DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Két év telt el a szabálysértési törvény módosítása óta; ez volt az a módosítás, amelyben az Országgyűlés kormánypárti többsége kriminalizálta a közterületen való életvitelszerű tartózkodást.
(17.20)
Ez magyarul azt jelenti, hogy önök 50 ezer forintokat hajtanának be olyan emberektől, akiknek ételre is alig van pénzük. Büntetési fázisokat is előírtak: lehet ezeket az embereket közmunkára vinni, pénzbírságot kaphatnak azért, mert nincs otthonuk, illetve elzárhatják őket azért, mert nincs hol lakniuk.
Az üzenet a kormánypártok oldaláról egyértelmű volt. A kérdés viszont az, hogy ettől hogyan lesz a hajléktalan embereknek otthonuk. Mégis ez a törvény hogyan segíti hozzá azokat az embereket, akik elvesztették a fedelet a fejük fölül, hogy legyen biztos lakhatásuk? Hogyan fogja ez a törvény csökkenteni annak a kockázatát, hogy emberek elszegényedjenek, elveszítsék a munkájukat, ne tudják fizetni az albérletüket, és fedél nélkül maradjanak? Mégis hogyan lesz ettől a törvénytől bárkinek is jobb Magyarországon?
Azt látjuk, hogy a kormány lakáspolitikája egyértelmű. Leginkább a felső osztályra koncentrálnak a lakáspolitikában is. Ott van a CSOK, amiben több millió forintra lehet szert tenni, ezzel szemben ott van a legszegényebbeknek például a családok átmeneti otthona vagy a hajléktalanszálló, de nincs szociális bérlakásprogram, nincs otthonteremtési támogatás, nem költenek olyan támogatásokra, amelyekkel egyről a kettőre tudnának jutni azok az emberek, akiknek nem megy jól a soruk a mai Magyarországon.
Költeni viszont költött a kormányzat bőven, nyitottak például olyan szabálysértési irodát, ahol elő lehet állítani a hajléktalan embereket. Három év alatt 76 főről tudunk, akit előállítottak egy olyan speciális előállító helyiségben, aminek a fenntartása évente 24 millió forintba kerül; az elmúlt három évben 72 millió forintot eredményezhetett a kormánynak. Beszedni viszont a bírságokból nyilvánvalóan szinte semmit sem tudtak. Mi 500 esetről tudunk, hogy önök eljárást indítottak, de teljesen nyilvánvaló, hogy gazdaságilag sem tud ez a program működni, amellett, hogy morálisan teljes mértékben elfogadhatatlan.
Ugyanis ebből az évi 24 millió forintból, amelyet arra költöttek, hogy egy ilyen előállító helyiséget fenntartsanak, száz hajléktalan embernek a havi 20 ezer forintos lakhatási támogatása is kijönne évente, ebből fenn lehetne tartani egy átlagos szociális bérlakást is. Azt gondolom, hogy mindenki sokkal jobban járt volna, ha ezt a pénzt arra költik, amire való: segítségre és nem rendszabályozásra, támogatásra és nem büntetésre.
És ahogy említettem: a legszegényebbeknek ott van a csáo, a családok átmeneti otthona, meg ott vannak a hajléktalanszállók, de azért nézzük meg a statisztikákat, nézzük meg az adatokat: jelenleg az elérhető adatbázisok szerint 11 ezer embernek jut férőhely a hajléktalanszállókon. A KENYSZI-adat-bázis szerint egy hét alatt körülbelül 20 ezren fordultak meg a hajléktalanellátás rendszerében 2014-ben. Ez azt jelenti, hogy egy időben ennyi hajléktalan ember van. Van más statisztika is, ugyanígy a KENYSZI-ből. 40 ezren vannak azok, akik legalább egyszer regisztráltak hajléktalanellátásban. És ezek, amelyekről beszélek, 2014-es adatok. Azóta a helyzet semmit sem javult, azóta a helyzet, bátran mondjuk ki, romlott.
A Lehet Más a Politika szerint a hajléktalanságból és a lakhatási problémákból kivezető utat kell megtalálni. Ennek az Országgyűlésnek nem az a feladata, hogy olyan törvényeket hozzon, amelyekkel megbüntetik azokat, akiknek semmijük sincsen, hanem az a feladata, hogy olyan törvényeket hozzon, amelyekkel könnyebb lesz azoknak, akik rosszabb sorsba születtek, akiknek nem azt adta az élet, mint a kiváltságosoknak. Ezért mi azt javasoltuk és azt javasoljuk, mióta bent vagyunk a parlamentben, hogy legyen egyénre szabott és komplex segítségnyújtás, támogassunk és ne büntessünk, és ebben kiemelt szerepe van a bérlakásprogramnak is.
Azt látni kell, hogy a Lehet Más a Politika korábban is azt forszírozta, hogy legyenek olyan szociális-bérlakás-ügynökségek, amelyekkel a már meglévő, üresen álló lakásokat be lehet vonni a rendszerbe. Mi 20 milliárdos alapot hoztunk volna létre, ahonnan pályázni lehetett volna, hogy el tudjon indulni az a család vagy az az ember, aki otthon nélkül marad.
Önök ezeket az intézkedéseket nem tették meg, maradt viszont ez a szabálysértési törvénymódosítás, amelynek az eltörlésére kérem most önöket. Semmit nem hozott ez a jogszabály, ami vállalható és jó lett volna. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Arra kérem önöket, forduljanak vissza erről az útról. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.)
