SZABÓ SÁNDOR,
SZABÓ SÁNDOR,
SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem is tudom, hogy el merjem-e mondani a hozzászólásomat, mert látom, szintén az államtitkár úr a téma felelőse, nehogy aztán engem is keresztben lenyeljen, hogyha esetleg kritikai észrevételeim vannak a törvénnyel kapcsolatban. De államtitkár úr, engedtessék meg nekünk, hogy nekünk, ellenzéki képviselőknek azért kritikai észrevételeink hadd legyenek már a törvényjavaslatokkal szemben! Tudja, mert abból időnként még tanulni is lehet, nem kell mindent azért támadásnak venni. (L. Simon László: Hajrá!)
De hogy rátérjünk a törvényjavaslatra is, a tervezet valóban több építésügyi és területrendezési tárgyú törvényt módosít, melynek célja valóban elsősorban a jogszabályok technikai jellegű pontosítása, azonban van itt néhány, érdemileg minősítő módosítás is.
A törvény legkorábban a kihirdetést követő 8. napon, legkésőbb pedig 2014. december 30-án lép hatályba. Már sok alkalommal megtettük, és most is meg kell jegyeznem, államtitkár úr, hogy a törvényjavaslat a kormány 2014. évi törvényalkotási programjában nem szerepel, tehát a kormány nem tervezte ezt tárgyaltatni. És míg korábban igaz volt az előző törvényjavaslat vitájára, hogy széles körű társadalmi egyeztetésen ment keresztül, addig sajnos erre a törvényjavaslatra az az igaz, ami az előttünk lévő egy hónapban szinte minden törvényjavaslatra igaznak mondható, hogy bizony e törvényjavaslat esetében a társadalmi egyeztetés nem történt meg.
(12.40)
Ez bizony nagy kár, mert így nem tudjuk meg, hogy a szabályozás milyen társadalmi és gazdasági hatásokkal jár majd.
A szakmai képesítések elismeréséről, az irányelvnek való megfeleltetéséről beszél az indoklás akkor, amikor eredményként értékeli, hogy az új szabályozás, a beruházás lebonyolítói és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenységek gyakorlása a jövőben bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül is megvalósítható. Államtitkár úr jelezte, hogy ez azért jó, mert csökkenti az adminisztrációs költségeket. Hogyha ez valóban így van, akkor jó lett volna tudni meg jó lenne tudni, hogy ez mennyivel csökkenti valóban az adminisztrációs költségeket. Másrészt jó lenne ismerni a változtatásoknak az építésügyi eljárásokra gyakorolt hatását amiatt is, mert a törvényi szabályok hiányában a változtatásoknak a gyakorlatban várható eredményei erősen megkérdőjelezhetők.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat rendelkezéseinek túlnyomó többsége a parlament által a közelmúltban elfogadott törvényjavaslatokat, jogszabályokat toldozza-foltozza, újabb ékes példáját mutatva ezzel az átgondolatlan törvényalkotás okozta hibáknak, a kapkodó kijavításoknak, amit már egyébként megtapasztaltunk. (L. Simon László: Jaj, istenem!)
Az általános indoklás maga is leszögezi, hogy a tervezet lehetővé teszi a törvények egyes, önkormányzatokra feladatot telepítő szabályainak az alkalmazását. Ez üdvözlendő - erről államtitkár úr is beszélt -, de akkor tisztelettel megkérdezem, illetve fölteszem a kérdést, hogy akkor ezek szerint a kormány elismeri azt, hogy az önkormányzatokra feladatot telepítő szabályok a gyakorlatban alkalmazhatatlanok voltak. (L. Simon László: Dehogyis!) Akkor ezt korábban meg kellett volna fogalmazni. És ezzel egyébként komoly gondot okoztak a helyhatóságoknak.
Itt van mindjárt egyébként a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvénynek a módosítása előttünk. A Balaton kiemelt üdülőkörzethez 2008-ban - itt már többször elhangzott - újonnan csatlakozott településeket a törvény kötelezi arra, hogy a csatlakozást követő hat éven belül, 2014. december 1-jéig készítsék el, illetve vizsgálják felül a településrendezési eszközeiket, és hozzák összhangba azokat a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervével. Egyébként a kormányzat ehhez a tervkészítéshez az érintett hét kistelepülésnek valóban 2013 végétől támogatást nyújtott. Az idő rövidsége és a tervezéshez kapcsolódó egyeztetések elhúzódása miatt azonban 2014 őszén négy település ténylegesen jelezte, hogy a törvényben előírt határidőig nem tudja elfogadni az elkészített, illetve felülvizsgált településrendezési eszközeit. Az állami támogatás felhasználásának viszont az volt a feltétele, hogy az érintett települések a törvény által megadott határidőn belül teljesítsék ezen kötelezettségüket. A módosítás célja valóban azt teszi lehetővé, hogy az eredeti finanszírozási feltételek megvalósíthatók legyenek. Ez valóban támogatandó, üdvözlendő, de erről előbb is lehetett volna gondoskodni, államtitkár úr.
Nem először fordul elő, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy az erőltetett tempójú jogalkotás komoly szakmai hibákhoz is vezet. Jól szemlélteti ezt az, hogy a törvényjavaslat módosít például egy olyan tavaly elfogadott törvényt is, amelynek szintén módosító jellegű szakaszát alig egy hónappal a hatálybalépés előtt kellett átírni. Egyébként ez az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló törvény volt.
Figyelemre méltó a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény módosítása is, miszerint a területrendezési tervvel kapcsolatos feladatok teljesítésének hiányával a főváros 2014. június 30. óta mulasztásos törvénysértést követ el, és a törvényjavaslat ezt próbálja javítani. Felmerül az emberben a kérdés, hogy a Fővárosi Önkormányzat miért nem jelezte ezt előre, hogy a jogszabályi kötelezettségeinek nem tud majd időben megfelelni. Mindig azt halljuk, hogy a kormányzat és Budapest főváros között nagyon jó a kapcsolat, nagyon jó az együttműködés (L. Simon László: Így is van!) - akkor hogyan történhetett ez meg, hogy ilyen mulasztásos törvénysértésben van a főváros 2014. június 30. óta? És a megoldás is érdekes, államtitkár úr, mert ahelyett, hogy a törvénynek való megfeleltetés kikényszerítését tennék, inkább egy dolgot tesz csak: a mostani határidőt kitolja 2018. december 31-éig.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már szakmailag megalapozott, átgondolt törvényalkotásra, társadalmi egyeztetésre sem kormányzati szándék, sem kormányzati akarat nincs, akkor valljuk be, már lassan annak is örülnünk kell, hogy ha a korábban elfogadott jogszabályokat előbb-utóbb valóban alkalmazhatóvá igyekeznek tenni. Ez azonban, államtitkár úr, nem érdem, hanem pusztán egy kármentés. A törvényjavaslatot ekként fogja kezelni a Magyar Szocialista Párt, ekként értékeli.
Javaslom, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, a jogrendszer korrekcióját folytassák le azokkal a törvényekkel, amelyekkel megszüntették az átláthatóságot, törvényi kereteket alkottak az állami korrupciónak.
Köszönöm szépen, államtitkár úr, hogy meghallgatott. (Taps az MSZP soraiból.)
