DEMETER ZOLTÁN,
DEMETER ZOLTÁN,
DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr is érintette, hogy miért is van szükség az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő módosítására, ezért természetesen nem fogom kihasználni a rendelkezésemre álló időkeretet, hanem vezérszónokként is lényegre törően, néhány mondatban kívánok szólni a kormány június közepén benyújtott azon törvényjavaslatáról, amely a kormányzati szerkezetalakítással egyidejűleg azon jogtechnikai módosításokat kívánja rendezni, amelyek egyes törvényeknek a feladat- és hatáskörrel összefüggő rendelkezéseinek összehangolása érdekében szükségesek.
Véleményem szerint az előttünk fekvő javaslat hosszas tárgyalást azért sem igényel, mert a javaslat benyújtását megelőzően az Országgyűlés 2014. május 26-án elfogadta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény felhatalmazása alapján a kormány eredeti jogalkotói hatáskörében szabályozza tagjainak feladat- és hatáskörét. A rendelet megalkotása azért is különleges, mert a korábbi joggyakorlattól eltérően az Alaptörvény, tehát Magyarország Alaptörvénye ad lehetőséget arra, hogy a kormány ne külső tényezőhöz kösse a szervezetalakítással összefüggő kérdéseket, hanem saját hatáskörében szabályozza azt, hogy melyik minisztériumnak mi a feladata, a kötelessége és a felelőssége. Ez különösen fontos, hisz az Alaptörvény nemcsak az állam szervezetrendszerében, hanem a végrehajtó hatalmi ágon belül is a közigazgatás legfőbb szerveként pozicionálja a kormányt.
A komplex és egyben átfogó feladathoz társult felelős ellátáshoz pedig elengedhetetlen a hatékony és racionális szervezetrendszer kialakításának a szabadsága. A kormány élve az Alaptörvény által biztosított szabadságával, valamint eleget téve a május 26-án elfogadott javaslat által megszabott követelményeknek, megalkotta tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó rendeletét, így 2014. június 6-án hatályba lépett a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. számú kormányrendelet. Ezzel pedig megalakult a kormány működési rendje, ha úgy tetszik, statútuma.
Az elhangzottakból következően tehát elengedhetetlen, hogy a statútum elfogadását követően a tárgyalt törvényjavaslat is elfogadásra kerüljön. A javaslat ugyanis azzal a céllal került benyújtásra, hogy az egyes törvények közötti összhangot biztosítani tudja.
Az új feladatmegosztást szabályozó rendelkezések esetén több esetben a 2010-ben hozott, az egyes miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben szabályozott feladat- és hatásköröktől eltérően állapítja meg a kormány tagjainak feladat- és hatásköreit. Az összeütközések elkerülése érdekében feltétlenül szükséges a módosításokat végrehajtani és azokat a megfelelő módon átvezetni.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy támogassák az előterjesztést a kormány működésének biztosítása érdekében. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
