SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban három olyan kritikus pont van, ami miatt az LMP nem tudja elfogadni és támogatni a benyújtott csomagot. Az első pont, ami miatt a beterjesztett javaslat nem támogatható, az, hogy a kedvezményezett területek közül kiveszik az energiahatékonysági beruházásokat.
Az energiahatékonyság és -takarékosság növelése alapvető nemzeti cél kell hogy legyen, hisz hatásai összetettek és pozitívak. Az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás, az energiafüggetlenség, sok tízezer munkahely és az életminőség javulása egyetlen program keretében valósulhat meg. Az energiahatékonyság sok eszközzel segíthető elő: beruházási támogatással, áfacsökkentéssel, fejlesztési adókedvezménnyel, pályázati források megteremtésével, stabil környezet teremtésével, ahol az ilyen beruházások megtérülése kiszámítható. A magyar kormány egyiket sem alkalmazza, sőt most a fejlesztési adókedvezmény kedvezményezetti köréből is kiveszi az energiahatékonysági beruházásokat. Ez az LMP számára elfogadhatatlan, ezt a jövő iránt felelőtlen lépésnek tartja.
A film- és videogyártás mint kedvezményezett terület viszont benne maradt a törvényben. Ez a terület egyébként is sok milliárd adóforintot nyel el, kétséges haszonnal. Nem értjük, hogy a szórakoztatás felfuttatása miért fontosabb az alapvető szükségletek kielégítésének biztosításánál, úgymint például a megfizethető lakhatás.
A második kritikus pont a munkahelyteremtés gyengítése. A törvényjavaslat gyengíti az adókedvezményben részesített beruházásoknál az elvárt munkahelyteremtő hatást. Ez nem tekinthető pozitív fejleménynek, hiszen így egységnyi közpénz felhasználásával kevesebb ember juthat megélhetéshez, miközben a kormány ezen a területen egyébként sem túl eredményes, most még lejjebb adta az igényeit.
A követelmények csökkentése helyett a támogatásra érdemes beruházások értékhatárát kellene csökkenteni. Amennyiben a kormány nem mindig csak a nagyobbakat és a multikat, hanem a kisebb, akár családi vállalkozásokat is hajlandó volna támogatni, lenne elég jelentkező és beruházás is, akik a magasabb munkahelyteremtő elvárásoknak is megfelelnének. Ahelyett, hogy az állam a minimális munkahelyteremtő hatású, százmilliárdos stadionépítéseket finanszírozná, a piacképes kisvállalkozások számára kellene lehetőséget teremtenie.
A harmadik kritikus pont az előterjesztésben a tavaly decemberben megszavazott üzemanyagjelölési rendszer bevezetésének elhalasztása. Ezzel nem az a baj, hogy elhalasztják, hanem az, hogy nem törlik el az egészet. Az egész intézkedés jellemző példája a meggondolatlan törvényalkotásnak. Hatástanulmányok, előzetes egyeztetések nélkül, vélhetően egyes háttérlobbik nyomására keresztülvisznek valamit a parlamenten, majd később kezdik el a kapkodást, amikor kiderül, hogy hibás az elképzelés, ráadásul hatástalan is. Ezenkívül fennáll a veszélye, hogy feléleszti az elmúlt 20 év egyik legkárosabb, az egész társadalomnak óriási kárt okozó tevékenységét, az olajszőkítést vagy -színezést. Haszna csak egy van: a jelölőanyagot gyártó cégek nagy anyagi haszonnal járó és stabil megrendelésekhez jutnának az üzemanyaghasználók kárára.
Az LMP számára a törvényjavaslat ezen része akkor lenne elfogadható, ha hatályon kívül helyezné az egész intézkedést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
