SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS (Független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én slágvortokban mennék végig azokon a pontokon, amiket kifejezetten pozitívnak tartunk ebben a törvényjavaslatban, és néhány problémás ponton, amiket szakértőinkkel egyeztetve kiszúrtunk ebben a törvényjavaslatban. Most az idővel való gazdálkodásra való tekintettel úgy általában a köznevelés rendszerét inkább nem minősíteném, hanem kifejezetten erre a törvénymódosításra koncentrálnék.
Azt kifejezetten pozitívnak tartjuk, hogy az OFI-ból az OH-ba kerülnek át a törvényjavaslat alapján a pedagógiai szakmai szolgáltatások. Úgy látjuk, hogy a jelenlegi körülmények között az OH rendelkezik a legjobb szakmai kompetenciákkal ehhez. Biztos, hogy sokkal jobb kézben van, mintha az OFI-nél vagy ne adj’ isten, mondjuk, a KLIK-nél lenne vagy véletlenül oda kerülne. Legfeljebb arra hívnánk fel a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy az OH-n belül most a projektirodánál a finanszírozásban dolgozó kollégák azok, akik a leginkább értenek ehhez a területhez. Kérdés, hogy mi lesz majd, ha ez a finanszírozás kifut. Mindenféleképpen azt gondolom, hogy meg kell találni majd azokat a forrásokat, hogy ők ott maradhassanak és tovább tudjanak dolgozni. Illetve egy dologra hívnám még fel az előterjesztő figyelmét, mégpedig arra, hogy ha az OH-hoz átkerülnek ezek a feladatok, akkor voltaképpen ez a hivatal törvényességi és szakmai ellenőrzést is nyújt, meg mellette szolgáltatást is. Ez egy picit furcsa helyzetet eredményezhet. Gondolom, szervezetileg szét akarják majd választani az OH-n belül. Lehet, hogy nem feltétlen kell törvényi szinten szabályozni, de erre biztos, hogy majd oda kell figyelni az Oktatási Hivatalon belül.
Felmerült egy olyan probléma is a törvényjavaslat áttanulmányozása során, hogy kicsit túl sok feladat, az említett szolgáltatás, ellenőrzés, tanácsadás, adatgyűjtés kerül egy kézbe. Itt főleg az adatgyűjtés az, ami fölvetheti az adatvédelmi etikai kérdések körét. Ezt már az előző köznevelési törvénymódosítás kapcsán is észrevételeztük. Ha másképp nem, legfeljebb ennek az adatkezelésnek a pontosításával lehet ezen esetleg egy picit segíteni.
A másik ilyen, általunk abszolút pozitívnak tartott dolog az, hogy az EGYMI-ket visszahozzák. Ez egy kifejezetten jó ötlet. Az SNI-s gyerekek ellátásának így abszolút meglesz a szakmai alapja. Legfeljebb ennek kapcsán vetném fel az, hogy a cukorbetegek vagy egyéb más krónikus beteg, de nem SNI-s gyerekek kapcsán merül az fel igazából, hogy ők azok, akik nagyon ellátatlanok maradnak. Ezt csak azért hozom föl, mert az utóbbi hónapokban itt a Házban is már többször felmerült kérdésként, hogy a cukorbetegek és krónikus betegek ellátása hogyan valósul meg. Talán Farkas Gergely képviselőtársam vagy Lukács képviselőtársam volt az, aki ezt fölvetette. Tehát ha már az EGYMI-ket visszahozzuk, ennek kapcsán ezt esetleg tovább lehetne gondolni, és akkor a cukorbetegek ellátásával lehetne egy kicsit bővebben és részletesebben foglalkozni.
S akkor néhány dolog, amit rossznak tartunk, kifogásolhatónak tartunk ebben a törvénymódosító javaslatban. Egyrészt az ökoiskolák plusz finanszírozási lehetőségeinek a törlését nem igazából értjük, főleg azért, mert a klímastratégia kiteljesedésében, társadalmi elfogadottságában, annak a javításában a köznevelésnek nagyon nagy szerepe van, tehát a gyerekeken keresztül már a szülőket is sokkal aktívabban lehetne bevonni ebbe a tevékenységbe. Ezt nem igazán értjük, és kérjük, hogy ezt gondolják meg.
Szóba került itt a Nemzeti Pedagógus Kart érintő paragrafusok módosulása. Ez valóban egy érdekes kérdés, amit Dúró Dóra elnök asszony is fölvetett, hogy voltaképpen egy alacsony, a pedagógustársadalom egészét tekintve alacsony támogatottságú szervezet alkot kódexet. Ha jól emlékszem a számokra, 138 ezer pedagógussal jött létre a Nemzeti Pedagógus Kar, abból tizenötezer-ötszázvalahány kolléga vett részt a nyári választáson, és azt mondta azon a bizonyos meghallgatáson tegnap, amire itt több képviselőtársam is hivatkozott már, Horváth Péter elnök úr, hogy nagyjából háromszáz aktív tagjuk van. Tehát a 138 ezres pedagógustársadalomhoz képest ez egy eléggé pici kollektívának tűnik. Azt egyébként Horváth Péter úr elmondta, ő annak örül - és én ezt elfogadom teljes mértékben, hogy rendben van -, hogy rendeletben fogják a jövőben meghatározni, hogy ezeket a feladatokat, tehát a Pedagógus Kar tagságának a körét, az országos és területi szervezetek felépítését, működését, feladatait s a többi, én annak örülnék a legjobban, ha rendeletben sem határoznák ezt meg, hanem teljesen rábíznák a Nemzeti Pedagógus Karra, lévén, hogy egyfajta szakszervezetek helyetti érdekvédelmi szervezetnek találták ki, ha jól értelmezem a kormány elképzeléseit. Akkor hagyják, hogy működjön teljesen szabadon, és maga döntse el, hogy hogyan működik, milyen területi és szervezeti felépítésben.
Kiss képviselőtársam már utalt a működtető, fenntartó kifejezések pontosítására. Mi a magunk részéről ezt inkább úgy értelmezzük, hogy a működtetőre most még rávernek pluszköltségeket, mert rájöttek, hogy nem sikerült tökéletesen az előző törvényben ezt meghatározni. Klasszikus példa volt, ami talán már elő is került, hogy a villanykörtét ki cserélje ki, a fenntartó vagy a működtető. Hát ezt pontosítják és verik rá ezeket a költségeket a működtetőkre. Ehhez viszont lehet, hogy pluszforrás kéne nekik.
És a végén említeném meg, amire itt több képviselőtársam is kitért már, a vallási, felekezeti, nemzetiségi iskolákra vonatkozó szegregációt érintő szabályokat. Én úgy látom, hogy itt voltaképpen arról van szó, hogy a Debreceni Ítélőtábla ítéletére reagál a törvényjavaslat. Ha valaki nem tudná, arról van szó, hogy a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyében jogerős bírósági döntés született, elmarasztalták őket azért, mert szegregált oktatást folytatnak. Tehát ez egy jogerős döntés. Érdekes az egészben az, hogy a miniszter úr tanúként az alperes oldalán szerepelt ebben a perben. Kiadott egy közleményt az EMMI a jogerős ítélet kihirdetése után, hogy meg fogják találni a megfelelő szabályokat, hogy kezeljék ezt a helyzetet. Azt gondolom, hogy ez az, amire akkor gondolhatott az EMMI. Itt a 27. § (5) bekezdés z) pontjáról van szó.
Én megmondom őszintén, nem tudom ezt máshogy értelmezni, mint hogy ezekre az iskolákra speciális szabályokat, speciális feltételeket próbálnak majd meg érvényesíttetni, amit én nem tudok máshogy értelmezni, mint hogy a szegregációnak valamilyen lehetőségét lehetővé tenni, tehát kivételt adnának nekik ezek alól a szabályok alól. Egyébként a perben nyertes felperes is pont ugyanúgy értelmezi, mint ahogy mi.
Megmondom őszintén, én egy picit tartok ettől a módosítástól, ezért inkább azt kérném, ha lehet, akkor ezt majd a részletes vita kapcsán töröljük, és a kormány vonja vissza ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
