DR. GALAMBOS DÉNES,
DR. GALAMBOS DÉNES,
DR. GALAMBOS DÉNES, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Törvényalkotási bizottság 2015. június 18-ai ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló T/5039. számú törvényjavaslatot.
A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a Mezőgazdasági bizottság módosító javaslatát, amelyet bizottságunk nem támogatott, tekintettel arra, hogy a TAB saját módosítójában pontosításra kerül a háttéranyagban szereplő, az uniós szabályozásra vonatkozó rész. A bizottság a TAB saját módosító javaslatát tehát 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett elfogadta.
A gyakorlati jogalkalmazás során a tapasztalatok azt mutatják, hogy az MVH eljárási törvény szerinti bizonyítási eszközök köre korántsem tudja biztosítani az ügyfelek igen jelentős köre, különösen az osztatlan közös tulajdonban álló területen gazdálkodók számára az igazolhatóság lehetőségét, továbbá számos olyan okirat, szerződés kimaradt a törvényi felsorolásból, amelyet a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény - a továbbiakban a földforgalmi törvényt értjük ezalatt - szabályai viszont a használati jogosultság átengedésének jogcímeként tartalmaznak. Például feles bérlet, részesművelés, szívességi földhasználat.
A javaslat a területalapú támogatásokat igénylő ügyfelek jogszerű földhasználatának igazolását igyekszik megkönnyíteni. A törvény jogszerű földhasználat igazolására vonatkozó, jelenleg hatályos szabályai a gyakorlati tapasztalatok alapján - ahogy az előbb utaltam rá - nem elég részletesek.
A módosítás 1. §-ához szeretnék hozzáfűzni egy gondolatot. A módosítás lehetővé tenné a jogszerű földhasználat igazolását haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá a használati rendről szóló megállapodás alapján, valamint jogszerű földhasználónak tekintené a vagyonkezelőt, a haszonélvezőt vagy a használat jogának jogosultját és a tulajdonost is.
Ezek azok a kategóriák, amelyek a földforgalmi törvényben szerepeltek, de amelyet az MVH eljárási rendjéről szóló jogszabály nem tartalmazott. Ezenfelül a földforgalmi törvényben a vetőmag-előállítók számára biztosított használati csere alapján is megállapítható lenne a jogszerű földhasználat.
A javaslat szerint az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen gazdálkodó tulajdonostárs vagy bérlő földhasználata is jogszerűnek tekinthető, ha a földhasználati nyilvántartásban önhibáján kívül nem szerepel. Mindez akkor tekinthető jogszerűnek, ha rendelkezik a föld használatára jogosító írásbeli megállapodással, és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja, továbbá nincsen ellenérdekű fél, aki ugyancsak jogszerű földhasználóként lépne fel a területen.
További könnyítés, hogy az eddigiekben felsorolt esetekben a közeli hozzátartozó is jogszerű földhasználónak minősülne.
Ezek a gyakorlati esetek és ezek a gyakorlati példák azok, amelyek arra vezették a jogalkotót, hogy a T/5039. számú törvényjavaslatot beterjessze. Kérem, hogy a bizottság által az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 7 tartózkodás mellett elfogadó bizottsági állásfoglalás alapján és az elmondottak alapján szíveskedjenek a törvényjavaslatot támogatni szavazataikkal. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
