B. NAGY LÁSZLÓ
B. NAGY LÁSZLÓ
B. NAGY LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2012-2014 között hússzorosára nőtt Magyarországon a menedékjogot kérők számra. Ehhez képest 2015-ben jelentős növekedés volt még ehhez képest is. Mára több mint 60 ezren lépték át a magyar határt, majdnem kizárólag törvénytelen módon, és várható, hogy a határ déli szakaszán, Szerbiában tartózkodó menekültek megbecsüléséből adódóan 100-150 ezer határátlépés fog megtörténni év végéig.
A zöldhatáron átlépő bevándorlók többsége biztonságos származási országból érkezik, mégis megpróbálnak visszaélni a menekültstátusukkal. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy ne csak azt vizsgálják a hatóságok, hogy a kérelmező esetében mi a származási ország, hanem azt is, hogy mi volt a tranzitország. Ha a menekült életét és szabadságát nem fenyegeti veszély, illetve nincs kitéve súlyos sérelem veszélyének, nem indokolt a menekültstátus megadása.
Csongrád megyében, annak is a déli részén, az én választókerületem nagy részén, a Homokhátságban a legrosszabb a helyzet az országban. Nekünk, a déli határ mellett élőknek még fontosabb a határ biztonságának kérdése, mint bárhol máshol. A nagyszámú illegális, törvénytelen úton belépő külföldiekkel szemben a törvényes fellépés már elengedhetetlen. A rendőrség ma, hétfőn reggel kiadott közleményében összesítették a hétvégén határsértést elkövetett emberek számát, ami 3287 volt, ez minden idők egyik legnagyobb száma, ami eddig Magyarországon ezzel kapcsolatban megtörtént. Az eddigi hétvégi átlagok az utóbbi néhány hétben 1500 és 2000 körül alakultak. Egyébként a rendőrség jelentése szerint 5 fő embercsempésszel és 12 fő közokirathamisítási üggyel foglalkozott a rendőrség. Egyébként a legnagyobb csoport vasárnap - 81 szíriai állampolgár - Röszkénél lépte át illegálisan a magyar határt.
A határ közelében élők személyesen mondták el, hogy a településeken, mezőkön, földeken közlekedő migránsok Ásotthalom, Mórahalom környékén több helyen, és sok száz méter hosszan letaposták a gabonát, tönkretették a mezőgazdasági berendezéseket, fóliasátrakban húzzák meg éjszakára magukat, ruháikat, különböző felszerelési cikkeiket eldobálják. A gazdasági károk mellett élhetetlenné váltak a korábban békés pihenést szolgáló felújított, határ közeli tanyák, az emberek nagy többsége, akinek ott van tanyája, már éjszakára egyáltalán nem mer kint aludni, napközben se nagyon merik már megközelíteni a javaikat.
Annak ellenére, hogy súlyosnak minősíthető bűncselekmény még nem fordult elő, de az emberek érzékelése borzasztó negatívra váltott. Egyébként azt tudni kell, hogy ezeken a településeken néhány ezer ember lakik - Röszkét, Mórahalmot és Ásotthalmot értem alatta -, és jelentős mennyiségű ember lakik a tanyai környezetben, akik nap mint nap, éjszakákon át és nappal is több száz fős menekültcsoporttal találkoznak munkába járás közben, mindenféle ügyes-bajos dolgaikat nehezen tudják elintézni.
(20.30)
Nehezen tudják megközelíteni a dűlőutakon a tanyáikat, és hát korlátozzák a magyar embereket a munkájuk és normális életvitelük kivitelezésében. Egyébként a lakosság nem a menekülteket, bevándorlókat, hanem a helyzetet nem bírja tovább, és nem tudják, hogy mi lesz tovább, mi lesz a munkájuk, a lakóhelyük jövőjével. Egyébként Szeged polgármestere, Botka László MSZP-s polgármesterünk nyilatkozata, amit legutóbb adott, hogy Szegedet nem érinti a menekültáradat, ez nem teljesen igaz, mert 24-én Szegeden - akik szegediek, nyilván tudják, akik nem, azoknak mondom - az árvízi emlékműig a rendőrség 668 menekültet, tiltott határátlépést elkövető bevándorlót tartóztatott fel, és ez az árvízi emlékmű majdnem a belvárosban van Szegeden. Én úgy gondolom, hogy ez a kérdés sürgős megoldásra vár. Mindenképpen a megélhetési okokból érkezett emberek döntő része nem menekült, és az embercsempészek tevékenységének az európai uniós szabály, úgy tűnik, hogy igen-igen kedvez. Azt azért szeretném elmondani, polgármesterek panaszkodnak arra, hogy a határ közeli dűlőutakon vagy egyébként alsóbbrendű utakon egyre több és olyan mennyiségű külföldi rendszámú autó várja a menekülteket, akik gyakorlatilag még nem is találkoznak a magyar rendészeti szervekkel, hanem az átszökés után gyakorlatilag az autókba ugrálva próbálják elhagyni a határszakaszt. Úgy gondolom, hogy mindenféle biztonsági kockázatot felvet ez a kérdés.
Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a legutóbbi EU-csúcson megállapodás született a segítségre szoruló menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztásáról, amiről itt többször is tettünk említést a mai nap és az elmúlt hetekben. Egyetértés volt abban is, hogy ennek a szétválasztásnak lehetőség szerint az EU határain kívül vagy legalábbis a frontországok területén kell megtörténnie. Ugye tudjuk, hogy a legújabb információk szerint két ország, Olaszország és Görögország van frontországként nyilvántartva. Magyarország úgy döntött, hogy nem kér frontországi minősítést, ugyanis a menekültek nagy része más uniós tagállamból érkezik hozzánk.
Az EU vezetői belátták, földrajzilag átfogó megközelítésre van szükség menekültügyben. Távol kell tartani a közösség területétől a menedékjog elnyerésére nem jogosultakat. Ennek érdekében együttműködést kell kialakítani a kibocsátó és tranzitországokkal. Elhangzott: mindenkinek saját kötelessége a határok védelme. Magyarország meg fogja védeni déli határait, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az ideiglenes határzár nem irányulhat Szerbia ellen, és ez nem is irányul a szerbek ellen. Ez uniós információ, hogy Magyarország különleges bánásmódra számíthat a közeljövőben menekültügyben. Természetesen az ott élő emberek, magyarok is a szolidaritás elve alapján fogunk eljárni, és akiről bebizonyosodik, hogy menekült, azt meg kell hogy védjük. Hazánkban minden magyar parlamenti képviselőnek, kormánynak, kormánytagnak, minden politikusnak és közéleti személyiségnek a magyar emberek érdekeit kell képviselni, így kell nyilatkozni, meg kell védeni a magyar kulturális örökséget, az európai demokratikus hagyományokat kell képviselnünk.
Végül hadd emlékeztessek újra arra, hogy a déli határ környékén élő emberek nagy örömmel fogadták a kormány azon döntését, hogy ideiglenes műszaki zárat épít a határra, vagyis a határtól tíz méterre Magyarország felé. Ez az ideiglenes létesítmény 175 kilométeres szakaszon, várhatón négy méter magasan fog hozzájárulni ahhoz, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön Magyarországon, ezzel együtt a déli határok mentén, és hát még örömtelibb az, hogy ehhez a tervhez anyagilag is a kormány elkülönített 6,5 milliárd forintot. A mérnöki előkészítések egyébként folyamatban vannak. Ezek a törvénymódosítások azt fogják szolgálni, hogy minél előbb megépüljön ez a zár, és a magyar emberek biztonságban élhessék Magyarországon az életüket.
Szeretnék végezetül köszönetet mondani Röszke, Mórahalom, Ásotthalom polgármestereinek, lakosságának, a polgárőrségnek, hogy tűrik, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy azért mégis zökkenőmentesen bonyolódjanak ezek a hatósági eljárások, és emberekhez méltóan lehessen levezetni ezt az egyébként hosszú távon nagyon sok ideig még valószínűleg fennálló problémát.
Még egy adalék csak, hogy mivel jön a nyár, jön a forróság, a jövő héten már 30 fok feletti hőmérséklet várható, nagyon veszélyes az a helyzet, ami a déli határainkon van. Ugye, a határon törvénytelenül átlépők a határ magyar oldalán eldobálják fehérneműiket, eldobálják maradék ételeiket, ruháikat, cipőiket, és járványügyi szempontból a hatóságoknak mindenképpen oda kell arra figyelni, hogy a nyári időszakban ezek fokozott veszélyt jelentenek a lakosságra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
