FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat hat mezőgazdasági témájú törvényt nyit meg. Ezek közül négy gyakorlatilag technikai jellegű módosítást javasol; ilyeneket javaslok, olyan ügyekben, amelyeknél kiderült, hogy pontosítani kell a további végrehajtáshoz szükséges normaszövegeket.
(19.20)
Elsőként a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló ’92. évi törvényhez kezdeményeztem módosítást. Itt közismert, hogy a kormány felhatalmazást kapott egy központi címregiszter létrehozásához, és ennek a technikai lebonyolításához az önkormányzatok, a jegyzők és az államigazgatási szervek közötti adatpontosításra teszek javaslatot, hogy ez a nyilvántartás egyértelmű legyen, majd pedig ezek alapján az államigazgatási szervek pontosan tudjanak adatokat kinyerni és cserélni.
A következőben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló ’97. évi törvényhez gyakorlatilag egy felhatalmazásra teszek javaslatot, melyben a kormány a kormányrendelethez módosítási jogosultságot fog kapni. Sajnálatos módon az egyik jogalkotás esetében a felhatalmazó rendelkezés elmaradt, így a kormány bizonyos esetekben egy rendeletet nem tud módosítani.
A következő részben a közokiratokról, a közlevéltárról és a magánlevéltári anyagok védelméről szóló ’95. évi törvényhez teszek törvényjavaslatot, amelyben a levéltár és az ingatlanügyi hatóság közötti adatforgalom elősegítése érdekében pontosítok néhány szakaszt; szintén technikai jellegű a módosítási javaslat.
Talán a leglényegesebb - én legalábbis így merem értékelni - az a törvényi módosítás, amit az ingatlannyilvántartásról szóló ’97. évi törvényhez javasolok tenni, hiszen ez következménye a 2013-ban elfogadott földforgalmi törvénynek. Közismert, hogy ebben a földforgalmi törvényben azt javasoltuk, hogy termőföldre haszonélvezeti jogot csak egyenes ági rokonokra lehessen kezdeményezni és bejegyeztetni. De tudjuk, hogy bizonyos, bérleti jogban érdekeltek és esetleg az akkori törvények földszerzési tiltását kijátszó, de a földet megszerezni vágyók haszonélvezetijog-bejegyzéseket tettek olyan területekre, amelyeknek igazából bérlői voltak vagy jelenleg is azok, de a haszonélvezeti jog bejegyzésével és annak hosszú időtartamra való nevesítésével ezeket a termőföldeket forgalomképtelenné tették a helyben lakók számára, miközben ők esetleg a törvény által felsorolt elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendben megelőznék azt, aki ezt a haszonélvezeti bejegyzést tette.
Ezért a 2013. évi földforgalmi törvényben kivezettük az általános haszonélvezeti jog bejegyzését ezen ingatlanokra, most pedig technikailag azt javasolom, hogy az ingatlannyilvántartással foglalkozó szervek - ezek nevesítve a földhivatalok - végezzék el mindazon bejegyzések kigyűjtését, ahol ezen tulajdoni lapokon haszonélvezetijog-bejegyzést látnak, egy meghatározott ideig szólítsák föl a föld tulajdonosát és a haszonélvezeti jog jogosultját, hogy igazolja az egyenes ági rokonságot, mint ahogy azt a földforgalmi törvényben előírtuk. Ha egy meghatározott időn belül ez a visszaigazolás nem érkezik meg, akkor ezekre az esetekre az eljáró hatóság - ez a földhivatal - törölni fogja mindazon haszonélvezeti jogokat, amelyeket nem igazoltak le, hogy egyenes ági rokonokról van szó, vagy pedig nem is nyilatkoztak egyáltalán a felszólítás hatására.
Ugyanennek az ingatlannyilvántartási törvénynek az egyik módosítása következtében lehetővé válik, hogy lekérdezhessünk minden olyan tulajdonost, akik valamilyen földbirtokkal, tulajdonjoggal rendelkeznek, de ezek nem egy járási hivatalhoz vagy nem egy megyéhez tartozóan kerültek bejegyzésre, hanem az ország több pontján rendelkeznek földtulajdonnal, és ezáltal most lehetővé válik, hogy azonnali adatnyilvántartásból kinyerhető legyen egy állampolgár magyarországi összes tulajdonjogának a bejegyzése.
Közismert, hogy a földforgalmi törvényben korlátoztuk a természetes személyek földszerzés-maximumának felső határát 300 hektárban - hogy ezt említsem meg -, például ilyen esetekre azonnal ellenőrizhetővé válik, hogy jogszabályszerűen van-e tulajdonuk, vagy netán, amikor kezdeményeznek egy földvásárlást, nem lépik-e túl a törvényben tiltott 300 hektáros szerzési határt.
A következő jogszabály a Nemzeti Földalapról szól, amelyben egy szakasz kerül módosításra: a Nemzeti Földalapnál működő Birtokpolitikai Tanács tagjainak és elnökének a kinevezési gyakorlatában teszek módosítást. A javaslatom értelmében a mindenkori agrárminiszter nemcsak a Birtokpolitikai Tanács elnökének kinevezésére tehet javaslatot, hanem a Birtokpolitikai Tanács összes tagjára tehet javaslatot. Ez a bizottsági ülésen vita tárgya volt. Jobbikos képviselőtársaim azt kifogásolták, hogy miért nem lehet szélesebb körű a Birtokpolitikai Tanács összetétele, miért csak a mindenkori agrárminiszter tehet javaslatot a nevesítésre. Ott felhívtam a figyelmet - és itt is meg szeretném tenni - mint előterjesztő, hogy a kormány felépítéséről szóló törvényben egyértelmű, hogy a kormány felé a mindenkori agrárminiszter felelős a földügyekért, a birtokpolitikáért és ennek következtében az összes mögötte rejlő ügyért.
Azt tartom helyesnek, ha a mindenkori agrárminiszter teljes felelősséggel tartozik a Birtokpolitikai Tanács kinevezési jogkörével is, hiszen az talán mégsem helyes, hogy egy miniszter teljes felelősséggel tartozik a kormány felé az előbb említett földügyek és birtokpolitikai ügyek kapcsán, ugyanakkor van egy olyan Birtokpolitikai Tanács, amelynek az összetételében ő nem érvényesítheti elképzelését, ellenben ez a Birtokpolitikai Tanács neki véleményt, iránymutatást és minden egyebet adhat, és mégis a felelősség bármilyen föld- és birtokpolitikai kérdésben a mindenkori minisztert illeti meg. Ezzel a javaslatommal gyakorlatilag a mindenkori agrárminiszter vállára helyezzük azt a súlyt is, hogy állítson fel olyan Birtokpolitikai Tanácsot most már a saját javaslatára majd, ha elfogadásra kerül ez a törvény, amelyben teljes súllyal meri vállalni a kormány előtt a földügyekért és a birtokpolitikáért való felelősséget.
A hatodik megnyitott törvényi szakasz a földmérési és térképészeti tevékenységről szól. Itt szintén csak egy technikai jellegű módosításra teszek javaslatot. Gyakorlatilag ott létező állandó bizottságok működését szabályozó rendelet megalkotásához szükséges pontosításokra teszek javaslatot. Kérem a parlamentet, hogy támogassa ezen benyújtott földügyi tárgyú törvényeket.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
