SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében több alkalommal volt módom kifejteni a véleményt a Mezőgazdasági bizottság ülésén is, illetve itt a parlament keretei között is, és sajnos nem nagyon sikerült meggyőződnöm arról, hogy összességében ez a fajta jogszabályalkotási tevékenység számomra szimpatikus lenne.
Összességében a kormányzati célkitűzésekkel egyet lehet érteni, hiszen gyakorlatilag egy 2011-ben elfogadott jogszabály hibáinak az orvoslására és pontosítására kerül most sor, és mi szívesen működünk együtt a kormánypárttal abban, hogy elkövetett hibáikat segítsünk kijavítani. Emiatt szívesen támogatnánk ezt összességében, de néhány szakmai ok miatt ezt nem tudjuk megtenni.
Mondanám a konkrét szakmai gondjainkat. Elsősorban a jogszabály nevéből adódóan: a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló. A természeti kockázatok kezelésében az idei év rámutatott arra, hogy mind a kormányzat, mind pedig a szakmai szervezetek nem tudták kellően felkészíteni a gazdálkodókat, mondjuk, a nagymérvű rágcsálógradációs év tekintetében a kármegelőzésre, és ilyen esetekben, ha egyszer más természeti kockázatokról is beszélünk, nehéz elfogadnunk azt a tényezőt, hogy mondjuk, a pockok megjelenését nem tekintik természeti tényezőnek.
Teljes mértékben kihagyja ezt a jogszabály, és nem kezeli ezt a problémát, és semmilyen intézkedést nem is kíván tenni annak érdekében, hogy az ilyen jellegű gradációs nyomást a mezőgazdasági termelők számára valamilyen szinten enyhítsék.
A másik nagy problémánk pedig az, hogy az időjárási tényezők és szélsőségek növekedése nagyon nagy mértékben érinti a szálastakarmány-beta-karítással foglalkozó gazdálkodókat. A gyepszéna-betakarításnak nagyon nagy az évenkénti változása, és nagyon nagy ebből adódóan a nyereségességi lehetősége is, és ebből adódóan az, hogy teljes mértékben kívül marad a jogszabályalkotáson a szálastakarmány-, a gyep- és legelőművelési ágban lévő területeknél a kár kezelésének a kérdése, ez összességében azért elfogadhatatlan, mert az egyik legveszteségesebb ágazatot, az állattartást nem segíti meg érdemben ez az intézkedés.
De a legfőbb probléma, ami miatt fenntartásaink vannak ezzel a jogszabályalkotással, azt Lázár miniszter úr szokta megfogalmazni. Lázár miniszter úr többször elmondta már itt a parlament falai között csakúgy, mint a sajtóban, hogy a polgári kormány célkitűzése az, hogy a kicsiket segíteni, és minél többet tenni annak érdekében, hogy a kicsiket felemeljék és segítsék.
A százalékos kártérítési tevékenység, illetve kockázati térítés nem arányosan segít. Hiába mondják azt, hogy a százalék arányaiban mindenkinek ugyanannyira segít, valójában egy kisebb termelőt sokkal jobban sújt egy 10-20 százalékos terméskiesés, mint egy több ezer hektáron gazdálkodó nagytermelőt. A pénzügyi lehetőségei sokkal kisebbek a kistermelőnek, ezért itt is egy olyan degresszív rendszerre lenne szükség, amikor az üzemmérettől függően, a minél nagyobb gazdasági üzemekben csökkenne a kárenyhítés, míg a kisebb mezőgazdasági termelőknél növekedne ez, és jobban segítené ezeknek a problémáknak a megelőzését.
A jobbikos képviselőtársam által benyújtott módosító indítványokkal egyetértünk, ezért ennek megfelelően a módosító javaslatot támogatjuk és megszavazzuk, viszont a zárószavazásnál tartózkodni fogunk, éppen azon hiányosságokból adódóan, amelyekre nem reagál a jogszabály, és amely hiányosságai megmaradtak, és arra kérjük a tisztelt kormánypártot, hogy törekedjen ezen hiányosságok pótlására is, hogy minél inkább segítse a mezőgazdasági termelőket ez a jogszabály.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)
(17.10)
