DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném felhívni a figyelmét egy konok tényre: az a (Dr. Bárándy Gergely: Elmúlt 8 év!) törvényi rendelkezés, amely szerint ha a változatlan áron számított GDP növekedése 3 százalék alatt van, akkor a nyugdíjemelés mértéke a tervezett inflációval kell hogy megegyezzen. Ez az intézkedés 2009-ben született, vagyis az önök kormányzása idején. (Lukács Zoltán: Miért nem változtattátok meg?) Nyilvánvaló, hogy önök akkor ezt eléggé bonyolult formában fogalmazták meg.
A 2012. évre vonatkozó rendelkezés lényegesen egyszerűbb, és a nyugellátások emelésére vonatkozóan úgy szól: 2012-ben az évre tervezett fogyasztói árnövekedés mértéke 4,2 százalék, a nyugdíjemelés mértéke pedig szintén 4,2 százalék. Ezzel biztosítjuk, hogy a nyugdíjak értékállósága meg legyen őrizve, szemben jó néhány országgal, most hadd utaljak például egyetlenegy példára: a szomszédos Romániában 15 százalékkal csökken a nyugdíjak értéke. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!)
Felhívnám a figyelmét arra a szabályra is, hogy az év elején a nyugdíjemelés mértékének a meghatározásánál a költségvetési törvényben tervezett inflációval kell számolni. Az első-nyolcadik havi tényadatok alapján az év végére várható fogyasztói vagy nyugdíjas fogyasztói árnövekedést figyelembe véve, amennyiben szükséges, kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani, ezzel biztosítva a nyugdíjak értékállóságát. Amennyiben pedig a nyugdíjasok fogyasztására számított árindex várható mértéke meghaladja az általános fogyasztói árindex várható mértékét, akkor a magasabb érték szerint történik a novemberi kiegészítő emelés. Az öregségi és az öregségi jellegű átlagnyugdíj a 2011. januári adatok alapján 92 368 forint; a nettó átlagkereset, merthogy a nyugdíj is nettó 2010-ben, ami a januári adatoknak megfelelő KSH-adat, 139 400 forint volt.
A közüzemi díj egyformán érinti a lakosságot, ezért nem célszerű egyik vagy másik társadalmi réteg szembeállítása. Az interpellációjában említett városokban a víz- és csatornaszolgáltatásra, valamint általánosságban a helyi közösségi közlekedési díjra, mivel helyi képviselő-testületi hatáskörökről van szó, a kormánynak nem lehet ráhatása. Azért hadd idézzek egyetlenegy példát, noha kevés van belőle: szocialista vezetésű városokban, például Dorogon is, 2012-ben a közgyűlés a hulladékkezelési díjra 6,3 százalékos emelést határozott el.
Úgy gondolom azonban, hogy nem célszerű ilyen jellegű összevetést folytatni, inkább arra utalnék, hogy az egyik legnagyobb rezsitételt jelentő, az energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó közüzemi díjak esetében érvényesül a 2010 nyarán meghirdetett árbefagyasztás.
A villamos energia és a vezetékes gáz után miniszteri hatósági jogkörbe került a távhőszolgáltatás ára is, amelynek a lakossági díja éppen ezért nem emelkedik.
Összegezve, tisztelt képviselő úr, elmondható, hogy a kormány a saját hatáskörébe eső területeken mindent megtesz a megélhetési költségek kézben tartása érdekében és a nyugdíjak értékállóságának biztosítása érdekében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Másra tetszett válaszolni!)
