FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott költségvetés mezőgazdasági területet érintő összegei és a benyújtott tervezet, nyugodtan mondhatom, hogy mind a Miniszterelnökséghez tartozó vidékfejlesztési államtitkárság, mind pedig az FM klasszikus területeihez tartozó részek biztosítják, hogy több munkahelyet teremtsünk a mezőgazdaságban. És szeretnénk, ha ebből tisztességgel meg is élnének az ott élők.
Mint közismert, elég jelentős változás következett be a mezőgazdaság támogatási rendszerében az Unió megváltozott szabályai miatt, és ezt az új szabályrendszert, egyben az érkező támogatási pénzek lehetséges elosztását is a költségvetés átvezeti, és új rendszerben biztosítja a gazdálkodóknak. Klasszikus módon továbbra is létezik az alaptámogatás, majd pedig ehhez kapcsolódik egy zöldítési komponens, erről majd a gazdálkodóknak információt kell adnunk, hogy a következő évi támogatás benyújtásakor tisztában legyenek a támogatáslehívás feltételeivel. Hiszen a zöldítési komponens már csak akkor jár majd a gazdálkodóknak, szántóföldi gazdálkodóknak, ha a vetésforgót betartják, ha állandó legelőterülettel nem csökkentik nagymértékben a területüket, illetve ha az ökológiai célterületeket elkülönítik mintegy 5 százalékban.
(12.40)
Továbbra is fő prioritásként kezeljük a fiatal gazdálkodók támogatását. Eddig is önkéntes alapon a magyar kormány mindenkor megadta a támogatási lehetőséget, most már uniós kötelezettségként is a fiatal gazdálkodók támogatását át kellett vezetni. Ez nekünk örömteli, hiszen a kitűzött célunk a gazdák fiatalítása, a fiatal gazdálkodók bevonása a rendszerbe.
Klasszikus módon megmaradnak a termeléshez kötött támogatások. Erről majd külön szeretnék említést tenni, hiszen jelentős mértékű növekedést látunk a tervezetben. Ami egészen új lesz, az a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere. Szintén az EU-s lehetőségek egyikével élünk, amikor a körülbelül 1-5 hektárral gazdálkodók a mintegy 500-1250 euró/éves támogatást egy rendkívül egyszerű eljárásban igényelhetik majd meg. Amely lehetőséget az Európai Unió mozgástérben biztosított, az a sokak számára vitatott 1200 hektár fölötti alaptámogatás elvonása az 1200 hektár fölötti területekre. Ez egy jelentős összeg, amely átcsoportosításra kerül a Magyarországon problémaként mindig is fennálló állattenyésztésre és különösen még a kézműves munkaterületekre, ilyen a szőlő-gyümölcs termelés, a hajtatott növényházi termesztés, illetve a szaporítóanyag-termesztés.
Mint említettem, kikerülhetetlen, hogy a mezőgazdaságban is több munkahelyet és megélhetést biztosítsunk. Erre a több munkahelyteremtésre külön programot indított a kormány, mintegy 212 milliárd forint kerül erre célzottan átcsoportosításra, ezen belül 180 milliárd forint az a nemzeti forrásból lévő összeg, amelyet biztosítani szeretnénk.
Az FM-fejezetnek mindig egy izgalmas szakasza, hogy az úgynevezett folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzaton mennyi pénz szerepel. Szeretném megjegyezni, hogy itt egy jelentős mértékű növekedés található. Úgy tűnik, hogy az az ígéret és forrásátcsoportosítás, amely itt a nyáron nagy vihart kavart, a költségvetési rendszerünkben megtalálható. Természetesen mindig van ötlet, hogy még milyen további pénzeket kellene esetleg erre a célra folyósítani.
Hadd említsem meg, hogy ezen a területen található az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatás. Ez egy nagyon fontos olyan összeg, amely a különféle szabályváltozások és támogatási rendszer változásai miatt a hazai, általában uniós forrásból nem támogatható rendszerek támogatását biztosítja. Mintegy 20 milliárd forinttal nagyobb lesz a következő évben ez az alap. Ez 36 milliárd forintot jelent majd 2015-ben.
Közismert, hogy a magyarországi 2004-es csatlakozás után nagyon komoly veszteséget értek el az állattenyésztők, az állatlétszám rendkívüli mértékben csökkent. Kiemelt célja a kormánynak és a most benyújtott költségvetésnek, hogy az állattenyésztést, állattartást ösztönözzük, az állatlétszámot növelni szeretnénk. Erre szeretnénk ösztönözni a gazdálkodókat is.
Az EU jó néhány területet közvetlenül nem támogat az állattartás területén. Ilyen a sertés- és a baromfiágazat. Erre az előbb említett folyó kiadási soron kell hogy valamilyen lehetőséget találjunk. Ezt meg is találjuk, hiszen a baromfiágazatnál az állatjóléti támogatások keretében látjuk ezt a lehetőséget. Megjegyzem, 2007-ben még 4 milliárd forint állt rendelkezésre, most a tervezetben ez már 11 milliárd forint, amely szinte az összes benyújtó baromfitartó tekintetében a pályázati igényt fedezni tudja. Ugyanilyen a sertéságazat, amely közvetlenül az EU-s forrásokból nem támogatható. De mindig is különítettünk el nemzeti forrásból támogatási lehetőséget, most is elég jelentős összeget, a 2010-es évi akkori összeghez képest a 2015-ös például mintegy 40 százalékkal fog növekedni. Ez most 8,5 milliárd forint lesz.
Hadd említsem meg idetartozóan, hogy a sertésprogram keretében továbbra is jelentős, 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre, amely a genetikai alapok kiválasztását, a kutatás-fejlesztést, de célként, összességében a sertésállomány növelését tűzi ki célul. Itt külön hangsúlyt szeretnénk fordítani esetleg a mangalicára, amely őshonos fajtaként nagyon szép karrier, siker előtt áll. Aki a nyári közadatokat és híreket figyelte, mind Észak-Amerika területén, mind a Távol-Kelet területén rendkívül magas lett az igény erre a húsfajtára, szinte alig tudjuk kielégíteni az azon országokban, hála istennek, magas prémiumkategóriának számító húsmennyiség beszállítását; ez különösen, mint említettem, Japánra, a Távol-Keletre igaz.
A mezőgazdasági gazdálkodóknak egy nagyon komoly gondot okozott és jelenleg is okoz az esetleges károkozás, mind a gazdálkodók által elszenvedett időjárási kár, mind esetleg bármilyen más természeti kár. Ennek két fajtáját ismerjük. Az egyik, amikor piaci biztosítókon keresztül a gazdálkodók próbálják enyhíteni káreseményeiket. A - szakzsargon szerint - almódozatok köttetését néhány évvel ezelőtt, amely akkor 1900 darab volt, és 1,5 milliárd forinttal próbáltuk meg támogatni kiegészítő támogatásként, hála istennek, egyre több szabadpiacú biztosítást köttetnek a gazdálkodók, most már 13 ezer biztosítás köttetett az elmúlt időszakban, az elmúlt évben, és ezt 5,7 milliárd forinttal továbbra is támogatni szeretnénk kiegészítő támogatásként.
Ugyanakkor közismert, hogy a minden gazdálkodó számára kötelező nemzeti agrárkárenyhítés előirányzata 4,3 milliárd forint. Sajnálatosan voltak olyan gazdálkodók a 2014. évben is, akiket ez majd érinteni fog, de szerencsére talán a 2014. év nem tartozik a nagyon jelentős mezőgazdasági káreseményekkel sújtott évek közé. Úgy tűnik, hogy az agrárkárenyhítés rendszere most már beáll egy stabil tenderre, és a gazdálkodók megértették, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig a Nemzeti Agrár-kárenyhítési Alapban részt kell nekik venni.
Szakmai körökben ismert, de talán a gazdálkodók még jobban fájlalják az egyik legsúlyosabb hibáját a kárpótlási rendszernek, ez az úgynevezett osztatlan közös területek kialakítása. Elkezdődött és rendkívül sikeres a 2010-ben és 2011-ben erre a területre átcsoportosított pénz, amellyel az osztatlan közösök megszüntetését szeretnénk. Az előző kormány ebben nem jeleskedett, mert úgy volt vele, hogy az osztatlan közössel úgysem tud mit csinálni a gazdálkodó, ezért kénytelen visszaadni a téeszekből átalakult részvénytársaságoknak, és nem tudtak a saját földjeikhez jutni az osztatlan közös tulajdonnal rendelkező gazdálkodók. Ezt szeretnénk megszüntetni, és bízunk benne, hogy a ciklus végére jelentős mennyiségű osztatlan közös földterületet visszajuttatunk jogos tulajdonosának használati jogcímmel. Most 3 milliárd forintra növeltük meg 2015-ben az e területre átcsoportosítható pénzmennyiséget.
Talán kormányoldaltól függetlenül is, mert én úgy tudom, hogy az ellenzéki oldalon is jelentős eredményt tulajdonítanak a tanyafejlesztési programnak, változatlanul 1,4 milliárd forintot fogunk tudni erre a területre biztosítani. Az egyik legsikeresebb programja saját pénzügyi forrásból, nemzeti pénzügyi forrásból a 2010-14-es kormányzati időszaknak, és ezt szeretnénk folytatni a most megnyíló kormányzati időszakban is.
Az EU-társfinanszírozással működő támogatások esetében szintén emelkedések tapasztalhatók. Hadd említsek meg két területet, az egyik: a nagy népszerűségnek örvendő iskolagyümölcs-program nemzeti részét megemeltük. 2015-ben 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre az általános iskola 1-6. osztályos tanulóinak egészséges termékekkel történő ellátásához. Megjegyzem, amíg 2009-ben és 2010-ben 1608 iskola 278 ezer 1-4. osztályos tanulójának ellátására került sor, addig a jelenlegi iskolagyümölcs-programban 2124 iskola és 552 ezer 1-6. osztályos gyermek vesz majd részt, azaz a célcsoport körülbelül 95 százaléka kaphat 29 héten át átlagosan három adag gyümölcsöt, zöldséget, illetve gyümölcs ivólevelet.
(12.50)
2015-ben tovább folytatódik a szintén közkedvelt, „Igyál tejet!” program támogatása is, amelynek keretösszege 1,7 milliárd forintról 2,3 milliárd forintra emelkedik. Az elmúlt években hozott intézkedéseknek köszönhetően ugrásszerűen emelkedett a programban részesülők köre. Míg 2009-ben 150-180 ezer gyermek ellátására került sor, addig 2014-ben már 420 ezernél is több gyermek kap napi rendszerességgel tejterméket, és ez a szám 2015-ben várhatóan tovább fog emelkedni.
Itt ezekkel a konkrét adatokkal szerettem volna válaszolni Szél Bernadett szegénységet túldramatizáló és iskolában és otthon ellátatlan, élelmiszert nem kapó gyermekek számának véleményem szerint túldramatizált változatára. (Közbeszólások, zaj az ellenzéki padsorokban. - Az elnök csenget. - Dr. Rétvári Bence: Hova tűnt Szél Bernadett?)
Kérem szépen, pont az az ellátórendszer, ami itt az iskolagyümölcs-programban és az „Igyál tejet!” programban most még erősebben nevesítésre került, majd pedig a 3 éves kortól való kötelező óvodába járás, pontosan ezek azok a programok, amelyekkel az általuk sokat féltett, de általunk talán még jobban… - és mi még teszünk is azért, hogy ez a kellemetlen helyzet ne következzen be, hogy a gyermekek esetleg, akik éhezve indulnak el iskolába, még az iskolában sem kaphatnak esetleg ellátmányt. Itt az ékes bizonyítéka annak, hogy a Földművelésügyi Minisztérium gondoskodik erről, a szociálisan nehéz helyzetről is. (Gőgös Zoltán közbeszól. - Az elnök csenget.)
És amint az önök előtt ismert, a vidékfejlesztési támogatások a kormányzati szerkezetváltást követően a Miniszterelnökség feladatkörébe kerültek, de a kifutó régi és az új vidékfejlesztési program intézkedései további 302,4 milliárd forinttal hazai és uniós társfinanszírozás mellett támogatják a hazai agráriumot. Ez az összeg 50,4 milliárd forinttal haladja meg a 2014-ben rendelkezésre álló összeget. Ezen jogcímek szolgálják többek között az ágazat strukturális fejlesztését, beleértve az élelmiszer-feldolgozás beruházásait is, a fiatal gazdák pályakezdését vagy a vidéki térségeink társadalmi és gazdasági felzárkóztatását is.
Az EU által közvetlenül érintett támogatások esetében - amelyek a tárca költségvetésében nem szerepelnek - a területalapú és egyéb közvetlen támogatásokra a 2015. évben összesen 389,6 milliárd forint kifizetés várható, amelyből 25,3 milliárd forint a piaci támogatás, míg a területalapú támogatás összege 364,3 milliárd forint lesz.
Itt szeretném megjegyezni, hogy néhányan, akik nem értenek a költségvetéshez, azt vetették a szemünkre, hogy míg az előző évben az FM fejezetében 423 milliárd forintot láttak, most meg csak 213 milliárd forint volt, borzasztó drámai csökkenés történt, azt az apróságot nem vették figyelembe, amit most ismertettem, hogy a vidékfejlesztési rész a Miniszterelnökség tárcájához tartozik, és ott találhatók meg azok a rendkívül nagy összegek, amiket ha összeadunk - vidékfejlesztési rész a Miniszterelnökségnél és az FM fejezetéből -, egyértelműen látszódik, hogy jelentős a forrásnövekedés a mezőgazdaság számára.
Meggyőződésem szerint egyébként az FM és a Miniszterelnökség sorain található pénzösszeg az Európai Unióból érkező forrásokkal együttesen az agráriumot igen stabil helyzetbe tudja hozni 2015-ben, és a „Több munkahelyet és megélhetést a mezőgazdaságban” program biztos, hogy sikeres lesz; ezt érezni fogják a gazdálkodók is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Gőgös Zoltán: Majd megbeszéljük, Sanyi!)
