WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/12742. számú törvényjavaslat fekszik most előttünk, amely összességében közel egytucatnyi, egészen pontosan tizenegy törvény módosítását kezdeményezi. Felszólalásomban a törvényi módosítások közül igyekszem csupán a legfontosabb változtatásokat kiemelni.
Az előterjesztésben szereplő törvénymódosítás egyik lényeges eleme a használt gépjárművek értékesítése során felmerülő, a vevők számára egyébként a gépjármű múltjáról hiteles és széles körű információkat biztosító - azt gondolom, egyébként teljesen jogos - igények teljesülését kívánja megteremteni. Ugyanis a használt gépjárművek értékesítése, illetve megvásárlása során a vevők szempontjából nagy hátrányként jelenik meg, illetve jelent meg ez idáig, hogy a megvásárolni kívánt gépjárműre vonatkozóan az eladó, a gépjármű tulajdonosa vagy éppen üzembentartója sem minden esetben rendelkezik vagy rendelkezett valós információkkal, így a vevő gyakran kiszolgáltatott helyzetben, kétes információk birtokában volt kényszerű megvásárolni a választott gépjárművet.
Ebből kifolyólag a gépjárművásárlás során a vevő számára különös jelentőséggel bír, hogy minél több és lehetőleg biztos forrásból származó hiteles információval rendelkezzen a megvásárolni kívánt gépjárműről, annak érdekében, hogy valóban valódi képet kaphasson annak műszaki állapotáról.
Sajnos az időszakos műszaki vizsgálatok eredményei sem jelentenek egyébként teljes garanciát ilyen esetekben, hiszen a gépjármű megfelelő műszaki állapotára vonatkozóan két vizsgálat között eltelt időszakban is megvan a reális esélye annak, hogy jelentős mértékben romolhat az adott gépjármű műszaki állapota. A nem megfelelő műszaki állapotú gépjárművek közúti forgalomban való részvétele nyilvánvalóan komoly kockázatot jelent, mivel sértheti és akár közvetlenül veszélyeztetheti is az emberi életet, testi épséget, pontosan a rossz műszaki állapotból adódó, megnövekedett baleseti kockázat által is. Az így kialakuló esetleges közúti balesetek pedig mind egyéni, mind össztársadalmi szinten jelentős károkat okozhatnak.
A gépjárművásárlás során a vevő biztonságérzetét növeli, ha az adott gépjármű műszaki adataira vonatkozóan közhiteles információkat kap, amelyek egyrészt hiteles forrásból származnak, másrészt lefedik a gépjármű egész addigi életútját a gyártástól az egymás között megkötött szerződésen keresztül akár a bontási jegyzőkönyv kiállításáig. Annak érdekében, hogy a használtgépjármű-vásárlás egy biztonságosabb folyamat legyen, a törvénytervezet szerint az úgynevezett járműéletút-adatszolgáltatás kerül kialakításra a jövőben, amellyel lehetővé válik, hogy 2018. január 1-jétől az adott gépjárművel kapcsolatos releváns történeti adatok lekérdezése egy egységes szolgáltató felületen keresztül valósulhasson meg. További nagy előnye ennek az új rendszernek, hogy a szóban forgó törvénymódosítás értelmében ráadásul mindez teljesen díjmentesen vehető majd igénybe, tehát ez valóban egy vevőbarát, vevőközpontú szolgáltatás lesz.
Az előttünk fekvő jogszabály-módosítás a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról is rendelkezik egyebekben. Ebben az esetben azért kerül sor változtatásra, hogy a közúti ellenőrzéshez kapcsolódóan a helyszínen történő bankkártyás bírságfizetés esetében jelentkező költségek az azt megfizető személyt terheljék. Ennek érdekében kell pontosítani a kapcsolódó jogalkotási felhatalmazást is.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1990. évi LXXXIV. törvény esetében történő módosítás az ideiglenes rendszámtáblákkal történő visszaélések mennyiségét kívánja csökkenteni, illetőleg fel kívánja oldani a kerékpárosok, illetőleg kerékpáros-egyesületek által jelzett eddigi anomáliákat, amelyekről egyébként az államtitkár úr is az előbb részletesen beszélt, hogy ne kelljen mindig le-, illetve felszerelgetni a gépkocsikra a rendszámot, illetve a gépjármű azon részére felszerelni, ahol a kerékpárok elhelyezésre kerülnek.
A másik ismert probléma pedig a rendszámtáblákkal kapcsolatosan az, hogy léteznek az úgynevezett ideiglenes rendszámtáblák. Az ilyen rendszámtáblákkal ellátott járművek általában nincsenek forgalomba helyezve, ezért nincs róluk közhiteles központi nyilvántartás sem.
Pontosan ezért a törvénymódosítással 2018. július 1-jétől lehetővé válhatna az ideiglenes rendszámtáblák jogosultjairól történő adatszolgáltatás, a rendvédelmi szervek, a parkolási társaságok, valamint az útdíjfizetésre szolgáló szervezetek számára egyaránt. Ennek következtében remélhetőleg csökkenteni lehet a jövőben az ideiglenes rendszámtáblákkal elkövetett visszaélések számát is.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása azért indokolt, mert a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében az állami tulajdon vagyonkezelője kizárólag az állam, illetőleg az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet lehet. Így a törvény hatálybalépésével a nem 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál a vagyonkezelői szerződések módosítására nincsen lehetőség.
A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt., GYSEV Zrt. esetében az állami vagyontörvény rendelkezései folytán nem 100 százalékos állami tulajdonban lévő vagyonkezelőről beszéltünk, azonban a GYSEV Zrt. jelentős nagyságú, 100 százalékos állami tulajdonú vasúti pályahálózatot is kezel. Annak érdekében, hogy a GYSEV Zrt. rendezett jogi háttérrel működhessen a jövőben, a GYSEV és a magyar állam közötti vagyonműködtetési szerződés megkötését szorgalmazza ily módon az előterjesztés.
Szintén a jelenlegi törvénymódosítás keretein belül kerül sor a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítására is. Erre a jogszabály-változtatásra elsősorban uniós jogharmonizációs célból van szükség, ugyanis a belvízi hajózási ágazatban tevékenykedő munkaadók és munkavállalók uniós szintű szervezetei 2012-ben megállapodást kötöttek az ágazatban dolgozók munkaidejére vonatkozóan. Ezek megfelelő átültetéséhez biztosítani kell a munka törvénykönyvében általános jelleggel szabályozott, a munkarenddel, a munkaidő-beosztással, a munkaidővel és egyébként a pihenőidővel kapcsolatos különös rendelkezéseket is.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítását az indokolja, hogy a fővárosi-elővárosi közlekedés, a Volánbusz és a BHÉV Zrt. állam általi visszavételének időpontjában a rendelkezésre álló technológiai adottságok nagyban korlátozzák a jelenlegi értékesítési és elszámolási rendszer megváltoztatását. Ennek következtében a termék értékesítése a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. és a szolgáltató között szerződéses, bizományosi vagy viszonteladói konstrukciós formában valósulna meg tervezetten.
Mivel a technológiai korlátok következtében a jelenlegi struktúrában változatlanul a BKK értékesít, és a BKK jogi személynek minősül, az elővárosi közlekedési szolgáltató, vagyis a Volánbusz Zrt., illetőleg a HÉV-társaság nem veheti igénybe a szociálpolitikai menetdíj-támogatást.
Erről is tett említést az előbb az államtitkár úr. A most javasolt módosítással ez a probléma megszüntethető, ugyanis a javaslat elfogadásával lehetővé válik, hogy a BKK által a főváros közigazgatási határain kívül beszedett és a fentiekben említett közlekedési szolgáltatóknak, tehát a Volánbusznak, a BHÉV Zrt.-nek átadott bevétel után ezek a szolgáltatók megigényelhessék ezt az úgynevezett szociálpolitikai menetdíj-támogatást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén az előttünk fekvő csomagban kapott helyet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény módosítása is. A módosítási szándék itt arra irányul, hogy a közlekedésiinfrastruktúra-beruházások az eddig alkalmazott gyakorlattal szemben gyorsabban megvalósulhassanak. Egyrészt ez egy gazdasági igény, másrészt pedig valóban a közlekedési infrastruktúra gyorsabb fejlesztését is szolgálja, ami, azt gondolom, az egész ország érdeke. Pontosan ezért vált fontossá a jelenlegi kisajátítási jogszabályok újragondolása, amelynek eredményeképpen a kisajátítási eljárással kapcsolatban az előttünk fekvő javaslatban az alábbi módosítások szerepelnek.
Építmény nélküli ingatlan esetében a bírósági eljárásban a végrehajtás felfüggesztésének a jogalap vitatása esetében ne legyen helye. Továbbá az alábbi esetekben az eddig alkalmazott tértivevényes közlés helyett ajánlott levélben, valamint egyidejűleg hirdetményi úton történő közlés valósulhasson meg a kisajátítási eljárás megindulásáról való értesítés esetében, a szakértői szemléről való értesítés esetében, továbbá a tárgyalásról való értesítés esetében egyaránt.
(12.20)
Szintén módosításként szerepel, hogy az egyszerűbb megítélésű ügyekben a szakértői vélemények kisajátítási hatóság részére történő megküldése és a tárgyalás közötti minimális időtartam 10 napról 5 napra csökkenhessen.
A javaslat arról is rendelkezik, hogy a tárgyalást a jövőben ne legyen szükséges a szakértők kirendelésével egy időben kitűzni, hanem annak az adott ügy körülményei szempontjából optimális időben történő meghatározásáról a hatóság dönthessen.
A módosítási javaslat arról is rendelkezik, hogy a kisajátítási eljáráshoz szükséges vázrajzok záradékolása során, ha a településrendezési eszköz módosítására még nem került sor, a kormány által rendeletben elfogadott nyomvonallal való összhangot kell a hatóságnak az eljárás során vizsgálnia.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam imént elmondott indoklás alapján azt gondolom, hogy a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/12742. számú törvényjavaslat pontosító, jogharmonizációs, a gyakorlati jogalkalmazás és a mindennapi élet szülte törvényi változtatásokat tartalmaznak, ezért mindenképpen indokolt és megalapozott ennek a törvénymódosításnak az elfogadása. Éppen ezért tisztelettel kérem önöket, hogy egy konstruktív vita lefolytatása után szavazataikkal támogassák a törvénymódosítások elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
