méltóságteljesen, ahogy őrzik a nemzet szuverenitását, függetlenségét megtestesítő legszentebb ereklyét, ugyanúgy, ahogy az ország egészét is őrzik. Természetesen fegyveresen látják el ezt a szolgálatot, mert a fegyver nélküli katonát úgy hívják, hogy hadifogoly. (Derültség.) Nyilvánvalóan csak fegyveres őrzés képzelhető el a nemzet legdrágább kincsei tekintetében.
Nos, tehát ahogy mondtam, ez a törvényjavaslat két új feladatot, két új területet határoz meg, mindkettő fegyverhasználat nélküli feladat, ebben az esetben viszont az első a fegyveres összeütközések során elesett hősök sírjainak, emlékhelyeinek, emlékműveinek fenntartása, emlékük ápolása, amely általános humanitárius kötelesség is, és ebben a jövőben, immár a törvény kötelező parancsa folytán, a honvédségnek is közre kell működnie. No persze, a Magyar Honvédség, a honvédelmi kormányzat eddig is kiemelt feladatnak tekintette hőseink sírjainak gondozását és emlékük megőrzését, ezért hoztuk létre a kormányváltást követően a minisztérium közvetlen alárendeltségében a Hadisírgondozó és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalunkat.
Nos, a másik új feladat pedig a közmunkaprogramokkal függ össze. A munkanélküliség csökkentése érdekében az állami közfoglalkoztatás alapvető érdekünk, amelyhez a honvédségnek is kötelessége hozzájárulni azzal, hogy a tevékenység végrehajtásának irányításában közreműködik. Ennek részleteit a szükséghez és a lehetőséghez képest kell majd meghatározni. Most tehát a felhatalmazás történik meg, amelynek megfelelően a honvédség a jövőben tehát érdemben járul hozzá az ország újjáépítéséhez.
Az ellenzéki bírálók szerint ez helytelen, ezt tapasztalhattuk a bizottsági ülésen. Az én értékelésem szerint ugyanakkor éppen az lenne a pazarlás, hogyha a racionális feladatkoordinálási ismeretekkel rendelkező állomány ki lenne zárva az ország újjáépítésének feladatából, amelyhez hasonló tapasztalatokat viszont a békemissziós tevékenység során az ellenzék által is elismert és sokszor dicsért módon már megszerzett.
Engedjék meg, hogy ilyen egyszerűen tegyem fel a kérdést a bírálóknak: amit Afganisztán népeiért 2006 óta megtesznek honvédeink, hogy tudniillik óvodát, iskolát, hidat és utat építenek, kutat fúrnak és így tovább, azt idehaza, Magyarországon nem tehetik meg? Afganisztánban a tartományi újjáépítési csoportunk eleddig 7 iskolát és 5 klinikát épített fel, 48 iskolát újított fel, 23 klinikát bővített, 62 ivóvíz-ellátási projektet, 48 árvízvédelmi projektet hajtott végre, és 40 kilométer utat újított fel. Az idei évben majdnem 80 millió forint magyar állami költségvetésből származó pénzösszeg felhasználásával egy lányiskolát fogunk felépíteni, egy hidat fogunk felépíteni Afganisztánban és egy kormányzati épületet a tartományi kormányzó alárendeltségébe tartozó szervezeteknek.
Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Őszintén mondom, nem értem a kifogásokat. Afganisztánt szabad építeni, a magyar hazát meg nem?
(18.50)
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat tartalmazza a honvédség szervezeti felépítésének alapvető szabályait, rögzíti, hogy a honvédség szervezetébe a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek és a honvédség hadrendje szerinti szervezetek tartoznak. Kimondja azt, hogy a katonai felsőoktatást folytató intézménnyel előkészítői vagy hallgatói jogviszonyban állók a Ludovika Zászlóalj állományába tartoznak, amely a honvéd vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai szervezet. A javaslat rögzíti azon garanciális szabályokat, amelyek alapján a honvédség szervezetei egyébként létrehozhatók és megszüntetők.
Javaslatot teszünk a katonai ügyészi szervezet jogállásának rendezésére. A katonai ügyészségek jelenleg az egységes ügyészi szervezet részei, ugyanakkor azonban a végrehajtó hatalomhoz tartozó honvédség szervezeti keretébe is beletartoznak. A január 1-jétől hatályos új alaptörvényünk 29. cikke alapján azonban az ügyészség önálló alkotmányos szerv, amely nem tartozik a végrehajtó hatalom keretébe, ezért január 1-jétől az alaptörvénybe ütközne, ha nem változtatnánk meg ezt a helyzetet, a katonai ügyészi szervezetnek a honvédség szervezeti keretében történő elhelyezését.
Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. E rendelkezés az állam kötelességévé teszi az önkéntes tartalékos rendszer folyamatos korszerűsítését, fejlesztését. Szükséges a társadalom minél szélesebb körének bevonása a honvédelmi feladatokba. A javaslat ennek érdekében meghatározza az önkéntes tartalékos állományra vonatkozó legfontosabb szabályokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat szabályozza a katonai jelképek és jelzések fajtáit. Ezekkel kapcsolatban az elmúlt években gyakran tapasztalhattuk, hogy a honvédséghez nem tartozó személyek, arra való jogosultság nélkül katonai egyenruhát és katonai rendfokozati jelzést viseltek. A katonai rendfokozati jelzés és a katonai egyenruha jogosulatlan viselése veszélyezteti a honvédség működésébe vetett közbizalmat azáltal, hogy megtéveszti az állampolgárokat, továbbá ezek a személyek gyakran veszélyeztetik a honvédség tekintélyét is. Ezért a javaslat kimondja, hogy katonai egyenruhát a honvédség tényleges állományának tagjai viselnek. Az önkéntes tartalékos részére a rendelkezésre állás időszakában engedélyezhető az egyenruha viselése, a honvédség nyugállományú tagjai pedig külön törvény szerint viselhetnek egyenruhát. Engedélyezhető továbbá a rendvédelmi szervek tagjai számára az egyenruha viselése, ha a honvédség érdekében végeznek tevékenységet. Erre békefenntartó missziók keretében kerülhet sor, például manapság a gyakorlatban így van ez a Sínai-félszigeten szolgáló katonák, illetve rendőrök tekintetében.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat gyakorlatilag fenntartja a hatályos minősített időszaki szabályozást kis módosítással, azonban azt az alaptörvény felépítésével összhangban szerkezetileg egy fejezetbe sűríti. A javaslat ugyanakkor nem tartalmazza a veszélyhelyzetben bevezethető rendkívüli intézkedések körét, amelyeket a jövőben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve törvény fog tartalmazni.
Tisztelt Országgyűlés! Javaslatunk a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy meghatározza a szakirányítás fogalmát, amely nélkülözhetetlen lépés a jogbiztonság érdekében. A szakirányítás az arra jogosult tevékenysége a honvédség alaprendeltetés szerinti működésének biztosítására, a szolgálati elöljárói jogkörtől függetlenül. Egyértelművé teszi továbbá javaslatunk a rendvédelmi szervek fogalmát. E szervek körébe tartoznak: a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A honvédelem ügye nemzeti ügy, hiszen mindannyian érintettek vagyunk benne. Így van ez akkor is, ha most, a béke idején ezt sokan nem tartják elsőrendűen fontos dolognak. Az elmúlt esztendő rendkívüli eseményei, az árvizek és a kolontári katasztrófa újólag figyelmeztettek, mindig készen kell állnunk mindenre. Itt és most ismételten megköszönöm a Magyar Honvédség minden tagjának, minden katonájának, elöljáróknak és alárendelteknek ezt a hősies, önfeláldozó helytállást, amelyet az elmúlt esztendő imént említett nagy természeti és ipari katasztrófáiban tanúsítottak.
Tisztelt Országgyűlés! Minden nemzet életében azok a pillanatok a legnehezebbek, amikor egymásra utalva kell helytállnunk a létünkre, szabadságunkra, nemzeti és magánjavainkra leselkedő veszélyekkel szemben. Különösen igaz ez, ha ezt fegyverrel a kézben kell tennünk. Deák Ferenc így figyelmeztet bennünket, ebben a Házban mondta az alábbi szavakat: “Az ostromállapot szomorú kényszerűség; isten mentse a hazát, hogy rá szüksége legyen. De az ostromállapotnál még súlyosabb állapot az, ha nincs törvény, mely azt szabályozza, és ha az ostromállapoti törvény helyett önkény lép sorompóba.”
Tisztelt Képviselőtársaim! A feladatunk az, hogy egy olyan honvédelmi törvényt alkossunk meg, amely minden tekintetben kiállja a békebeli és - Isten ne adja! - a háborús idők valamennyi próbáját. Olyan törvényt alkossunk, amely biztosítja egy demokratikus nemzet túlélését minden rendkívüli helyzetben, amennyire ezt egy törvény egyáltalán biztosítani tudja. Olyan törvényt kell alkotnunk, amely hatékony eszköz lehet a nemzet kezében, ha a legfontosabbakért kell küzdenünk, olyan törvényt tehát, amely nem megköti, de sokkal inkább megacélozza ezt a kezet, a nemzet kezét.
Rendkívül fontos, hogy ebben a kérdésben a szakmai szempontokat előtérbe helyező, méltó és tartalmas vita végén a lehető legnagyobb konszenzussal hozzuk meg az új honvédelmi törvényt. A feladat nagyságához és jelentőségéhez illő volt az eddig elvégzett előkészítő munka és a bizottságokban eddig lefolytatott vita is. Köszönet érte mindenkinek, a törvényjavaslatot előkészítő munkatársainknak, az Országgyűlés munkatársainak, a parlamenti képviselőknek, akik tartalmas vitát folytattak a bizottságokban. Meg kell mondanom mint olyan kodifikátor, jogászember, aki 1993-ban részt vettem a rendszerváltozás utáni első törvény kidolgozásában és parlamenti végigvitelében, akkor több száz módosító indítvány került benyújtásra a képviselők részéről, és ma az ülés megkezdéséig - még végleges számot nem tudunk -, ha jól számoltam, a két tucatot sem érte el a módosító indítványok száma. Ez bizony arra utal, tisztelt Országgyűlés, hogy igen magas szakmai színvonalú törvényt sikerül - nyilván a több évtizedes jó gyakorlatra is alapozva, és azt a konszenzust lehetőség szerint továbbvive, amely az elmúlt időszak honvédelmi törvénykezését jellemezte.
Külön is megköszönve tehát a T/3478. számú javaslathoz fűzött eddigi észrevételeiket, azt kérem, hogy az alaptörvény végrehajtása szempontjából meghatározó jelentőségű sarkalatos törvényjavaslat elfogadását javaslataikkal és támogató szavazataikkal elősegíteni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)
