DR. MENGYI ROLAND,
DR. MENGYI ROLAND,
DR. MENGYI ROLAND, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy törvényi szinten, egységes szabályozási rendszerben megteremtésre kerüljenek a tudományos kutatás Alaptörvényben rögzített autonómiájának részletes jogszabályi és finanszírozási feltételei - mindezt a magyar gazdaság és társadalom versenyképességét és jövedelemtermelő képességét biztosító tudásalapú társadalom megteremtése érdekében; mindezt a fejlesztésre és az innovációra épülő, a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődést, a munkahelyteremtést szolgáló növekedés céljával -, szükséges, hogy megszülessen egy, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény.
A világszínvonalú kutatás, a célirányos fejlesztés és a hasznosuló innováció ugyanis a versenyképes gazdaság nélkülözhetetlen tényezői. Ennek feltételei a kiválóságra koncentráló személyzeti politika, a hatékony intézményrendszer, de legfőképpen a kiszámítható, átlátható, fókuszált versenyfinanszírozás mellett teremthetők meg.
A jelenlegi intézményrendszer és finanszírozás egyik legnagyobb problémája a koordinálatlanság és az egységes irányítás hiányából eredő pazarlás és hiány egyidejű lehetősége, illetve a kevésbé hatékony működés, működtetés lehetőségének fennállása.
Tisztelt Országgyűlés! A koordináció, az intézményi hatáskörök és a finanszírozási feladatok, valamint a minősítési szabályok egységesítése, kialakítása érdekében a törvényjavaslat az érintett területekre, részterületekre részletesen kitér. Tartalmazza a kutatás-fejlesztés és az innováció kormányzati feladatait, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jogállására, szervezetére és működésére, feladataira vonatkozó szabályokat, a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Alap rendeltetésére és kezelésére, az alap bevételi forrásaira, kiadásaira vonatkozó szabályokat, a kutatás-fejlesztés és az innováció hazai közfinanszírozású támogatására, a kutatás-fejlesztési támogatásokra és az innovációs támogatásokra vonatkozó szabályokat és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére, a szellemi alkotások hasznosításának támogatására, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésére vonatkozó szabályokat is.
A törvényjavaslatban rögzített, a kutatás-fejlesztés és innováció kormányzati feladatai kapcsán látszik a stratégiai szemléletmód és elkötelezettség, amely az ágazatot valóban kiemelt jelentőségűként kezeli. A kormány feladata a stratégia megalkotása, források allokálása, kutatóhelyek létesítése, nemzetközi programokba történő bekapcsolásuk segítése, továbbá a gazdaság szempontjából az eredmények hasznosításának ösztönzése, a segítő infrastruktúra kiépítése, a források összehangolása.
Tisztelt Ház! A kutatás-fejlesztés, innováció intézményrendszerének és finanszírozásának megújításakor a legfontosabb alapelvnek annak kell lennie, hogy az alap-, azaz a felfedező kutatásokban az eredményesség legfontosabb mércéje a tudományos kiválóság, azaz az emberiség tudásához való lényeges és elismert hozzájárulás. A fejlesztésekben az eredményesség mércéje az előre kitűzött, technológiailag, gazdaságilag vagy társadalmilag releváns cél tényleges megvalósulása; az innovációban pedig az eredményesség mércéje a kutatási vagy fejlesztési eredmény felhasználása révén keletkező gazdasági vagy társadalmi termék, technológia vagy haszon.
Fentiek alapján tehát nem a kutatási személyzet, hanem a feladatok és az eredményesség alapján kell meghatározni a finanszírozást. A feladatok teljesítését és az eredményesség mérését egységes szempontok alapján szükséges elvégezni. A fejlesztéseknek és az innovációnak a gazdaság és a társadalom tényleges szükségleteit szolgáló eredményre kell irányulnia, terméket kell eredményeznie.
A kutatás, a fejlesztés és az innováció eredményességét másképp mérjük, de ez a három terület többszörösen összefügg egymással. Éppen ez a bonyolult összefüggés teszi szükségessé az egységes irányítást, intézményrendszert és finanszírozást, amelyet jelen törvényjavaslat következetesen kíván érvényesíteni. A magyar kutatás-fejlesztés legnagyobb problémája a párhuzamos finanszírozás, aminek oka leginkább a pályázati finanszírozás alacsony koordinálatlansági (Sic!) szintje.
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Innovációs Hivatal mellett az Európai Unió közvetlen kutatási programjai és a nemzeti szintű operatív programok csatornáin keresztül számos minisztérium és főhatóság háttérprogramja finanszíroz kutatásokat. A finanszírozási programok követelményei rendkívül heterogének. Vannak pályázatok, ahol lényegében többletteljesítmény elvárása nélkül kerül forrás személyekhez vagy intézményekhez. A normatív kutatásfinanszírozás pedig semmilyen módon nem veszi tekintetbe az eredményességet. Ugyancsak problémát jelentett, hogy a hazai kutatásfinanszírozás eddig nem jelölt meg prioritási területeket, amelyek kitörési lehetőséget biztosítottak volna a hazai kutatóhelyeknek, valamint nem feltétlenül vették figyelembe a nemzetgazdasági és uniós tudománypolitikai célkitűzéseket sem.
Nemzeti, nemzetgazdasági cél és érdek, hogy a kormány által lefektetett rövid, közép- és hosszú távú stratégiai célokkal legyen teljes összhangban a hazai kutatásfinanszírozás. A fentiekre tekintettel az előttünk fekvő javaslat egyrészt a közfinanszírozású támogatások intézményrendszerét a jelenlegi gyakorlatnál koordináltabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásával. Másrészt a jelenlegi Kutatási és Technológiai Innovációs Alap átalakításával és a hivatal irányítása alá helyezésével a törvényjavaslatban meghatározottak szerinti működési modellt vezeti be.
(22.20)
A „Befektetés a jövőbe” című nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia keretében kialakításra kerültek a terület rövid, közép- és hosszú távú stratégiai céljai, többek között az, hogy Magyarországon az évtized végére a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8 százalékára növekedjenek.
A stratégia az alábbi főbb problématerületeket nevesítette a hazai kutatás-fejlesztés és innováció területén. A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei: a gazdaság magasabb hozzáadott értékű és tudásigényes folyamatai csak lassan bontakoznak ki akkor, ha a kutatói utánpótlás akadozik, ha a tudományos-technológiai oktatás nehézségekkel küzd, vagy ha hiányoznak a nemzetközileg is versenyképes kutatóközpontok. A tudástermelés elidegenedhet a társadalomtól, ha nem képes annak igényeire reflektálni.
A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer hiányosságai: ha a tudástranszfer intézményei és szervezetei gyengék, vagyis nem képesek a gazdaság számára is felhasználható módon közvetíteni a kutatás-fejlesztés során teremtett tudást, akkor olyan szűk keresztmetszet alakulhat ki, ami önmagában is megnehezíti a magasabb hozzáadott érték előállítását, tágabb értelemben az ország gazdasági felzárkózását.
A tudáshasznosítást végző vállalati és közösségi szektorok innovatív működését akadályozó tényezők: a Magyarországra jellemző duális gazdasági szerkezet egyik következménye, hogy amíg a külföldi nagyvállalatok többnyire korszerű technológiát és menedzsmenttudást honosítanak meg, addig a középvállalati, valamint a kisvállalati szektor csak lassan csökkenti innovációs lemaradását. A közszférában megvalósuló innovációban rejlő potenciál nem jelenik meg a kormányzati szintű gondolkodásban.
A fentiek közül az első két probléma megoldását elősegítheti egy olyan innovációs hivatal működése, amely egy jól átgondolt tudomány- és finanszírozás-politikát követve megteremti és növeli a tudományos kutatás, fejlesztés és innováció nemzetgazdasághoz való hozzáadott értékét.
Az is látható, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiában felvázolt problémák világos munkamegosztást kívánnak. A stratégia azt is megállapítja, hogy a tudáshasznosító szereplők versenyképességi szempontból erősen függnek nemcsak a tudásbázisok mennyiségi és minőségi kínálatától, hanem a közvetítőrendszer hatékonyságától is, hiszen az ipar akkor képes valóban hatékonyan felhasználni a közjavakat, ha az adott országban a stratégiailag átgondolt innovációs közvetítő mechanizmusok, a szükséges menedzsmentkapacitások, valamint a hálózatos együttműködés változatos formái is jelen vannak.
Fontos, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció területén, bár az állam nem veheti át a vállalkozások alapvető szerepét, ugyanakkor a mindenkori kormányok fontos feladata, hogy olyan keretfeltételeket alakítsanak ki, amelyek a vállalatokat a kutatás-fejlesztésre és az innovációra ösztönzik. A jelen törvényjavaslat erre szállít, erre biztosít megoldást.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános fejlesztéspolitikai intézményrendszeri átalakítás, a felelős és végrehajtó szerepek koncentrálása, a szétaprózódások elkerülése és az erős koordinációs funkciók kialakítása érdekében tettek fontos és hatékony lépéseket. E célok elérése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetésével összefüggő egyes kérdésekről szóló kormányrendelet a szakpolitikai orientált kormányzati célokat szem előtt tartva az operatív programokat a szaktárcákhoz rendelte, ezáltal a rendelkezésre álló hazai és uniós források egy intézményben, szinergiákat megteremtve, koordinált módon kerülnek felhasználásra a következő időszakban. Az átalakítás során azonban a kutatás-fejlesztés és innováció hazai és uniós forrásainak együttes kezelése nem érvényesült. A hatékony fejlesztéspolitika elérése érdekében szükséges, hogy e támogatások specifikus céljai, célcsoportjai, támogatási területei összhangba kerüljenek, hogy a különböző beavatkozások egy irányba hassanak, egymást erősítsék.
Előbbieket felismerve a kormány rendelkezett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal előkészítéséről, létrehozásáról. A hivatal működési modelljének lényeges eleme, hogy minden központi kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati forrás, valamennyi nemzetközi tudományos intézményben és programban való részvétel koordinálása és finanszírozása ehhez az intézményhez kerül. Ugyancsak a hivatalhoz kerül Magyarországnak az Európai Unióval kötött partnerségi megállapodása 1. számú tematikus célkitűzése alá tartozó GINOP- és VEKOP-források kezelésének feladata, az adott irányító hatóságok általi feladat delegálása formájában.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezelné továbbá a kormány által központilag biztosított személyi jellegű kutatói pályázatokat, ösztöndíjakat, fiatal kutatói ösztöndíjakat, posztdoktori ösztöndíjakat, professzori ösztöndíjakat, a kutatási témapályázatokat, a nemzeti programokat, a nemzeti és nemzetközi nagy kutatási infrastruktúrák kérdéseit és az innovációhoz kapcsolódó állami támogatásokat. Az így megvalósuló egységes, koordinált támogatási rendszerben azokban az intézményekben és azokon a területeken támogatandó kutatások, amelyek az adott területen versenyképes és eredményes kutatásra képesek, így a közfinanszírozású támogatásban nem a kutatók száma, hanem az eddigi és a várható eredmények alapján részesülhet adott intézmény. Mindezt úgy, hogy az ágazati intézményrendszer jogszabályban meghatározott irányítási és felügyeleti jogköreit a tervezet nem érinti. Ezáltal a kormány a kutatás-fejlesztés és az innováció közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatait a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal útján hajtja végre, így biztosítva a kutatás-fejlesztés és innováció egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét, és a rendelkezésre álló hazai és uniós források kutatásra, fejlesztésre és innovációra történő leghatékonyabb felhasználását.
Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian tisztában vagyunk a kutatás-fejlesztés és innováció jelentőségével, ismerjük jelentőségét, azt, hogy ez Magyarország, azon belül a magyar gazdaság számára a kitörés lehetőségét jelentheti. Mindezek igazolják, alátámasztják, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs források hatékony felhasználásáért felelős hivatal önálló költségvetési fejezetet is kapjon.
A tervezet értelmében a kormány a kutatás-fejlesztés és innováció közfinanszírozású támogatását elsődlegesen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból fogja biztosítani. Az alap két fő bevételi forrása a központi költségvetési támogatás és a gazdasági társaságok által fizetett innovációs járulék. A központi költségvetési támogatás kifejezi az állam elkötelezettségét e tevékenység előmozdítása iránt, az innovációs járulék fizetésének kötelezettsége pedig biztosítja az üzleti szféra - ide nem értve a kis- és mikrovállalkozásokat - hozzájárulását e tevékenység finanszírozásához.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakra tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
