DR. VÖLNER PÁL,
DR. VÖLNER PÁL,
DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Magyarországon a dohányzás az Országgyűlés, illetve a kormány által tett jelentős és látható eredményeket felmutató erőfeszítések ellenére továbbra is döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, illetve a halálozási okok között is kiemelt helyen szerepel.
Több tanulmány is kimutatta, hogy a magyarországi dohányzás miatt fellépő egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója negatív. Jó intézkedésekkel és korlátozásokkal lehet eredményeket elérni a dohányzás visszaszorítása területén.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény értelmében 2012. január 1-jétől nem lehet dohányozni zárt helyen, busz- és villamosmegállókban, aluljárókban, gyermekintézmények, kórházak és egyéb közforgalmú intézmények 5 méteres körzetében. Az intézkedések hatására jelentősen csökkent a magyarországi cigarettafogyasztás, a dohányzók aránya a felnőtt lakosság körében mintegy 8 százalékkal csökkent, és összességében 4 milliárd szállal kevesebb cigaretta fogyott tavaly. (Bangóné Borbély Ildikó: Az illegális miatt!) Csökkent a 13-15 éves korosztályban az alkalmi dohányzók száma is.
Kétségtelen, hogy a dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a dohánytermékek megfelelő mértékű jövedéki adóztatása. Ugyanakkor ez a teher döntően a fogyasztókon csapódik le, miközben nem lehetnek kizárólag ők a dohányzás egyéni-társadalmi költségeinek viselői.
A dohánygyártók a jövedéki adót könnyedén hárítják át a dohányzó népességre, amely egészségpolitikailag ugyan döntő részben elfogadható, ugyanakkor a dohánygyártók személyes tehervállalása is feltétlenül indokolt.
E törvényjavaslat egyszeri hozzájárulás-fizetési kötelezettséggel terheli a dohányipari vállalkozásokat a fenti célokhoz kötött módon, így az előterjesztő a célokra, valamint a piaci versenyre tekintettel alappal feltételezheti, hogy e teher döntő része valóban a dohányipari cégeken marad, s a piaci szereplők a terheket a fogyasztókra nem fogják továbbhárítani.
A törvényjavaslat előírja, hogy a törvényben meghatározott dohányipari gazdálkodó szervezetek egyszeri, az egészségügyi alrendszer finanszírozását elősegítő hozzájárulás fizetésére kötelezettek akkor, ha a törvényjavaslat hatálya alá esnek. A törvényjavaslat hatálya alá döntően a magyarországi dohánygyártók, s mindazon, a jövedéki törvényben meghatározott, bejegyzett kereskedők esnek, akik Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba. Mivel a törvényjavaslat pontosan rögzíti, hogy az adóraktár engedélyese, az importáló, valamint a bejegyzett kereskedő a hozzájárulásra kötelezett, sem a már szabad forgalomba bocsátott termékekkel kereskedő nagykereskedők, sem pedig a dohánytermék-kiskereskedők nem esnek a törvényjavaslat hatálya alá.
Ahogy államtitkár úr is említette, a hozzájárulásból befolyó összeg a központi költségvetés bevétele, amely kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható. Hozzájárulás fizetésére az a jogi személy köteles, amelyik Magyarországon dohánytermékek gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat vagy folytatott.
A törvényjavaslat sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét, szintén az igazságosabb közteherviselés érdekében. A hozzájárulás mértéke az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék, de további legalább 30 millió forint, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.
A sávos fizetési kötelezettség a piacon arányaiban nagyobb részesedéssel bíró dohányipari vállalkozásokat arányosan nagyobb teherrel sújtja, de a kisebb vállalkozások is kénytelenek mindenképpen kivenni részüket az egészségügyi kiadások finanszírozásából, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
