ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásaimban immár negyedik alkalommal taglalhatom Somogy megye döbbenetes népesedési katasztrófáját, azt a kérdéskört, ami egyébként a Somogy megyei adatokat tekintve, ha ezt szemléljük, és ebből levonnánk a Somogy megyei cigányság növekvő demográfiai potenciáljára vonatkozó adatokat, akkor még sokkal tragikusabb színezetet kapna. Már ha egyáltalán tekinthetnénk így a kérdést, ugyanis miként az összesített megyei munkanélküliségi vagy éppen oktatási adatok sem mondanak sokat a cigányság valós helyzetéről, úgy a munkaügyi, iskolai helyzet tekintetében ezt meg lehetne ismételni a demográfia kapcsán is. Teljesen jogos lenne ezt a logikát követve, ha a többség és a kisebbség nagyon eltérő statisztikai mutatóit a demográfiai kérdéskör vizsgálatának esetén is elkülönítenénk egymástól. Noha azonban sajnos pontosan előre látható, hogy mennyire veri majd ki mindez a biztosítékot a szemellenzős polkorrektkedők vagy éppen a szélsőliberálisok körében.
Viszont azt kell mondani, jól dokumentált szociológiai felmérések sora, például Kemény István és kutatótársainak 2003-as vizsgálata és a mindennapi tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a cigányságnál egészen más népesedési folyamatoknak lehetünk tanúi, mint a többségi nemzet esetében. Egyszóval, ha a korábbiakban már tárgyalt, amúgy is rendkívül rossz somogyi adatokat az itteni cigányság, az itteni cigány lakosság pozitív irányba torzító adatai nélkül kezeljük, akkor az így nyert kép még sokkal gyászosabb végeredményt mutatna.
(23.00)
Márpedig ha adekvát adatokkal kívánunk dolgozni, akkor ezen a területen is szükséges a statisztikai számok kétfelé bontása, habár természetes lesz, hogy a balliberális oldalról, illetve a fejüket homokba dugók részéről mindazok megkapják ilyen esetben a rasszista jelzőt, akik minden jó szándékuk ellenére akár csak fel merik vetni ezt a kérdést. Pedig egyébként elidegeníthetetlen jogunk, hogy tisztában legyünk a valós tendenciákkal, és a megbélyegző, rasszista vádak nélkül tegyük föl kérdéseinket, és fejtsük ki aggályainkat nemzetünk sorsával kapcsolatban.
Míg átlagosan egy magyar családban – akármilyen furcsán hangozzék is ez a statisztikai átlagszám - csupán 0,8 gyermek születik meg, a cigányságon belül ez a mutató 3,1 gyermek családonként, és míg egy átlagos magyar asszony 28 évesen vállalja első gyermekét, egy átlagos roma nő 19-20 évesen. Mindez pedig azt eredményezi, hogy időarányosan a magyarság és a cigányság közötti termékenységi mutató hatszoros. A kérdéskör vizsgálatakor nem söpörhetjük a szőnyeg alá a cigány-magyar együttélésből eredő, nagyon komplex gyökerű, leginkább a falvakban kiütköző társadalmi problémákat sem.
A 2011-es népszámlálás eredménye szerint Somogy megyében 16 794 fő vallotta magát romának, ezzel szemben a 2013-as, február 22-ei közgyűlésen a közgyűlés elnöke is mintegy 55 ezres populációról beszélt. Márpedig ennek a mintegy 55 ezer fős somogyi cigányságnak a nagy része falun, de nem paraszti életformában él, hiszen a népszámlálás adatai szerint mindössze 26 százalékuk lakik Kaposváron vagy a megye másik 15, városi ranggal rendelkező településén, majdnem pontosan háromnegyed részük viszont községekben él.
Ez a valóságban azt jelenti, hogy Somogy 166 ezer fős városi lakosságából csupán 14 ezer, tehát 8,5 százalék lehet a cigány lakosság száma, viszont a községek 150 ezer lakójából nagyjából 40 ezer főre tehető a cigány származásúak száma, ami az összes falusi lakosság több mint egynegyedét, egészen pontosan 26 százalékát jelenti. Míg a zömmel kétségkívül mélyszegénységben tengődő cigányság demográfiai mutatói növekedést mutatnak, addig a falusi magyar népesség elöregedett, alig termékeny, demográfiai deficitje miatt életereje, termelő- és önvédelmi képessége egyre csökken; a magyar lakosság népesedési agóniájával párhuzamosan a cigányság aránya pedig fokozatosan nő, és ennek komoly kulturális, gazdasági és szociális következményei lesznek.
Az összeomló nyugdíjrendszer még inkább elszegényedést eredményez. Az elapadó állami segélyek okán a közbiztonság pedig még jobban elenyészik. A kvalifikált munkaerő hiánya égetővé válik, és a tőke fokozott gyorsasággal menekül majd Somogyból (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), valamint megindul a tömeges elvándorlás is a nyugati országok felé, és ebben természetesen a képzett cigányság is nagyobb arányban fog részt venni, de minderről majd legközelebb.
Köszönöm türelmüket és megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
