PÓCS JÁNOS
PÓCS JÁNOS
PÓCS JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedtessék meg, hogy az előttünk fekvő javaslat azon részéről ejtsek szót, amely az alkoholtartalmú termékekkel foglalkozik. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Az nagyon fontos!)
Elsőként a jövedéki adóról, a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény gyümölcspárlatokra vonatkozó szabályairól szeretnék szólni, magyarán a pálinkafőzésre vonatkozó új jogi szabályozásról.
Ezek a jogszabályváltozások az uniós harmonizációt célozzák meg. A magánfőzés új szabályait rendelet teremtette meg ezen az eddig kicsit alulszabályozott területen anélkül, hogy jelentősen megnövekedne az így készült párlatok terhelése. Az eddig adómentesen előállított 50 liter gyümölcspárlat továbbra is elkészíthető a magánfőzés keretében, és ezután mindössze 1000 forint átalányadót kell befizetni a helyi önkormányzat részére.
További, átláthatóságot javító intézkedés, hogy a magánfőzésben használt desztilláló berendezéseket be kell jelenteni az önkormányzatoknál, valamint az elkészült párlatokról évente adóbevallást kell készíteni. Az efféle regisztráció más országokban a kedvezményesen előállított alkoholtartalmú termékek esetében is bevett gyakorlat, és amellett, hogy nyomon követhetővé teszi a legálisan előállított termékeket, semmilyen anyagi terhet nem ró a termelőkre.
Kis szigorítást jelent, hogy csak a saját tulajdonú gyümölccsel, illetve a gyümölcsből származó alapanyaggal rendelkező magánszemélyekre alkalmazhatják ezeket a kedvezményes szabályokat. Bár ennek a szabálynak, azt hiszem, nem túl nehéz megfelelni.
A magánfőzéssel előállított pálinkát csak a családtagok, a vendégek fogyaszthatják, és az így kínált párlatért pénzt kérni nem lehet, ugyanakkor lehetőség van a magánfőzésben készült pálinkák eladására is, de csak az alkoholtermékadóraktár részére.
A bérfőzésben készített párlatok esetében elérhető legkedvezőbb adómértéket igyekszik biztosítani a szabályozás. 1 liter 50 százalékos adótartalmú párlat (sic!) esetében 1670 forint összegű jövedéki adót kell megfizetni, ami az alkoholtermékek normál adómértékének a fele. Bár ez a korábbiakhoz képest mindenképpen nagy változás, azért továbbra sem csekély engedmény az egyéb alkoholtermékekhez képest. Hangsúlyozni szeretném, ez csak a bérfőzésre vonatkozik.
Annál is inkább, mivel a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CII. törvény módosítása nyomán több alkoholtermék is bekerült a netaköteles termékek közé, csak a sör, a bor, a pezsgő, valamint az egyes alkoholtartalmú gyógyszerek és gyümölcspárlatok és adalékanyagokat nem tartalmazó, legfeljebb hétfajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok képeznek kivételt.
Az alkoholos italok egészségkárosító hatása ellen bevezetésre kerülő szabályok az alkoholtartalomtól függő sávos rendszerben határozzák meg a szeszes italok adómértékét.
S ha már az alkoholos italok témájánál vagyunk, mindenképp említést érdemel, hogy a palackozott fröccsök adózási és egyéb jogszabályai a szőlőboroknál alkalmazott szabályokhoz fognak igazodni, így adómentes lesz a forgalmazásuk, és nem kell róluk adóbevallást benyújtani.
Azt hiszem, hogy ezek az adózási szabályok a lehetőségekhez mérten messzemenően mértékletesek, ugyanakkor népegészségügyi érdekeket sem fognak figyelmen kívül hagyni, így mindenféleképp támogatandók.
Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
