KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Igyekszem nagyon röviden szólni. Ma hallgattuk meg Balog Zoltán miniszter urat, és hosszan ecsetelte ő maga is az egészségügy helyzetét, mi is nagyon sok kérdést intéztünk hozzá ebben a tárgykörben. Azt láttuk, hogy borzasztó nagy költekezés volt az elmúlt hónapokban az országban, médiabirodalmakat építettek, gyűlöletkampányra fordítottak sok-sok milliárd forintot. Úgy gondoljuk, lesz lehetőség arra is, hogy az egészségügyre fordítsanak a jelenleginél nagyobb összegeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az látszik, hogy a szak- és a fekvőbeteg-ellátást nyújtó állami fenntartású szolgáltatók több mint 80 százaléka különböző mértékű eladósodottsággal küzd, és összességében mintegy 90 milliárd forintot meghaladó mértékben tartozik a beszállítóknak. Néhány héttel ezelőtt minden állami fenntartású egészségügyi intézmény kintlévőségére rákérdeztünk írásbeli választ igénylő kérdésünkben.
Az is látszik, képviselőtársaim, hogy a gyógyító teljesítmény pont- és forintértéke, azaz a finanszírozása 2009 és 2016 augusztusa között nem változott, az nem nyújt fedezetet az eszközpark amortizációjára, az időközben az állam által elrendelt bérpolitikai intézkedések egy részére, nem kezelte a devizaárfolyam-változásokat, a gyógyszer- és eszközárak emelkedését. Ebből természetszerűleg következik, hogy ez a hiány, mivel strukturális problémáról van szó, minden évben és minden hónapban újratermelődik.
Volt béremelés, de a kezdő orvosok többsége rosszabbul járt, annál is inkább, mert a rezidensösztöndíjak megvonása miatt erre sor került. Az ápolónők alig kaptak valamit, a gazdasági, műszaki dolgozók pedig semmit nem kaptak ebből a béremelésből. A külföldi munkavállalást nem képes megállítani ez a felemás módon megvalósított elégtelen bérpolitikai intézkedéscsomag, ez is világosan látszik. Ennek a következményeit a betegek érzik, a kevés és túlterhelt kórházi dolgozó pedig nem képes garantálni az ellátás biztonságát, nem jut elég forrás az egyszer használatos eszközökre, egyre gyakoribbak az egyébként pedig elkerülhető kórházi fertőzések. Erről is volt szó a közelmúltban egy parlamenti vitanap kapcsán.
Alapvető baj az, hogy a fideszes képviselők nem tekintik kormányzati prioritásnak az egészségügyet. Ezt igazolja, hogy miközben Európában jellemzően növekedett az egészségügyi kiadások részesedése a teljes kormányzati kiadásokon belül, addig az elmúlt években Magyarországon jelentősen csökkent ez az arány. Több mint 12 százalékos volt ez arány, 12,3 százalékra emlékszem, és a kormányzati kiadásokon belül ez 10 százalék alá csökkent az elmúlt kormányzati időszakban.
Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy az egészségügy a legfontosabb közügyünk, az egészségügyben a fenntartható jövőhöz valóban szükség van a változásokra, de mindenekelőtt több pénzre. Haladéktalanul rendezni kell a kórházak adósságait, és meg kell előzni azok újratermelődését. Ehhez 30 százalékkal azonnal emelni kell 180 ezer forintról 234 ezer forintra az alapdíjat, hogy a fekvőbeteg-ellátás működési feltételei érdemben tudjanak javulni. Legalább ennyire nélkülözhetetlen azonnali intézkedés az ápolói és a gazdasági, műszaki területen dolgozók bérének azonnali 50 százalékos növelése és a megkezdett orvosifizetés-rendezés folytatása. Ahhoz, hogy az egészségügy ne térjen minduntalan vissza a jelenlegi silány állapotába, az egészségügyre fordított közkiadásokat a következő három évben a bruttó hazai termék, a GDP fél-fél százalékával meg kell emelni, azzal, hogy az emelkedés három év múlva érje el a gazdasági össztermék, a GDP 6 százalékát.
Az egészségügy összeomlásának elkerülése érdekében szükséges legfontosabb intézkedéseket jelöli meg ez az országgyűlési határozati javaslat, és kérem képviselőtársaimat, támogassák a kezdeményezésünket.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)
