FONT SÁNDOR,
FONT SÁNDOR,
FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy itt az előterjesztő és államtitkár úr is már érzékeltette, két technikai jellegű problémát szeretnénk kezelni. A gyakorló gazdálkodók mind a kettő problémával, sajnos, ha érintettek, akkor találkoztak, amelyben nem lehetett tisztázni egy földhasználati jogosultságot, ezáltal elesett vagy kicsúszott a rendelkezésre álló idő alatt, hogy benyújtsa a földalapú vagy egyéb támogatási igényét, és ezáltal eleshetett az uniós támogatási forrástól. Ez természetesen nemcsak a gazdának okoz komoly veszteséget, hanem nekünk, magyaroknak, az országnak is, hiszen ha ott hagyunk az Unió asztalán egy nekünk szánt forrást, az nem jó. Ezért a törvényalkotás már több fordulatban próbált minden földhasználati jogosultságot a lehető legkönnyebben igazolhatóvá tenni, hogy a támogatási jogosultság egyben megszerezhető legyen.
Két olyan esetet javasol most az előterjesztő tisztázni, amely az életben sajnos előfordult. Az egyik a megbízási szerződés esetén, hogy ekkor az egy évre kiadott földhasználathoz egyben jogosult-e a földhasználó földalapú támogatási igényt is benyújtani. Eddig erre nem volt lehetőség, tegyük hozzá. Most az előterjesztő arra tesz javaslatot, hogy ebben az esetben is, a megbízási jogviszony esetében is, ha a használat megbízással került oda és nem bérleti szerződésen keresztül került oda hozzá, akkor is jogszerű földhasználónak tekintsük ezt a földművest. Így megnyílik az út a földalapú támogatás igényléséhez.
A másik már egy, a közvélemény számára sokkal kevésbé tisztázott kérdést akar tisztázni, miszerint a költségvetési szervek időnként jogutódlással vagy jogutód nélkül megszűnnek; de mi van az olyan költségvetési szervvel, amely jogutódlással szűnik meg, volt jogos földhasználati bejegyzése egy adott földterületre, és erre ő természetesen igényelhetett földalapú támogatást és egyéb pályázati lehetőséget; ugyanakkor ha a költségvetési szerv megszűnt, és jogutódja élő szervezet lett, akkor a jogutódra nem terjedt ki eddig, a törvényjavaslat előtti állapotig a jogos földhasználói státusz. Azaz a jogutód már nem indulhatott egy földalapú pályázat benyújtásakor. Ezt a helyzetet szeretnénk tisztázni, hogy költségvetési szerv ha jogutódlással szűnik meg, akkor a jogutódot is jogos földhasználónak kell hogy tekintsük, és megnyílik az út a pályázat benyújtásához.
A harmadik kérdéskör már egy picit izgalmasabb: a földhasználat jegyző általi igazolása. Ezt a tárgysorozatba vételkor is megemlítettem, hogy értem, értjük azt a lehetőséget, hogy vészhelyzetben az utolsó pillanatban, időben való korlátozás esetén a jegyző is adhasson ki igazolást az adott föld használója felé, és ezzel szintén megnyílik az út a földalapú támogatások igényléséhez.
Itt egyetlenegy felvetésünk volt, és erre kérnék is itt megnyugtató választ. A bizottsági ülésen erre kaptunk választ, miszerint jelenleg a földhivatal az, aki a földhasználatot jogszerűen igazolni tudja. Itt megjelenik még egy szerv, ez maga a jegyző, aki kvázi hatósági személyként a földhivatallal párhuzamosan is adhat ki igazolást. Én annak a tisztázását kértem, hogy e két szerv, mint a földhivatal, amely eddig egyedülálló szervként adhatott ki földhasználati igazolást, mellette megjelenik a jegyző is mint igazolást kiadó szerv, a kettő igazolás között ne legyen átfedés, ellentmondás, vita, bármilyen esetet is tételezünk fel. Mert akkor kellemetlen helyzetbe hoztuk a vitatkozó feleket. Többször előfordult ugyanis, hogy egy adott földterületre túligénylés, ráigénylés, többes igénylés jelentkezett, és az volt a vesztes fél rendszerint, akiről utólag kiderült, hogy ő a jogos földhasználó, de az új pályázati igényét, földalapú támogatási igényét korlátozta egy olyan helyzet, amelyben valaki azt gondolta, hogy még őneki is van oda jogos földhasználati lehetősége, és ezzel a kettősséggel már megállt a valóban jogos földhasználónak is az igénye a földalapú támogatások felé. Akár egyéves elcsúszás is lehetett ilyen esetekben sajnálatosan. Csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy ezt egyértelműen az államigazgatási eljárásban tisztázzuk, hogy jegyző és földhivatal nem átfedve és nem egymásnak ellentmondva végzi ezt a munkát.
A másik nagy területre áttérve: az osztatlan közösök esetében le szeretném szögezni, hogy ezt a problémát akkor fogjuk tudni majd véglegesen tisztázni, ha megszűnnek az osztatlan közös tulajdonok, és mindenkinek földhivatali bejegyzéssel a tulajdona majd a saját nevére kerül. Számtalan variáció létezett már eddig, hogy hogyan próbáljuk tisztázni az egyes tulajdonok tulajdoni arányát és használati arányát az osztatlan közös területén. A mostani javaslat előtti állapotnál, tisztázzuk, jelenleg egyhangú vélekedésnek kellene megszületni a használatról. Ez óriási nehézségeket okoz, sokszor öröklés, elhunyt, nem fellelhető tulajdonostárs esetében. Persze erre is van megoldás a mostani, jelenleg élő szabályzatban.
De megjegyzem, hogy mielőtt erre a variációra tértünk volna rá, hogy teljesen egyhangú határozat kell a tulajdonostársak között a használatot illetően, az azelőtti állapotban elégséges volt a feles döntés, és a mostani javaslat annyiban tér vissza a feles döntéshez és annyiban újszerű, hogy itt, ha ellenérdekelt fél van 10 százalék tulajdonrésszel, akkor fölviszi kétharmados szintre a döntést. Tehát a kisebbségi ellenvéleménynek egy nagyon erős pozíciót ad azzal, hogy a többség már csak kétharmados döntéssel tudja a végleges földhasználatot tisztázni az osztatlan közösön belül. Megjegyzem, hogy amíg sima feles többségű volt sok évvel ezelőtt a döntés, ott előfordulhatott az is, hogy volt egy gazda, akinek tulajdona volt, osztatlan közös tulajdona egy nagy egységben, és a többség úgy döntött, hogy bérbe adják a teljes területet egy kívülálló művelőnek.
(9.20)
Ez azt is jelenthette, hogy a kisebbségi tulajdonosnak, aki nem értett volna egyet a bérbeadással - ez egyébként egy gazdaember volt, aki másutt a saját területén gazdálkodott -, azzal kellett szembesülnie, hogy egy téeszutód részvénytársaság bérli az ő földjét azért, mert a vele közös tulajdonban lévő többségi döntés bérbe adta ennek a részvénytársaságnak a földet művelni, miközben ő a saját földjét, a tulajdonában lévő tizenegynéhány százalék földjét nem művelhette meg. Tehát nagyon kellemetlen helyzetet is tudtunk produkálni azzal, hogy feles többségi döntéssel már elégséges volt rendelkezni a föld használatáról. Magyarul, egy tulajdonos nem művelhette meg a saját földjét azért, mert a többségi tulajdonosok az ő földrészét is bérbe adták egy részvénytársaságnak. Ezek rendkívül szélsőséges és paradox helyzetek.
Bízom benne, hogy ez a kétharmados, magasabb szintű egybehangzó döntés ezeket a kellemetlen helyzeteket is kiküszöböli. Mindenesetre valószínű, hogy gyakorlati oldalon egyszerűbb lesz eldönteni, hogy osztatlan közös esetében milyen legyen a művelési arány - bár az arány egyértelmű -, a területek és a megosztás hogyan alakuljon majd ki. Ugyanakkor, mint említettem, az osztatlan közösnek mint igazi problémának a megszüntetése csak akkor lesz, ha egyszer majd névre írjuk, amire nagy erőfeszítéseket teszünk minden évben. A Fidesz-frakció támogatni fogja ezt az előterjesztést. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
