VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország költségvetése a kormány számára nemcsak az állami kiadások és bevételek leírása, hanem összefoglalása azoknak a törekvéseinknek, amelyeket a közeli jövőben el kívánunk érni. Tükrözi azokat a fontos értékeket, amelyek irányítják a gazdaság- és társadalompolitikánkat.
A 2015. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatból egyértelműen kiolvasható, hogy nem változtak azok a legfontosabb szempontok, amelyek munkánkat meghatározzák. Ahogyan a kezdetektől mindig, most is a munkahelyteremtés, a családok megerősítése és a gazdaságélénkítés egymástól el nem választható céljai állnak a középpontban.
A törvényjavaslat emellett megmutatja azt is, hogy beértek azok a jelentős, strukturális átalakítások, amelyeket az elmúlt évek során végrehajtottunk. Megváltozott a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás szabályozása, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Több év kormányzati munkájával sikerült megvalósítanunk a pénzügyi és költségvetési stabilitást, tartjuk a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, és elértük az államadósság csökkentését. Gazdasági növekedésünk kiemelkedően magas Európában is, az idei év második negyedévében a legnagyobb volt a 28 uniós tagország között, most a harmadik negyedévben ez 3,2 százalék. Ezzel még mindig szintén dobogósak vagyunk.
Ezek az eredmények lehetővé teszik, hogy a most benyújtott költségvetésben többet fordíthatunk a családok és a gyermekvállalás támogatására, a munkahelyteremtésre, az oktatásra, a közbiztonságra, a gazdák támogatására, a nyugdíjak értékének megőrzésére és nem utolsósorban gazdaságfejlesztésre.
(9.10)
A három legfontosabb célunk a családok megerősítése, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés elősegítése. A családok, az emberek támogatása azt jelenti, hogy tovább csökkennek a megélhetési költségek, és ezzel párhuzamosan a családok többet költhetnek. Ezt a bérek és nyugdíjak reálértékének megőrzésével, a munkahelyek számának növelésével, az igénybe vehető kedvezmények bővítésével, az alacsony inflációnak köszönhetően a reálbérek emelkedésével és nem utolsósorban a bankok elszámoltatásával érjük el.
Meg kell őriznünk a gazdasági növekedés 2014-ben elért, igen kedvező lendületét jövőre is. Ezért továbbra is fenntartjuk a vállalkozásokat segítő adó- és szabályozási környezetet, a beruházások és az export támogatását. Tehát jövőre még több támogatásra számíthatnak a vállalkozások is. Emellett segíti őket a kormány adópolitikája is. Köztudott, hogy 2011-től 19 százalékról 10 százalékra csökkentettük a társasági adót 500 millió forintos adóalapig. Kitűzött célunk, hogy ez az adó még ebben a ciklusban egykulcsos legyen.
A gazdasági növekedést szolgálja az is, hogy Magyarországon jövőre elindul minden idők egyik legnagyobb gazdaságélénkítő programja az uniós támogatások felhasználásával. A következő hét évben a hazai társfinanszírozással együtt összesen 12 000 milliárd forint uniós forrás érkezik Magyarországra. A fejlesztési és beruházási támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fogjuk fordítani. Ez az elkötelezettség már a 2015. évi költségvetésben is visszaköszön, ezt találhatják tisztelt képviselőtársaim a beterjesztett anyagban.
Tisztelt Országgyűlés! A 2015. évi költségvetés összeállításakor kiindulópontként a rendelkezésünkre álló makrogazdasági adatokat, a kormányzati célkitűzésekhez tartozó intézkedések hatásait és a jövő év várható bel- és külgazdasági folyamatait vettük számításba. Ezek alapján azt mondhatom önöknek, hogy a 2014. évi gazdasági növekedés folytatódik jövőre is. Mivel számolnunk kell a külső kereslet alakulásával, ezért, ahogyan tavaly, úgy az idén is maradunk az óvatos becslésnél. Csak hadd említsem meg a legutóbbi adatok alapján az eurózóna - ugye, a legfontosabb exportpiacunk - további, nulla százalék körüli stagnálását, valamint az ukrán és az orosz gazdaság helyzetének a magyar gazdaságra gyakorolt hatását.
Emlékeztetem önöket arra, hogy 2014-re 2 százalékos bővüléssel számoltunk, és akkor is elmondtam, hogy erre a körültekintésre azért van szükség, hogy biztonságosan teljesítsük a hiánycélt, és megtartsuk a költségvetés egyensúlyát. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy az idénre várt igen magas, 3,2 százalékos növekedés ellenére 2015-re 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti hiánnyal és a stabilitási törvény szerinti 75,4 százalékos év végi, bruttó hazaitermék-arányos államadóssággal számolunk. A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tartsuk, és biztosítsuk az államadósság tartósan csökkenő pályáját. Ezek a célok tehát 2015-re sem módosulnak.
A folytatódó gazdasági konjunktúrával párhuzamosan a munkaerőpiacon is megmarad a kedvező tendencia. A gazdaságilag aktívak és a munkában állók száma az idei év után jövőre is emelkedik. Számításaink szerint több mint 260 ezerrel többen dolgoznak majd, mint a válság előtt. Ezzel összhangban a munkanélküliségi ráta várhatóan tartósan 8 százalék alá csökken. Ezek a kedvező folyamatok a versenyszféra és azon belül is feldolgozóipar várhatóan jövőre is növekvő munkaerőigényének köszönhetőek. A kormány munkavállalást ösztönző intézkedései, így többek között a munkát terhelő adók csökkentése, a munkahelyvédelmi akció és a közfoglalkoztatási programok is támogatják ezt a kedvező tendenciát. Az elkövetkezendő időszakban a magyar gazdaságnak egyre kiegyensúlyozottabb lesz a szerkezete.
A nettó export mellett a belső kereslet is erősödik, mivel a háztartások fogyasztása is jelentősen bővül. Ebben az anyagban 2,6 százalékos növekedéssel számolunk. Ebben komoly szerepet játszik a pedagógusok folytatódó béremelése, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók 2015-ben induló életpályamodellje, a devizahitelekből adódó terhek mérséklése és a kedvezőbb munkaerőpiaci kilátások. Ezek az intézkedések is hozzájárulnak a reáljövedelmek emelkedéséhez, amelynek eredményeként a háztartások fogyasztása, ahogy az előbb említettem, több mint 2 százalékkal, 2,6 százalékkal növekedhet jövőre.
A fogyasztás élénkülése mellett a magyar gazdaság növekedését a beruházási aktivitás további erősödése is támogatja. Az idei év kiugró teljesítménye után a bruttó állóeszköz-beruházások további 4 százalék feletti növekedése várható 2015-re. Különösen kedvező, hogy a már belátható és megindult beruházások, a kiépülő új kapacitások főként a termelő ágazatok teljesítményét fogják emelni. Mindezekre tekintettel jövőre is dinamikus exportnövekedéssel számolunk.
(9.20)
A gazdasági növekedést az alacsony inflációs környezet is támogatja. 2014-ben rekordalacsony szintre süllyedt az infláció, elsősorban a kormányzati intézkedések eredményeként. Jól láthatják képviselőtársaim, hogy az elmúlt hónapokban lényegében nem volt pénzromlás Magyarországon; visszaidézzük azokat az időszakokat, amelyek utoljára a hatvanas évek végén voltak gazdaságpolitikai értelemben Magyarországon. 2015-ben az élénkülő belföldi keresletből fakadóan az ideinél magasabb, de továbbra is mérsékelt, 1,8 százalékos ütemmel számolunk.
Összegezve: a 2015. évi makrogazdasági prognózisunkban arra számítunk, hogy a növekedés jövőre is fenntartható és stabil marad. A makrogazdasági pálya előrejelzése során figyelembe vettük a várható kockázatokat, és ahogyan már említettem, az óvatos, konzervatív számítások mellett döntöttünk.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban foglaltakat a kormány legfontosabb célkitűzései köré csoportosítva foglalom össze: stabil pénzügyi háttér, kiszámítható jövő. A jövő évi költségvetés megteremti a feltételeit annak, hogy a vállalásainkat, amelyek kedvező változásokat jelentenek az emberek és a vállalkozások mindennapi életében, teljesíthessük. Mindezeknek megfelelően 2015-ben is a család az első. A kormány legfontosabb célja, hogy minél több pénz maradjon a családoknál, támogassuk a gyermekvállalást, segítsük a gyermeknevelést. Ezért, ahogyan azt az adótörvények tárgyalása során is elmondtam, továbbra is családi adórendszerben adózunk, 2016-tól fokozatosan kétszeresére emeljük a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét, fenntartjuk a gyed extrát, és adókedvezménnyel támogatjuk az első házasságkötéseket. Ezeken a jogcímeken 2015-ben már mintegy 240 milliárd forint maradhat a családoknál.
Változatlanul célunk, hogy az emberek kikerüljenek az adósságcsapdából, ezért továbbra is kiemelten fogjuk kezelni a devizahitelesek ügyét. A bankok elszámoltatásával csökkennek a törlesztőrészletek, ezzel is javul a családok anyagi helyzete. Becsléseink szerint az elszámoltatásnak köszönhetően 1100 milliárd forint jár vissza a magyar családoknak, a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkennek, és mintegy egyötödével csökkenhetnek majd átlagosan az adósságtőke részei is.
Benyújtottuk, és ha önök elfogadják, támogatják, életbe lép a fair bankokról szóló törvény is, és január közepétől egészen az év végéig zajlik majd a devizahitelekkel kapcsolatos elszámoltatás. Ezzel tovább csökkennek a lakossági terhek. Ennek megfelelően a 2015. évi költségvetés a banki elszámoltatás költségvetése is.
2015-ben fenntartjuk a rezsicsökkentést. A jövő évben már végig a csökkentett árak lesznek érvényben, és mintegy 30 milliárd forinttal nő a családok rendelkezésére álló jövedelem.
A kisgyermekes szülők munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében a munkahelyvédelmi akció keretében nyújtott munkáltatói, szociális hozzájárulási adókedvezmény is bővül. Ez a kedvezmény a részmunkaidőben foglalkoztatottak után is bruttó 100 ezer forintos összeghatárig vehető majd igénybe.
A kormány 2015. július 1-jétől új otthonteremtési támogatást vezet be, amely nemcsak új lakás vásárlására, építésére, hanem használt lakás vásárlására, meglévő lakás bővítésére is igénybe vehető. A támogatásra a jövőben az egy gyermeket nevelő vagy vállaló családok is jogosulttá válnak; ez eddig nem volt része ennek a szabályozásnak. A támogatási összegek nagysága a gyermekszámtól, a lakás alapterületétől, továbbá energetikai besorolásától függ, 500 ezer forinttól 3 millió 250 ezer forintig terjed majd ez a fajta támogatás.
2015-ben is folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések. Elindul a fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, amelyre 44 milliárd forintot biztosít a költségvetés 2015-ben.
A jövő évben tovább folytatódik a pedagógusok béremelése is. A tavalyi átlagos 30 százalékos emelés után 2017-ig minden évben érdemben növekszik az ágazatban dolgozók bére, ahogy azt önök is tudják, tisztelt képviselőtársaim, az idén újabb 10 százalékkal, és jövőre is ennek megfelelően 10 százalékkal fog tovább növekedni a pedagógusok bére.
Immár negyedik éve több lépcsőben zajlik az egészségügyi dolgozók béremelése, amelynek egyaránt részesei az ápolók, az orvosok, a szakorvosok, a rezidensek, a háziorvosok, a védőnők és a fogorvosok. Itt emlékeztetnék arra, hogy a költségvetés tartalmazza annak a fedezetét, hogy a háziorvosokra külön plusztámogatást tudjunk előirányozni 2015-ben, és ez így lesz 2016-ban is, tehát jövőre 10 milliárd, majd 2016-ban újabb 10 milliárd forint plusztámogatást fogunk az ágazat ezen dolgozóinak biztosítani.
Ahogy a 2015-ös költségvetésen is látszik, a kormány lépésről lépésre haladva életpályamodelleket alakít ki, amelyek kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik számukra a jövőt a munka világában és a magánéletben is. Tisztában vagyunk vele, hogy az általános jóléttel és az anyagi biztonsággal még nem lehetünk elégedettek, de a kormány a lehetőségeket figyelembe véve igyekszik orvosolni a szociális problémákat, amelyeket az elődeitől örökölt.
A kormány kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasok helyzetének javítására is. Ahogy azt vállaltuk és ígértük, a nyugdíjak a jövőben is az infláció mértékével növekednek, tehát megőrzik a reálértéküket. Az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a kormány a nemzeti közműszolgáltatási rendszer elindításával kívánja megőrizni.
A „segély helyett munkát” elvnek megfelelően azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, aki tud és akar dolgozni, és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ezért a 2015. év prioritása a Start-munkaprogram folytatása, fokozatos kiterjesztése. Az eddigi átlagos évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015 második felétől több tízezerrel többen vehetnek részt ebben a programban. Az idei évinél erre 35 milliárd forinttal többet, 270 milliárd forintot biztosít a költségvetés a jövő évben.
Folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, így a munkahelyvédelmi akció is. Újdonság viszont az, hogy a munkahelyvédelmi akció keretében jövőre már a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után is jár a teljes adókedvezmény. A képzések és szakképzések erősítésével pedig azt kívánjuk elérni, hogy minél több embert vezessünk vissza a munka világába. A foglalkoztatás bővülése egyben kiadáscsökkentés is, hiszen az állam kevesebbet költ segélyekre és jövedelempótló támogatásokra. Tehát arra kívánok itt utalni, hogy azok a képviselőtársaink, akik azt vetik föl, hogy kevesebbet költünk szociális segélyekre, valóban jól mondják, kevesebbet akarunk erre költeni, mert többet kívánunk az embereknek jövedelemben visszaadni; a közfoglalkoztatás, a közmunkaprogram ezt a célt szolgálja.
Tisztelt Országgyűlés! 2015-ben elindul minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztése, az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint 2500 milliárd forintot, a bruttó hazai termék 7,5 százalékát költi a központi költségvetés jövőre. Ez az összeg közel 350 milliárd forinttal, 16 százalékkal magasabb, mint volt 2014-ben. Miközben a 2007-2013-as időszak programjainak utolsó meghatározó éve jön, ténylegesen beindulnak a 2014-2020-as időszak új programjainak kifizetései is. A 2014-2020-as fejlesztési ciklussal új időszámítás kezdődik a hazai fejlesztéspolitikában. Hét év alatt összesen több mint 34 milliárd euró támogatás érkezik hazánkba. Ez a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 000 milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években.
Az egy főre jutó támogatás mértéke soha nem volt akkora Magyarországon, mint a 2014-2020-as ciklusban. Ezzel a mutatóval a második helyen állunk az európai uniós tagországok között. Tehát Magyarország ebben a tekintetben is, a források megszerzése és a források nagysága tekintetében jó pozíciót ért el az Európai Unión belül.
(9.30)
A kormány felkészült arra, hogy a hazánkba érkező fejlesztési forrásokat célzottan és egyszerűbben használja fel. Döntöttünk arról is, hogy a források 60 százalékát a foglalkoztatás és a versenyképesség növelését szolgáló gazdaságfejlesztésre fogjuk fordítani. Csak utalok itt arra, hogy ez az előző hétéves időszakban 16 százalék volt, ez nő most 60 százalékra.
Fontos változás az is, hogy a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. A Magyarország uniós csatlakozását követő első teljes hétéves programozási időszak 2013-ban lezárult, azonban a kötelezettségvállalási keret-előirányzatokat a 2015. év végéig kell kifizetni. A kormány célja, hogy ezeket az uniós forrásokat is maradéktalanul felhasználjuk, az ehhez szükséges államháztartási társfinanszírozás összege biztosított a költségvetésben 2015-ben is. A következő évi költségvetésben már jól látható a kifizetések gyorsítása is. A jelenleg futó programok mellett a most indulók forrásai is lehetőséget kínálnak az új célkitűzések támogatására. A támogatások döntő részben az egészségügyi, az oktatási, a környezeti és közlekedési infrastruktúra, a mezőgazdaság, az erdészeti ágazat fellendítését, a vidék versenyképességének javítását és a munkahelyteremtést célozzák meg.
A központi költségvetésben megjelenő tételek mellett továbbra is közel 390 milliárd forint közvetlen agrártámogatás érkezik hazánkba. Ezek elszámolása és felhasználása a költségvetésben nem szerepel. Ennek oka, hogy ezekhez a támogatásokhoz többségében nem kapcsolódik nemzeti társfinanszírozási kötelezettség. Magyarország nettó pozícióját vizsgálva továbbra is kijelenthetjük, hogy hazánk egyértelmű haszonélvezője az uniós tagságnak. A befizetési kötelezettségünk 296 milliárd forint, ami a költségvetésben megjelenő 1720 milliárd forint uniós bevételnek csupán a 17 százaléka, tehát Magyarország mindenképpen egy nyertese az uniós támogatásoknak, az uniós tagságnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmüket arra is, hogy az Országvédelmi Alap előirányzata jövőre is 60 milliárd forint, ami az előre nem látható kockázatok kivédését szolgálja. Törvényi garancia van arra, hogy ezt a tartalékot csak úgy lehet felhasználni, ha az nem veszélyezteti a hiánycél fenntartását. Mindezen felül a költségvetésben 100 milliárd forintos tartalék szolgálja a rendkívüli kormányzati intézkedések végrehajtását. Tehát jövőre is megvan a fedezete annak, hogyha bármilyen olyan kockázat, árvíz, természeti csapás vagy más merülne fel, amivel nem tudunk előre kalkulálni.
A kormány áttekintette a költségvetési szervek lejárt tartozásállományát a leginkább érintett ágazatokban. Erre figyelemmel a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatban 60 milliárd forint céltartalék áll rendelkezésre a központi költségvetési szervek, kiemelten az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények pénzügyi problémáinak, tartozásállománnyal összefüggő gazdálkodási nehézségeinek a kezelésére.
A kormányzat szükségesnek tartja a további bürokráciacsökkentést, amely egyformán érdeke a lakosságnak és a gazdasági szereplőknek is. Ez az ország gazdasági versenyképességének további javításához elengedhetetlen. A bürokráciacsökkentés menetére a kormány által felkért Államreform Bizottság tesz majd javaslatot. Emellett a költségvetésben 2015-ben is kiemelten kezeljük az olyan beruházások megvalósítását, amelyek által gyarapodik a nemzeti vagyon. Ennek érdekében fennmarad a beruházási alap rendszere, amelynek célja, hogy az állami vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételek az állami vagyon bővülését eredményező kiadások fedezetéül szolgáljanak.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben a központi költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok gazdálkodási helyzetéről engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek. A közszféra működésével kapcsolatban az első és a legfontosabb, hogy csökkentenünk kell a bürokráciát, az ügyintézési határidőket éppúgy, ahogy a költségvetést. Ezért ezen a területen a kormány a hatékonyság javítását és a takarékosságot tűzte ki célul. A fő törekvésünk ezen a területen az, hogy olyan intézményrendszert működtessünk, amely az eddigieknél hatékonyabban és takarékosabban látja el az állami feladatokat. Összességében a költségvetési fejezetek a 2015. évben 2907,2 milliárd forint bevétellel, valamint 7018,6 milliárd forint kiadással számolhatnak.
A helyi önkormányzatok központi finanszírozása a 2015. évben is az ellátandó feladatokhoz kötődik. Az önkormányzatok adósságának rendezése, illetve az új struktúra kialakítása után a legnagyobb figyelem ezen a területen is a családok és a gyerekek felé kell hogy áradjon. 2015-től érezhetően több forrás jut a gyermekellátási intézményekre, így jelentős összegű támogatást kapnak az óvodát fenntartó önkormányzatok, jelentős többlet jut a gyermekétkeztetési feladatok ellátására és a gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító intézmények fenntartására. Tovább javítjuk a bölcsődék finanszírozását is. Kiemelten támogatjuk az óvodaépítést és az óvodai kapacitásbővítést célzó beruházásokat, amihez a központi költségvetés 2,5 milliárd forint támogatást ad.
Mint tisztelt képviselőtársaim is tudják, 2015 szeptemberétől kötelező lesz az óvodai ellátás igénybevétele. Ez azt jelenti, hogy az országnak, a kormánynak további forrásokat kell biztosítani olyan önkormányzatok számára, amelyek még nem tudják ezt teljes egészében biztosíttatni a területén élőknek. Azt szeretnénk elérni tehát, hogy az állami feladatkörbe vont óvodai ellátás mindenki számára elérhető legyen majd. Szeretnénk azt is elérni, hogy Magyarországon egyetlen gyerek se éhezzen, így a gyermekétkeztetésre fordítható kiadások is jelentősen, több mint 10 százalékkal emelkednek a tervezet szerint. Emellett az infrastrukturális feltételek javítására is 20 százalékkal magasabb forrás áll majd rendelkezésre.
A továbbiakban is segíteni kívánjuk a kistelepülések felzárkózását és az önkormányzatok által ellátott közfeladatok színvonalának emelését. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az esélyegyenlőség érdekében a központi költségvetésnek még erőteljesebben kell érvényesítenie a szolidaritás elvét. Ennek megfelelően 2015-ben fontos változás, hogy az alacsony gazdasági potenciállal, így alacsony helyiadóbevétellel rendelkező települések kiegészítő forrást, kiegészítő támogatást kapnak. A jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben terheli a beszámítás. Az önkormányzatok mintegy 2500 milliárd forintból gazdálkodhatnak 2015-ben, amiből a központi költségvetés több mint 690 milliárd forint támogatást nyújt. Ezenkívül a településeket megilleti a gépjárműadó 40 százaléka.
Az adósság átvállalásának köszönhetően ez lesz az első év, amikor az önkormányzatok tiszta lappal indulnak, és nem kell a tartozások visszafizetésére költeniük. Emlékeztetnék rá, több mint 1300 milliárd forint adósságot vettünk át a településektől, tehát Magyarországon 2015. január 1-jével nincs olyan település, amelynek adóssága lenne. Reméljük, hogy ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok a gazdaságfejlesztés tekintetében is élni fognak.
Tisztelt Ház! A 2015. évi költségvetés szerves része a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjának, a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Alapnak a gazdálkodása. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésénél 2015-ben is a bevételek és a kiadások egyensúlyával számoltunk. A bevételek két meghatározó előirányzata a szociális hozzájárulási adó és a nyugdíjjárulék. 2015-ben a szociális hozzájárulási adó, közismertebb nevén a szocho mértéke változatlanul 27 százalék marad, de ennek megosztása a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja között változik.
A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész az idei évi 96,3 százalékról jövőre 85,9 százalékra csökken, így értelemszerűen az Egészségbiztosítási Alaphoz jutó rész aránya növekszik.
(9.40)
A változást az magyarázza, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak fedezetéhez ez a kisebb mérték is elegendő. A nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék. Az alap bevételei 2015-ben teljes mértékben fedezik az előirányzott kiadásokat.
Az alap kiadásait tekintve a legjelentősebb tételt a nyugellátások jelentik. A januári 1,8 százalékos emelés megegyezik a 2015-re tervezett fogyasztóiár-indexszel, fogyasztóiár-emelkedéssel. Ennek megfelelően, ahogy már korábban utaltam rá, a nyugellátások jövőre is megőrzik a reálértéküket.
Az Egészségbiztosítási Alap 2015. évi költségvetésénél is, az előző évekhez hasonlóan, a bevételek és a kiadások egyensúlyával számoltunk. Az alap bevételeinek nagyobb részét, közel 64 százalékát a járulékbevételek és hozzájárulások, kisebb hányadát, 30 százalékát a költségvetési hozzájárulások adják a következő évben.
A szociális hozzájárulási adó megosztási arányának változása következtében az Egészségbiztosítási Alap az előző évhez képest nagyobb arányban, mintegy 14 százalékban részesül ebből a bevételből. A bevételek másik jelentős csoportját a költségvetési hozzájárulások képezik, amelynek nagysága a tavalyi évhez képest csökken. Az alapnak két meghatározó kiadása van: a pénzbeni és a természetbeni egészségbiztosítási ellátások kiadása.
A pénzbeni ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági, rehabilitációs ellátások kiadásai teszik ki. A természetbeni ellátások legnagyobb súlyú kiadását a gyógyító-megelőző ellátás adja. Az erre a célra fordítható pénz az előző évhez viszonyítva 18,5 milliárd forinttal emelkedik, elsősorban a háziorvosi ellátás fejlesztésére, valamint a többletkapacitások befogadására és a mentés - beleértve a légi mentés és a koraszülöttmentés - finanszírozási helyzetének javítására. Ezenkívül jövőre is rendelkezésre áll a gyógyító-megelőző ellátás céltartalékként 10 milliárd forintos összege.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015. évi költségvetési törvényjavaslat kidolgozása során is hatékony, kölcsönös együttműködésen alapuló munkakapcsolat alakult ki a Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék és a kormány között. A tanács hitelesnek és végrehajthatónak tartotta a törvényjavaslat-tervezetet. Kiemelte, hogy a 2015. évi, az európai uniós módszertan szerint számított 2,4 százalékos hiánycél összhangban van a törvénytervezetben bemutatott gazdasági folyamatokkal, és az erre alapozott bevételi és kiadási előirányzatokkal.
A Költségvetési Tanács egyúttal felhívta a figyelmet az egyes bevételi és kiadási tételeket érintő kockázatokra, és javasolta a rendelkezésre álló tartalékösszeg, tartalékkeret megemelését. A kormány a benyújtott törvényjavaslatban, a tanács véleményét elfogadva, megemelte az Országvédelmi Alap előirányzatát.
A Költségvetési Tanács mellett az Állami Számvevőszék is értékelte a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. A Számvevőszék számos pozitív megállapítást tett a költségvetési törvényjavaslatra, és csak néhány pontban fogalmazott meg kifogásokat. Az Állami Számvevőszék jelentésében kimondta, hogy a törvényjavaslat - idézem - összeállítása, szerkezete és tartalma megfelel az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben meghatározott követelményeknek, valamint az államadósság-szabálynak, és az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak.
Köszönöm azt az értékes munkát, amit a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék végzett a javaslat értékelésekor, köszönöm elnök urak véleményét, és köszönöm a munkatársaiknak a kollégáimmal történő együttműködését.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat nemcsak a következő év gazdaságpolitikai kereteit határozza meg, hanem hozzájárul Magyarország hosszú távú gazdasági esélyének javulásához, nemzetközi versenyképességünk növekedéséhez és az emberek jólétének emelkedéséhez. Biztos vagyok abban, hogy az Országgyűlés elé benyújtott költségvetés az eddigi felelős gazdálkodás folytatásával megalapozza céljaink megvalósítását. Emellett kellő mértékben számol a kockázatokkal, ezért olyan biztonságot jelent, amelyre Magyarországnak szüksége van.
Tudom, hogy a következő napokban még számos kérdés és szempont merülhet fel a vita során, amelyeket meg kell fontolnunk. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a fő célkitűzésekben, a családok helyzetének javításában, a gazdasági növekedés támogatásában, munkahelyteremtésben, a pénzügyi stabilitás megőrzésében egyetértés van az Országgyűlés és a kormány között. Ez lehetővé teszi, hogy a konkrét szabályozásban is konszenzus, egyetértés alakuljon ki.
Kérem ezért önöket, hogy a 2015. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
