DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország alapvető érdeke a vízumkiadás racionalizálása, hatékonyságának növelése. Ennek legegyszerűbb, legolcsóbb és a gyakorlatban már régóta alkalmazott módja a vízum-képviseleti megállapodások kötése. Ezt indokolja a biometrikus azonosítók bevezetése, a 2011 októberétől működő uniós szintű vízuminformációs rendszer fejlesztése, illetve az, hogy a magyar schengeni vízumhoz a külföldiek a jelenleginél szélesebb körben hozzáférhessenek.
A közösségi vízumkódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megkötendő vízum-képviseleti megállapodás megkötését az előterjesztés szerint indokolná a magyar külképviseleti hálózat mérete is. De mivel a jelenlegi magyar diplomáciai vezetés épp két EU-s tagállamban zár be magyar külképviseletet, ez az érv nem tűnik elég meggyőzőnek. Üdvözlendő ugyanakkor, hogy a megállapodás rögzíti, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályait - különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvek - az együttműködés során be kell tartani.
A képviseletet ellátó félnek ugyanolyan gondosságot kell tanúsítania az eljárásban, mintha saját nevében folytatná le azt. Egyértelműen támogatandó, hogy a lengyel fél vízumképviseletét ellátó magyar külképviseletek a befolyt vízumdíjakat teljes egészében megtartják.
(18.50)
Emellett a megállapodás végrehajtásának nincsenek kockázatai, alkalmazását a felek részben vagy egészben bármikor felfüggeszthetik, illetve azt bármikor felmondhatják.
Tisztelt Ház! A Lengyel Köztársaság kormányával kötött kétoldalú megállapodás ratifikálása a magyar-lengyel kapcsolatok aktuális helyzetének áttekintésére is lehetőséget kell hogy teremtsen. Nem lehet elvonatkoztatni a történelemtől, amikor a magyar-lengyel barátságról beszélünk. Bár ennek fényében egyértelműen üdvözlendő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es és 2014-es választási győzelmét követő első külföldi látogatása Varsóba vezetett, a hivatalos politikai nyilatkozatok mögött már nem teljesen felhőtlen a magyar-lengyel kétoldalú kapcsolatrendszer.
Martonyi János külügyminiszter idén márciusban kiemelte, hogy konkrét lépésekre van szükség a magyar-lengyel kapcsolatok megerősítéséért, a kétoldalú gazdasági együttműködésben még sok lehetőség rejlik. Áder János köztársasági elnök egy nemrég rendezett lengyel-magyar üzleti fórumon leszögezte: akár büszkék is lehetnénk a két ország közötti kereskedelmi forgalomra. A számok mögé nézve viszont az látszik, hogy a csaknem 40 millió lakosú Lengyelországba kevesebb magyar áru jut el, mint az 5 milliós Szlovákiába, és ugyanannyi, mint a 10 milliós Csehországba. Az államfő ugyanakkor megjegyezte: a befektetések terén még több a tennivaló. Az még csak-csak elfogadható, hogy a magyar cégek több mint másfél milliárd eurót fektettek be Lengyelországban, a magyarországi lengyel befektetések értéke viszont csupán a negyede ennek. Ezen pedig sürgősen változtatni kell. Előtte Komorowski lengyel köztársasági elnök is arról beszélt, hogy a válság ellenére több mint hatmilliárd eurós kereskedelmi forgalom elmarad a lehetőségektől.
A jelen vízum-képviseleti megállapodás mellett a kétoldalú kapcsolatrendszerben a Krakkóban március 14-én újra megnyitott magyar főkonzulátust lehet csak pozitív elemként említeni.
Tisztelt Ház! Mi az oka annak, hogy a legmagasabb szintű találkozók, látogatások ellenére a magyar-lengyel kapcsolatok eredményei elmaradnak a várakozásoktól? Az egész lengyel politikai közvélemény ugyanis egyre bírálóbb és elutasítóbb az Orbán-kormánnyal, főként a kormányfő egyes lépéseivel szemben. Az orosz-ukrán konfliktusban és az energetikában megnyilvánuló oroszpártiságot egyre keményebben marasztalja el a lengyel politikai közvélemény és egyes lengyel politikusok is. A lengyel neheztelések fő oka, hogy a magyar kormány az ukrán-orosz konfliktusban és az energetikai kérdésekben nem azt a stratégiát követi, mint amit Lengyelország helyesnek tart.
A kialakuló helyzet nemcsak a csúcspolitikusok közötti kapcsolatokat teheti hűvösebbé vagy akár hideggé, az negatívan hathat a regionális együttműködésre is. A visegrádi keretekben való egyeztetések több tartalmi kérdésben formálissá válhatnak. A két stratégiai kérdésben - mint az orosz-ukrán konfliktus, az emiatti uniós fellépés, illetve az energetikai stratégia egyeztetése - eddig sem volt teljesen egységes a négy kormány álláspontja.
A májusi visegrádi miniszterelnöki találkozón azonban más is elrontotta a hangulatot. A jobbközép lengyel kormányfőnél Orbán Viktor beiktatási beszéde verte ki a biztosítékot. A pozsonyi négyes miniszterelnöki találkozón az expozékat követő panelbeszélgetés lényegében egy mély értékellentétet tükröző Tusk-Orbán-vitává vált. Ez azonban nem akadályozta meg Szijjártó Péter külügyi államtitkárt, hogy magyar sikernek is nevezze Donald Tusk megválasztását az Európai Tanács elnöki posztjára.
Tisztelt Ház! Tény, hogy a mostani döntés komoly jelzésekkel bír Lengyelország számára. 25 évvel a rendszerváltás és 10 évvel az uniós tagság megszerzése után az ország képes volt hiteles, minden más tagállam által elfogadható és támogatható jelöltet állítani a tanácsi elnökségért folytatott versenyben, ami hatalmas politikai és diplomáciai teljesítmény. Tusk európai értelemben vett konzervatív, míg a magyar kormánypárt egyre kínosabb a saját pártcsaládja számára is. Tusk piacbarát, feltétlen híve nemcsak az Európai Uniónak, hanem az európai értékrendnek is; a magyar miniszterelnök pedig épp keleti példák után ácsingózik. Tusk tekintélyét és egyhangú megszavazását annak is köszönheti, hogy helyreállította hazája kapcsolatait az Európai Unióval és Németországgal; nálunk a kormány szabadcsapatai tüntettek „nem leszünk gyarmat” jelszóval Európa ellen. Tusk az orosz-ukrán konfliktus kapcsán arra figyelmeztette a csakis üzleti érdekeket hangoztató kollégáit, hogy a szabadságnak ára van, és ezt meg kell fizetnünk; a magyar kormányfő a nagyköveteket azzal küldte vissza a fogadó országokba, hogy csak a gyengék és ostobák követnek értékalapú politikát.
Szijjártó Péternek igaza lehet: Donald Tusk megválasztásával a térség politikai súlya is megnövekedhet. Azt azonban látni kell, hogy a baloldali Martin Schulz és a konzervatív Junker mellett a Tanács új vezetője sem nevezhető az orbáni módszerek barátjának. Ez intő jel kellene legyen. Érdemes tehát látnunk ezeket a tényeket és ezeket az eseményeket.
A kölcsönös vízumképviseletről szóló megállapodást természetesen támogatjuk. Ezzel együtt reményünket is kifejezzük arra, hogy e megállapodás életbelépése egy pozitív és előremutató lépés a lengyel-magyar kapcsolatok alakulásában. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
