MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Jobbikos Képviselőtársaim! Nem először szólalok fel a lovaságazat érdekeinek ügyében. Teljesen mindegy, hogy a tenyésztésről, a sportról, a hobbiról, a turizmusról vagy a versenyzésről, netalántán az elfeledett rekreációról és a hagyományőrzésről ejtünk szót, a közös bennük az, hogy a korábbi kormányzati ígéretek ellenére semmiféle segítséget nem kaptak. És itt elsősorban nem is az anyagi segítségre gondolunk, az is elkelne bőven, hiszen a Kincsem nemzeti lovasprogramot még kormányzati szinten elfogadták, de aztán a gyakorlatban semmi nem valósult meg belőle, hanem bizony sokszor az odafigyelés hiánya és az apróbb bürokratikus jogszabályok csökkentése is már eleget lendíthetne ezen ágazatok helyzetén.
Azonban eddig hiába vetettem fel ezeket a problémákat hétről hétre, írásbeli kérdés vagy éppen felszólalás formájában, semmilyen érdemi választ nem tapasztalhattunk. És az a kisebbik baj, hogy mi, jobbikos képviselők nem tapasztalhattuk, a nagyobbik baj, hogy az ágazat érintettjei, az abban dolgozók sem.
Itt van például Bábolna ügye is. Sokszor került már ez a téma is a Ház elé. Tipikus példája annak, hogy a rendszerváltásnak hazudott időszak után hogyan is fosztották ki a korábbi állami szerepvállalók a megmaradt állami vagyont, hogyan osztották ki saját maguk között, mindezt természetesen hathatós politikai segítséggel. És teljesen mindegy, hogy itt most szocialista vagy fideszes kormányokról beszélünk ebből a szempontból, Bábolna ügyében is mindketten nyakig benne vannak.
Ugyan annak örülhetne és örül is a lovastársadalom, ha előrelépés történik, mondjuk, létesítményfejlesztés ügyében, ahogy ez történt Bábolnán is a megmaradt Ménesbirtokkal kapcsolatban. Az örömbe azonban némi üröm is vegyül, amikor azt a kérdést vetjük fel, hogy a beruházás költsége arányban áll-e azzal a használati értékkel, amit nyerünk. A legfontosabb kérdés pedig az, hogy ki is fog ebből hasznot húzni. Az egykori, feltehetően imaháznak épült épület átalakítása, amit korábban a Pannonhalmi Apátság csikóneveldének is használt, szakértők becslése szerint legalább 350 millió forintba került. De hát a fő célját, a lényegét nem érte el, hiszen a 11 méteres belső szélesség nem teszi lehetővé, hogy benne a lovak mindhárom jármódban közlekedjenek. A telep a lakott településtől, a lovasiskolától is 7 kilométerre fekszik, tehát enyhén szólva is értelmetlen ez a luxusberuházás. Az oda vezető út állapotáról pedig ne is beszéljünk! Jómagamnak is volt módom megtapasztalni, gyakorlatilag járhatatlan.
Úgy gondoljuk, érdemes lenne a minisztériumnak nyilatkozni, a szakma is többször feltette már ezt a kérdést, hogy megérte-e ez a beruházás, és vajon a kivitelezőt miért nem közbeszerzésen választották ki. Minden bizonnyal a véletlen műve lehet az, hogy az ügyvezető igazgató úr banai házát ugyanebben az időszakban ugyanezen kivitelező újította fel; biztosan egészen rosszindulatú híresztelések és pletykák azok, amelyek ezen ügy kapcsán szárnyra keltek.
Az elmúlt három évben egyébként több száz milliós beruházás valósult meg Bábolnán, jó lenne, ha végre látnánk a számokat, hogy össze tudjuk vetni a valósággal és azzal, hogy mi is épült meg ennyi pénzből. Mert gyanítható, hogy jóval kisebb lett a beruházás végleges, használható értéke ahhoz képest, amekkora összeget ebbe belefektettek. Tudomásom van arról, hogy a Ménesbirtok 2014-ben 500 milliós működési támogatást is kapott a Földművelésügyi Minisztériumtól. Kíváncsiak lennénk, hogy hogyan fognak ezzel a támogatással elszámolni, ha esetleg az Európai Unió valamely szerve megkérdezi, hogy ez a 100 százalékos állami tulajdonú kft. hogyan kaphat ilyen állami támogatást, és ez esetleg valamiféle párhuzamosság vagy visszaélés gyanúját nem veti-e fel. Főleg annak tükrében, hogy 2500 hektár területet is használ Bábolna, és ez után felveszi a területalapú támogatást is.
Érdekelne minket az is, hogyan lehet az, hogy még mindig nincsen a Bábolna Nemzeti Ménesbirtoknak érvényes földbérleti szerződése. Úgy gondoljuk, ez is nagyon érdekes kérdés, amire szintén nem kaptam még írásban sem választ. Az is foglalkoztatja a lovaságazat szereplőit, miként lehetséges az, hogyan vezetheti hazánk utolsó állami kézben lévő ménesét egy nyolc általános iskolát végzett, nyelvtudással nem rendelkező ember. Jól tudjuk, hogy politikai kapcsolatokkal persze jócskán el van látva, de úgy gondoljuk, hogy egy ilyen, tényleg az utolsó megmaradt hazai ménes vezetőjének ennél azért egy kicsit komolyabb felkészültséggel és szakmai háttérrel kellene rendelkeznie. Azon túl persze, hogy fideszes csókosnak számít.
A kérdéseket még hosszasan soroltam írásban, remélem, arra lesz mód, hogy ezekre érdemben választ kapjak. Sajnos az időkeret most ezt nem teszi lehetővé. Az mindenesetre ebből a konkrét ügyből is kiderül, hogy a korábbi ígéretek ellenére semmi nem történt a lovaságazat fejlesztésével kapcsolatban, annak ellenére sem, hogy az ágazat szereplői bizony bizakodtak a Fidesz-kormányban, hiszen ígéretek bőven voltak a választások előtt. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
