DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Egy kis terjedelmű, de véleményünk szerint annál fontosabb törvénymódosító javaslatról van szó. Manninger képviselőtársam és a miniszter úr is elmondta, én is néhány kiegészítést szeretnék tenni az elhangzottakhoz. Elhangzott, hogy a takarékbetétekről szóló törvényt az új Ptk. miatt szükséges módosítani, hiszen 2014. március 15-i hatállyal rögzítésre került, hogy a takarékbetétekre vonatkozó szabályokat a természetes személyek fizetési számlaszerződéseire és betétszerződéseire is alkalmazni kell. A takarékbetét-törvény ugyanakkor változatlanul rögzíti, hogy a takarékbetétre nem lehet zálogjogot szerezni. Mivel az új Ptk. óvadéki szabályozása szerint óvadékot zálogjogként lehet alapítani, a jelenlegi rendelkezést úgy is lehet értelmezni, hogy a zálogszerzés tilalma egyben óvadékolási tilalmat is jelent, miközben az új Ptk. igen részletesen szabályozza a fizetési számlán alapított óvadékot, és nem zárja ki ennek lehetőségét a fogyasztóra nézve sem.
A javaslat tehát egyértelműsíti, hogy a továbbiakban is lehetőség van arra, hogy természetes személyek részére betétfedezet mellett lombardhitelt nyújthassanak. A társasági adó vonatkozásában a javaslat alapvetően azt biztosítja, hogy javarészt változatlan feltételek mellett a jövőben is lehessen társasági, úgynevezett fejlesztési adókedvezményt igénybe venni a Magyarországon megvalósuló beruházások után, ezáltal továbbra is biztosított lesz a magyar társaságiadórendszer versenyképessége. A törvénymódosítás aktualitását az uniós állami támogatásra vonatkozó háttérszabályozás változása indokolja. Az uniós szabályozás változására tekintettel július 1-jétől meg kell teremteni a fejlesztési adókedvezményekre vonatkozó hazai szabályozás és az uniós jog közötti összhangot annak érdekében, hogy az adózók 2014. július 1-jétől is tudjanak fejlesztési adókedvezményt igényelni.
Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság csak 2014. május 21-én tette közzé az irányadó szabályokat, amelyeknek a hazai szabályozásban lehetőleg már 2014. július 1-jén hatályba is kell lépniük, a társasági adó gyors módosítása mindenképpen elengedhetetlen. A javaslat célja tehát elsősorban egy uniós megfeleltetés. Az uniós megfeleltetés keretében a javaslat a közép-magyarországi régióban megvalósítandó támogatható beruházások körét szűkíti, továbbá megszünteti a szélessávú internetszolgáltatást nyújtó beruházás adókedvezmény formájában történő támogathatóságát, valamint az átláthatóság fokozása érdekében az adókedvezmény igénybevevőiről internetes adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az állami adóhatóságra.
A szélessávú internetszolgáltatást nyújtó beruházás jogcíme azért került ki a támogatható jogcímekből, mert az ilyen célt szolgáló beruházások támogathatóságával szemben az Európai Bizottság olyan többletfeltételeket szab, amelyek összeegyeztethetetlenek az adókedvezmény rendszerével. Azaz míg valamely adókedvezmény a jogszabályi feltételek teljesülése esetén automatikusan jár, a szélessávú internetszolgáltatás beruházás tekintetében az uniós szabályozás változása okán egy adott régióban csak egy szolgáltató részesíthető támogatásban, ami nem jelent mást, mint hogy egyrészt e szolgáltatót pályázat útján kell kiválasztani, másrészt a nyertesnek hozzáférést kell nyújtania a többi szolgáltató részére. Nyilvánvalóan egy ilyen pályáztatási rendszer szabályozása túlmutat az adókedvezmény sajátos szabályozási logikáján, amely - ahogy jeleztük - nem pályáztatásra, hanem automatizmusra épül, ezért a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházások után a támogatást a jövőben nem lehet adókedvezmény formájában nyújtani.
Az általános forgalmi adó esetében 2014. július 1-jétől lépne hatályba az időszakos elszámolású ügyletek utáni áfafizetési kötelezettség keletkezés időpontjára vonatkozó szabályozásmódosítása. Mivel ez a változás az érintett cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, továbbá likviditási nehézségekkel is járhat, ennek érdekében, hogy az átállásra megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésére, az áfatörvény módosítása a hatálybalépést fél évvel, 2015. január 1-jére halasztja.
(15.10)
A behozott kőolaj kérdéséről Manninger képviselőtársam már beszélt, az MNB-törvénynél pedig annak az egyértelműsítése szükséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézeti törvény szerinti fizetési rendszer működtetését végző úgynevezett giro-rendszer számára is jogosult forintban és külföldi pénznemben számlát vezetni. Miután a jelenlegi szabályozásból ez csak közvetve vezethető le, ez a módosítás ennek az egyértelműsítését tartalmazza.
Ezek alapján előterjesztőként is és a Fidesz vezérszónokaként is javasolom a törvény Házban történő elfogadását. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
