MANNINGER JENŐ,
MANNINGER JENŐ,
MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos törvényjavaslat fekszik előttünk, amely több olyan problémát orvosol, ami a turizmus területén az utóbbi időben felmerült. A turizmus az utóbbi években Magyarországon ilyen formában is sikerágazat, rendkívül fontos, hiszen 338 ezer embernek közvetlenül ad munkát, a GDP 9,8 százalékát tette ki a tavalyi évben. Azt is elmondhatjuk, hogy ’14-ről ’15-re is sikert tükröző adatokról számolhatunk be. A külföldi turisták száma 17 százalékkal emelkedett, a belföldi vendégéjszakák száma 7 százalékkal, a külföldieké 4 százalékkal emelkedett. Sikeres volt a gyógyturizmus is, láthatjuk, különösen Budapest ér el rendkívüli sikereket a turizmusban az utóbbi időben.
Természetesen, ha elemezni akarjuk a helyzetet, akkor a jelenlegi sikerek mellett is fontos az, hogy növeljük a versenyképességet, hiszen valóban, a régióval összemérve még számos teendő adódik. Az első és leglátványosabb probléma, amit az előterjesztés jelez, hogy a turisztikai szolgáltatók relatíve kevés és relatíve kis vásárlóerejű turista elcsábítása, illetve megtartása érdekében az árakban tudnak versenyezni egymással, ami törvényszerűen minőségproblémákhoz vezethet, illetve konzerválhatja az olcsó, még éppen elfogadható minőséget a kínálati oldalon, és ritkán vezethet belső indíttatású minőségi fejlesztéshez.
A második probléma a turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. A hazai turizmust területi koncentráció jellemzi. Az összes vendégéjszaka kétharmada a Budapest, a Közép-Duna-vidék, illetve a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régiókban realizálódik. A külföldi vendégforgalom erősen Budapestre koncentrálódik, a belföldi turizmus kevésbé koncentrált. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció is létezik, nagyon erős a szezonalitás a magyarországi turizmusban.
A harmadik strukturális probléma, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák. Az egy-egy turisztikai ajánlatcsomagként megjeleníthető turisztikai fogadóteret komplex módon kell fejleszteni, és nem külön-külön egy-egy attrakciót. Ez a megfontolás és munkamódszer áll több európai ország, például Ausztria, Olaszország turisztikai sikerei mögött is. A turisztikai desztinációk kijelölése és a kereteik között működő szolgáltatók teljesítményének mérése és értékelése teszi lehetővé a szakpolitikai és fejlesztéspolitikai döntések megalapozását.
Tisztelt Ház! 2016 tavaszán a kormány új irányt szabott a turizmusnak. Ennek keretében jelentősen átszervezte a turizmus állami irányítását. Ennek indoka az a felismerés volt, hogy a turizmusban, ami a nemzetgazdaság kiemelkedő jelentőségű ágazata, jelentős növekedési potenciál van, de ez csak a korábbinál hatékonyabb irányítási struktúrával aknázható ki. A cél az, hogy a turisztikai marketingmunka újuljon meg, mind volumen, mind attraktivitás, mind technológia tekintetében. Az állam emelje magasabb szintre és összpontosítsa a fejlesztések koordinációját, az állam intézményei útján maga gondoskodjon egyes kiemelt fejlesztések megvalósításáról.
A fenti célok érdekében a korábbi turisztikai marketingaktivitás mellett, illetve helyett állami feladatként meg kell határoznunk a turizmus szakmai fejlesztését, vagyis hogy ne csak áruljuk a terméket, hanem feladat a termék fejlesztése is. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése az állam feladata, valamint kimondja, hogy a turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Definiálja a turisztikai desztináció általános fogalmát, meghatározza a fejlesztések célját, valamint a desztináció fejlesztésével kapcsolatos alapvető állami feladatok ellátásáért való felelősség címzettjét.
A javaslat meghatározza a turisztikai fejlesztések tervezésével kapcsolatos legfontosabb állami feladatokat, és rögzíti, hogy azokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. látja el. Az állami feladatok meghatározása ugyanakkor értelemszerűen nem érinti, nem korlátozza az önkormányzatok törvényben rögzített turisztikai feladatellátását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez még hadd tegyem hozzá, hogy Magyarország adottságai, hagyományai a turizmus és a vendéglátás területén kiválóak. A meglévő természetföldrajzi, kulturális adottságaink és a vendéglátás terén meglévő mesterségbeli tudásunk kiaknázása érdekében azonban koncepcionálisan új megközelítés szükséges. Az országmárka-kommunikáció és a helyi turisztikai márkák közötti szinten ki kell alakítani, fel kell építeni az eladható térségi márkákat. Jelenleg Magyarországon Budapest és a Balaton az a két turisztikai térség, amelyek önmagukban képesek megjelenni a nemzetközi szintű turisztikai kínálatban.
Az ország érdeke e két húzó desztináció fejlesztése mellett harmadik, negyedik, majd további térségek pozicionálása. Meg kell itt említeni természetesen, hogy a húzódesztinációkat is fejleszteni kell, hiszen nemzetközi jellegű turizmust, világhírnevet csak a leghúzóbb desztinációkra, így Budapestre, a Balatonra és remélhetőleg még egyéb borvidékek kifejlesztésére lehet alapozni. Ennek jegyében a törvényjavaslat adta felhatalmazás alapján a kormány meghatározza majd a turisztikai desztinációk rendszerét és magukat a desztinációkat. A turisztikai szempontból kiemelkedő, a beutazó turizmus tekintetében meghatározó fogadóterületeket a kormány kiemelt fejlesztési célterületként, úgynevezett turisztikai fejlesztési térségként határozhatja meg.
Tisztelt Ház! Elmondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban a turizmus számos kiváló eredményt produkált, szükség van még a további javításra, a versenyképesség fokozására. Itt egy kitérőt hadd tegyek! Az elmúlt időszakban megjelentek bizonyos cikkek, amelyek a gyógyturizmus sikerességét próbálták meg kétségbe vonni. Ha a számokat nézzük és azt, hogy az elmúlt időszakban, kifejezetten a külföldi turistákról beszélek most, az elmúlt években milyen területeket látogattak meg, akkor Budapest után Hévíz, Bükk és Hajdúszoboszló következik. Tehát láthatjuk, hogy a gyógyturizmus fejlesztése is rendkívül szükséges volt. Természetesen most a részletekre nem térek ki, hiszen valóban egyes fejlesztések, beruházások részleteiben megvitathatók. De azt gondolom, hogy az irány eddig is jó volt, de sokkal fontosabb az eddigiekhez képest is, hogy növeljük versenyképességünket, azaz igényesebb, fizetőképesebb vendégeket is tudjunk Magyarországra vonzani, különösen a kijelölt régiókba, ahol ez a lehetőség adott. Azt gondolom, tisztelt Ház, tisztelt elnök úr, hogy olyan javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, amely reményt ad arra, hogy a turisztikai ágazat a jelenleginél még hatékonyabb, még professzionálisabb keretek között működjön, ezért kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
