DR. KOVÁCS ÁRPÁD,
DR. KOVÁCS ÁRPÁD,
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! A Költségvetési Tanács a Magyarország Alaptörvényében kapott felhatalmazás alapján az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szervként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat előkészítése során vizsgálja annak megalapozottságát.
Éppen ebben a szakaszban vagyunk, és e törvényjavaslat zárószavazása előtt pedig a tanács őrködik az államadósság-szabály betartásán. Tisztelettel jelzem, hogy ezzel a végszakaszban, decemberben találkozunk.
A tanács a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló, 2014. október 20-án a nemzetgazdasági miniszter által részére megküldött törvényjavaslat tervezetét - a továbbiakban tervezetként fogom említeni - véleményezte. Ebben épített az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank megállapításaira, felhasználta különböző elemző intézetek e célból rendezett konferencián is bemutatott előrejelzéseit, valamint független szakértők elemzéseit, mértékadó nemzetközi szervezetek kivetítéseit. A transzparens munkához az is hozzátartozik, hogy a tanács több száz oldalnyi, a tisztelt képviselő hölgyek és urak számára is hozzáférhető és bizonyára árnyalt információt adó dokumentumot tanulmányozott át.
A tanács a tervezetre vonatkozó, a kormány részére szóló véleményét 2014. október 27-ei ülésén e dokumentumokra is tekintettel alakította ki, és továbbította az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium részére, valamint nyilvánosságra is hozta. A tanács felhatalmazása alapján szeretném most, az általános vita kezdetén a véleményben foglaltakat röviden, a hiánycél és az államadósság-szabály teljesülésére koncentrálva megosztani a tisztelt Házzal, természetesen kitérve arra is, hogy a beterjesztett törvényjavaslat mennyiben veszi figyelembe a tanács véleményét.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Engedjék meg, hogy először a Költségvetési Tanácshoz véleményezésre érkezett költségvetési törvény tervezetéhez, majd pedig a tanács véleményére adott kormányzati válaszhoz kapcsolódóan szóljak. Mindenekelőtt a 2014. évi költségvetési törvény várható teljesítéséről, mint a 2015. évre szóló tervezés egyik bázisáról teszek említést. A tanács megítélése szerint 2014-ben a gazdasági növekedés tervezettet is meghaladó erősödése fokozza a költségvetés bevételei és kiadásai teljesítésének biztonságát.
Ugyanakkor a tanács a költségvetés végrehajtásának helyzetéről szóló féléves értékelését fenntartva a gazdálkodó szervezetek egyes befizetéseinél, az általános forgalmi adónál és a jövedéki adónál kiesést valószínűsít az előirányzatokhoz képest. A számítottnál kisebb áfabevétel összefügg az alacsony inflációval, és azt is hozzá kell tenni, hogy e kiesést pótolják az előirányzatot várhatóan meghaladó személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó, valamint a járulékbevételek. A hiánycél tartásának biztonságát az Országvédelmi Alap fel nem használása, illetve az év közben elrendelt előirányzat-zárolások fenntartása is szolgálja. A tanács véleményében fontosnak tartotta kiemelni, hogy a 2014. évi költségvetés várható teljesülését a tervezés összességében megalapozottan vette figyelembe a 2015. évi költségvetési előirányzatok bázisának meghatározásakor.
A 2015. évi költségvetési törvényjavaslatra rátérve, a tanácsnak a költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem voltak olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolták volna az egyet nem értés jelzését. Itt kell megemlítenem, hogy a tanács által véleményezett tervezet és az önök által is megismert törvényjavaslat között a főbb összegeket és mutatókat érintően alig van eltérés.
(10.20)
Ennek alapján a tanácsnak a tervezetre tett megállapításai döntő többségükben a törvényjavaslatra nézve is indokoltak és helytállóak.
A tanács a bemutatott makrogazdasági pályát illetően - a Magyarország 2014-2017-re vonatkozó konvergenciaprogramja, valamint a rendelkezésére álló, illetve a hatáskörében készült szakmai anyagok, kivetítések értékeit is figyelembe véve - arra a következtetésre jutott, hogy a tervezés alapjául vett makrogazdasági célok, ezen belül a 2,5 százalékos növekedés a kedvező külső és belső feltételek fennmaradásakor elérhetőek.
A hazai növekedést 2015-ben elsősorban a belföldi kereslet erősödése vezérli, hiszen a versenyszférában kedvezőbb konjunktúrával lehet számolni, tovább élénkülnek a beruházások. A javuló teljesítmény támogatja a magas bérkiáramlást is, amely kedvezően hathat az államháztartás bevételeire. A még mindig magas lakossági eladósodottság továbbra is fékezi ugyanakkor a lakossági kiadások dinamikáját, a devizahitelek kivezetése, a bankok és az adósok közti elszámolás, a devizahitelek forintosítása ugyanakkor hozzájárulhat a lakossági fogyasztás távlatilag nagyobb arányú bővüléséhez.
A gazdaság fenntartható növekedési pályára állásában fontos szerepet játszik a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, ugyanakkor osztjuk azokat a véleményeket, hogy a gazdaság fejlődése jövőre valószínűsíthetően valamelyest lassul, az erős 2014. évi bázishoz képest - a kedvező feltételek fennmaradása mellett is - már nehéz hasonló teljesítményt elérni. Különösen igaz ez a beruházások növekedésére, amelyek esetén az EU-források felhasználásának nagyarányú bővülése volt az egyik dinamizáló tényező.
Tekintettel arra, hogy a 2015-ig felhasználható EU-források adottak, az a paradox helyzet alakulhat ki, hogy a 2014. évi nagyobb arányú felhasználás javítja a 2014. évi, de rontja, pontosabban ronthatja a 2015. évi gazdasági növekedési potenciált.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat a 2015. évre a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerint - hangsúlyozom, európai uniós módszertan szerint - számított hiánycélját a GDP 2,4 százalékában határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a hiányra az államháztartásról szóló törvényben megfogalmazott 3 százalékos felső határhoz képest - a tervezett gazdasági növekedés megvalósulása esetén - jelentős, igen ambiciózus a rés. Ugyanakkor a tanács véleményében megfontolandónak tartotta a makrogazdasági folyamatok elemezése, illetve a felkért elemző intézetek prognózisainak, értékelésének összehasonlító áttekintése eredményeként a 2,4 százalékos hiánycél biztonságos megvalósítása érdekében, az általa megfogalmazott külső és belső kockázatok fedezetére a tervezetben szereplő 40 milliárd forintnál magasabb Országvédelmi Alap megképzését.
A hiánycél elemzése kapcsán a tanács nem talált megfelelő magyarázatot arra, hogy a tervezet szerint az önkormányzati alszektor adóssága - elsősorban a beinduló fejlesztések finanszírozása érdekében - az előző évi 40 milliárd forintról 200 milliárd forintra nő, eközben viszont a hiány csak 15 milliárd forint lehet.
A tanács megítélése szerint az adósság 160 milliárdos növekedése a folyó hiány 15 milliárdnál nagyobb mértékű emelkedését vonja maga után, még annak figyelembevétele mellett is, hogy a felvett hitelek egy részét az önkormányzatok nem azonnal használják föl, illetve lesznek olyan önkormányzatok, amelyek 2015. évi költségvetésének egyenlege pozitív lesz. Ezen összefüggés újbóli áttekintésének kezdeményezése mellett a tanács az önkormányzati eladósodás újabb hullámának elkerülése végett hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a kormány csak olyan önkormányzati hitelfelvételekhez járuljon hozzá, amelyek visszafizetése önkormányzati forrásokból biztosított.
A törvényjavaslat első alkalommal tartalmaz a strukturális hiánnyal kapcsolatos utalást. Ez a mutató a gazdaság ciklikus hatásaitól és az egyedi tételektől megtisztított egyenleg, amely a fiskális politika középtávú orientációjához kapcsolódik. A tanács a tervezetből nem nyert elegendő információt, ezért az erre megfogalmazott 2015-os célt nem tudta értékelni. Indokoltnak tartotta, hogy az erre vonatkozó számításokat a kormányzat bemutassa.
A tanács a tervezetben, egyes döntések hiányában igencsak szűkszavúan bemutatott bevételek elemzése alapján úgy ítélte meg, hogy a költségvetés főbb adó- és járulékbevételei - a 2014. évi várható teljesülés, a 2015. évi GDP-növekedés, az infláció, a foglalkoztatás, a fogyasztás bővülése, a gazdaság fehéredését segítő intézkedések további eredményei alapján, ezek figyelembevételével - döntő többségükben reálisak. Ugyanakkor a fogyasztási adóknál, leginkább az áfánál azonban kockázatot valószínűsített a tanács a feketegazdaság, illetve az adócsalások elleni küzdelem eredményére vonatkozó, túlzónak tartott várakozások miatt.
Meg kell jegyeznem, hogy a 2015-re tervezett áfabevételi növekedést megalapozó intézkedéseknek, így a közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer jövő év január 1-jétől történő belépésének, az online pénztárgépek bekötésének, az adóbevallási gyakoriság szigorításnak, valamint a kisadózók száma bővülésének a hatása utólag, csak utólag mérhető. Az inflációt övező, lefelé mutató kockázatok is mérsékelhetik a költségvetés egyes bevételeit, amit ellensúlyozhat a fogyasztásnak a tervezettet meghaladó, reménybeli növekedése.
Az adóbevételek teljesítésének kockázatát lényegesen csökkenti, és ezen keresztül erősíti a költségvetés stabilitását, hogy alapelveiben az adórendszer - számos véleménnyel itt ütközik a véleményünk - 2015-ben csak kismértékben változik. Az adórendszer kiszámíthatóságának megőrzése érdekében - éppen ebből a lehetőségből kiindulva - a tanács az adók kiterjesztése helyett az adóbeszedés hatékonyságának további javítását, a kintlévőségek keletkezésének megelőzését helyezte a középpontba.
A tanács véleményében kiemelte azt is, hogy a tervezet igen magasra teszi az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeken belül az úgynevezett egyéb értékesítési és hasznosítási bevételeket - ez 169 milliárd forint -, azonban nem derült ki ennek pontos tartalma, ami mind a megvalósulás, mind a statisztikai elszámolás szempontjából, nevezetesen az uniós módszertanok szempontjából jelentős bizonytalanságnak tekinthető.
A tanács megítélése szerint probléma adódhat abból, ha a bevételhez kapcsolt beruházási alap kiadásai bevételkiesés esetén év közben nem állíthatók meg. A beruházásoknál ennek nagy a valószínűsége. Itt meg kell jegyeznem egy, a magánberuházások ösztönzésével kapcsolatos, szerintem figyelemre méltó problémát. A kedvező hatások mellett, úgy vélem, nem tekinthetünk el attól, hogy a befektetéseket vonzó támogatások egyre nagyobb összegű költségvetési forrásokat kötnek le. Ezeket összevetve ugyanis a hozadékukkal nem mindig pozitív egyenleget kapunk.
E helyen szót kell ejteni arról is, hogy a kiadási előirányzatok értékelését nagyon megnehezítette, hogy a tanács a tervezet indokolásából a jelentősebb kiadási változtatások mögötti intézkedések mélyebb tartalmát - és ez nem a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezőinek a hibája - nem ismerhette meg.
(10.30)
Meg kell jegyeznem, hogy a Költségvetési Tanács véleményező munkáját nem segíti az a kormányzati válasz, miszerint ezek a fejezeti kötetekben részletesen megismerhetők. Ugyanis e köteteket a tisztelt Ház is csak a napokban kapta meg, így az ezekkel kapcsolatos véleményét a tanács az elmúlt évek tendenciáinak kivetítése, valamint a már ismert intézkedések alapján alakította ki. Ennek figyelembevételével a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadáscsökkentése a beindult folyamatokkal - a nyugdíjkorhatár előtti ellátásban részesülők számának visszaesése, a családi pótlékra jogosult gyermekek számának mérséklődése a magasabb létszámú korosztályok kilépése miatt - összhangban áll.
Az is reális a 2014. évi teljesülés alapján, hogy a 2015. évi lakástámogatásokra a 2014. évinél alacsonyabb összeget irányoz elő a költségvetés. Ugyanakkor kiadási bizonytalanságok jelennek meg a közoktatással kapcsolatos előirányzatoknál, ahol az eddigi intézkedések ismeretében az lenne várható, hogy a személyi jellegű kiadások a tervezettnél nagyobb mértékben nőnek.
Tisztelt Országgyűlés! A stabilitási törvénynek megfelelően tervezett államadósságmutató a 2014 végére várható 76,3 százalékról 75,4 százalékra csökken, így az adósságszabály 2015-ben teljesül. A mutató csaknem 1 százalékpontos javulása azt jelenti, hogy az adósságszabály akkor is teljesül, ha a GDP vagy a költségvetési hiány - a tanács által jelzett kockázatok következében - a törvényjavaslatban foglaltnál, hangsúlyozom, csekély mértékben kedvezőtlenebbül alakul.
Ugyanakkor az új uniós követelmény - vagyis 2016-tól a GDP 60 százaléka feletti államadósság évenként legalább egyhuszad résszel történő csökkentése, addig pedig a strukturális egyenlegjavulás - teljesítése érdekében, valamint az ország fejlődése szempontjából egyaránt fontos az államadósság ütemes leépítése. A tanács ezért javasolta a kormánynak egy adósságcsökkentési program - legalább 2022-ig, azaz a folyamatban lévő uniós költségvetési ciklus lezárásáig történő - kidolgozását, számba véve az EU-forrásokra építő gazdaságfejlesztés eredményeit is.
Összességében a tanács a kedvező folyamatok mellett a hiánycél és az államadósság-szabály teljesülésével kapcsolatban többféle kockázatot azonosított. A makrogazdasági pályát, azon belül a 2,5 százalékos gazdasági növekedést akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra és a befektetői bizalom nem romlik jelentősen, továbbá a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó európai uniós források beáramlása a törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelő lesz. Bevételi oldalon pedig a fogyasztáshoz kapcsolódó adóalapok alakulásánál, valamint az állami vagyon értékesítésénél lát kockázatokat.
Tisztelt Országgyűlés! A tanács véleménye ezúttal - a korábbiakhoz képest - részletes kormányzati választ kapott, amely a törvényjavaslat főkötetének végén, mindenki által megismerhető. Ezért arra itt csupán röviden reflektálok. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a kormányzati válaszban foglalt előirányzat-változtatásokat gesztusértékűnek tartjuk. A kormány - az általa is várható kockázatokat nem ismertetve - az Országvédelmi Alap előirányzatát 20 milliárd forinttal, 40-ről 60 milliárd forintra megemelte. Jelezte egyúttal, hogy ezáltal az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánycélja a tervezettnél 0,4 százalékkal kisebb gazdasági növekedés esetén is tartható.
Ugyanakkor azonban megemelték a KT által egyébként is feszítettnek minősített áfa-előirányzatot a tervezetthez képest, fokozva ezzel a bevételkiesés esélyét. Ugyanakkor növelték - 15 milliárd forintról 25 milliárd forintra - a helyi önkormányzati alrendszer hiányát. Ezzel valamelyest helyt adtak a tanács felvetésének, miszerint kérdéses ebben a szektorban a tervezett 15 milliárd forintos hiány tarthatósága a 160 milliárd forint összegű adósságemelkedés esetén. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az így számolt, 200 milliárd forintra rúgó adósság inkább egy elméleti maximum, mintsem konkrét előrejelzés.
Bocsássanak meg, de meg kell említenem, hogy talán a távközlési adó internetre történő kiterjesztése szándékának visszavonásához hozzájárult a tanácsnak azon véleménye is, miszerint az adók kiterjesztése helyett a kintlévőségek megelőzésére, az adóbeszedési munka hatékonyságának javítására indokolt a hangsúlyt helyezni.
Emellett a jövőbeni megfontolás érdekében megjegyzem, hogy az adóalapok szélesítése emelheti az adóztatás költségét, esetenként társadalom- és szociálpolitikai szempontból is problémás, egyre drágábbá téve az adók beszedését, növelve az adókiesés kockázatot.
A kormány - a hiánycél tartása és az államadósság csökkentése iránti határozott elkötelezettsége ellenére - a tanácsnak a középtávú államadósság-leépítési program kidolgozására vonatkozó javaslatát nem fogadta el, azzal az indokkal, hogy a meglévő uniós és hazai szabályok elegendő biztosítékot nyújtanak az adósság folyamatos mérséklődésére.
A tanács a tervezet szűkszavúsága miatt nem tudta megítélni a strukturális hiány teljesíthetőségét. A kormány a törvényjavaslat általános indokolásában immár részletesen bemutatta, hogy a hiány 2015-re 1,6 százalék lenne, ami összhangban van a konvergenciaprogramban szereplő középtávú költségvetési cél szerinti 1,7 százalékos GDP-arányos mértékkel.
Tisztelt Országgyűlés! Nem formalitásból és nem a miniszter úr gesztusára válaszolva, de végül szeretném megköszönni a nemzetgazdasági miniszter úrnak és munkatársainak, hogy a tanács munkáját messzemenően segítették, és a nem könnyű tervezési feltételek - nagyon rövid idő állt rendelkezésre - lehetővé tették, hogy a tanács érdemi munkát végezve készítse el véleményét. Szeretném megköszönni az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács titkársága munkatársainak, a felkért elemző intézeteknek, valamint az egyes gazdasági szereplők munkatársainak is, hogy a kormányzati prognózisoktól független, alternatív makrogazdasági modellszámításokkal, érzékenységi vizsgálatokkal támogatták a tanács véleményének sokoldalú, szakmai megalapozását.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Megköszönve megtisztelő figyelmüket, szeretnék jó munkát kívánni az ország fejlődését szolgáló központi költségvetési törvény megalkotásához, a javaslatok és a módosító javaslatok megvitatásához. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
