FÖLDI LÁSZLÓ
FÖLDI LÁSZLÓ
FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és annak végrehajtására kiadott miniszteri rendelet rendelkezései az elemikár-események által a termesztett növényekben okozott károkat kompenzálják. Így a kárenyhítő juttatás az elemikár-esemény által okozott 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést, illetve üzemi szinten a 15 százalékot meghaladó mértékű hozamértékcsökkenést kompenzálhatja.
2015-től már az üvegházi és fóliás termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők is tagjai lehetnek a 2012-ben megreformált, agrárkárenyhítési rendszernek. Az utóbbi idők szélsőséges időjárásának köszönhetően megnövekedett az esetenkénti hirtelen lezúduló csapadék mennyisége, illetve különösen nagy gondot okoz, amikor ez a csapadék jég formájában jön és óriási pusztításokat okoz. A jégkár megelőzése érdekében Baranyában, Tolnában és Somogyban már 1991-ben összefogtak az üzemek és jégeső-elhárítást alkalmaznak. Talajgenerátor segítségével ezüst-jodidot juttatnak a levegőbe, amely anyag magához vonzza a vizet, megakadályozva a nagyobb jégdarabok képződését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása alapján 2014-ben 1 forintos ráfordítással 32 forintnyi termelési értéket sikerült ilyen módon megmenteni.
Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében, illetve az agrárkárenyhítés mellett a megelőzésre is fókuszálva van-e lehetősége a kormánynak arra, hogy akár anyagilag vagy más egyéb módon az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítését támogassa? Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
