HISZÉKENY DEZSŐ,

Full text search

HISZÉKENY DEZSŐ,
HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat úgy foglalható össze, hogy ez egy rövid távú kísérlet az önkormányzatok bürokratikus terheinek súlyosbítására, hosszú távon pedig egy merényletkísérlet az önkormányzati autonómia ellen.
Mi a célja az előterjesztésnek? Bevallottan az, hisz az indoklásban ez szerepel, hogy az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerését és megakadályozását tűzi ki célul. Hát, ez hogy lehet? Hisz évek óta az önkormányzatok költségvetése nem lehet deficites. Maguk az önkormányzatok csak szűk körben és csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt. A kormány maga hagyta volna azt, hogy ez a szerinte káros folyamat így elharapóddzon? Melyek ezek az eladósodott önkormányzatok? Mert az országban a kormánypárti önkormányzatok alkotják a többséget, tehát a Fidesz-kormány polgármestereinek ezek szerint továbbra is olthatatlan a hitelfelvételi vágya. Ők lennének ilyen felelőtlenek?
Hol keletkeztek ezek az eladósodások? Mert ha ezt megtaláljuk, ha ez megvan, akkor sokkal egyszerűbb lépni. Szerencsénk van, mert az előterjesztő maga fejti meg ezt a talányt. Az előterjesztőként feltüntetett belügyminiszter, Pintér Sándor az Állami Számvevőszék 2014. december 12-én „Jó gyakorlatok! Fókuszban az önkormányzatok!” címmel rendezett szakmai szemináriumának nyitó beszédében ugyanis szó szerint a következőket mondta. „Az önkormányzatok tekintetében az eladósodás ezt követően eltolódott az önkormányzati tulajdonú vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok irányába, ahol több mint 1000 milliárdos adósságállomány halmozódott fel.” Tehát nem az önkormányzatok adósodtak el, ugyanakkor a gazdasági társaságaik viszont igen. Nem is kicsit. A belügyminiszter úr észleli a veszélyt, és lépni kíván. Készíttet egy törvényjavaslatot, ezt tárgyaljuk most.
Na, ez így rendben is lenne, azt gondolom, ha ez a javaslat erről szólna. De nem erről szól ez a javaslat. Ez a javaslat erre a folyamatra teljességgel hatástalan. Hogy tudnák az ASP-n keresztül kontrollálni a belügyminiszter úr által emlegetett, esetleg csak részleges önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok hitelfelvételét és költéseit? Ezek nyilván nem jelennek meg az önkormányzat számítógépes rendszerében. Még kevésbé igaz ez a többségében magántulajdonban lévő cégekre. Nem lehet rájuk kényszeríteni egy idegen tulajdonú informatikai rendszert. Tehát már a cél megjelölésében is hamisság rejlik. Akkor mégis miről szól ez az előterjesztés?
A törvényjavaslat az egyes önkormányzati feladatok segítésének hamis látszatával igyekszik palástolni az önkormányzatok gazdálkodásának önállóságát csorbító egyenes szándékot. A javaslat indoklása az eladósodás újratermelődését és a korrupció megakadályozását hangoztatja érvként a kötelező ASP informatikai rendszer bevezetése szükségességének hamis látszatát keltve. Az előbb már megállapítottuk, hogy ez egy valótlan hivatkozás. A kormány most erőszakkal akarja rákényszeríteni az önkormányzatokra a saját kidolgozatlan rendszerét, amelynél akár fejlettebb, de mindenképpen a helyi igényekhez jobban igazodó, saját fejlesztésű informatikai alkalmazások évek óta problémamentesen működnek.
Az elmúlt években már voltak a kormánynak hasonló központosítási, mindent maguk alá gyűrni kívánó lépései. Érdemes megnézni őket, mert ebből láthatjuk, hogy majd mire számíthatunk. Az alkotás mintaképe a KLIK. Az a KLIK, aminek csődjét már a kormányzati propaganda és agymosó gépezete sem tudja elhárítani. De az elmúlt időszak hasonló állami informatikai rendszerének bevezetése is költséges kudarcok sorozata.
Elég említeni az építésügyi ÉTDR-t, a választási informatikai rendszert vagy az elektronikus anyakönyvi rendszert. Utóbbit az anyakönyvvezetők csak számítógépes anyakönyvi rendszer-ként emlegetik, aminek az igen jellemző rövidítését a Ház iránti tiszteletből nem mondom ki, de a rendszerre igaz. Vagy a közelmúltban a halállistákat írogató rajz-filmfigurával azonos nevű KIRA-rendszer miatt köztisztviselők, közalkalmazottak tömegei nem kapták meg időben járandóságukat, és amikor megkapták, akkor is sokan rossz összeget kaptak a rendszer súlyos hibái miatt. Ezek a rendszerek legalább csak egy-egy területet sújtottak, de az ASP-rendszerrel képesek lennének az összes önkormányzat összes ügyfélforgalmát ellehetetleníteni. Ha szokás szerint lefagy a kormányzati hálózat, mit mond a helyi ügyintéző az ügyfélnek: várjon, mert most éppen a minisztérium megfigyelési üzemmódba kapcsolt?
A törvényből nem derül ki, hogy milyen területeket kíván elfoglalni a rendszer. Azt a rejtélyes, mindent szabályozó kormányrendeletre szeretné bízni az előterjesztő. Része lesz például a pénzügy-számvitel mellett a leltár minden irodai ingósággal, az elektronikus utalványozás, az iktatás mellett a postázás, borí-tékolás támogatása, az elektronikus ügyfél-forgalom, időpontfoglalás, közérdekű bejelentések mobiltelefonra is optimalizált rendszere? A szociális terület, az egyedi rászorultsági kategóriákkal? A tér-informatikai szolgáltatások kataszteri helyi térképes integrációjával, a helyi adók különösen szenzitív személyiségi jogokat érintő védett adatbázisa vagy a hasonlóan kényes helyi szociális nyilvántartás? - hogy csak néhányat soroljak.
Ki tölti fel újra az adatokat? Mert amint hírlik, a drága kormányzati rendszer nem képes sem adat-cse-ré-re, sem integrált együttműködésre a többi rendszer-rel. Budapest belső kerületeiben is lesz szántóföldi és haszonállat-nyilvántartás? Miközben a sokrétű, komplex térinformatikai rendszerek nem segítik majd a nagyvárosi városvezetést. Ha adatvesztés történik, ami a most működő kormányzati rendszerben beismerten rendszeres, akkor elvesznek az önkormányzatok évtizedek alatt felhalmozott értékes adatai egy távoli rendszer fekete lyukában.
Vég nélkül lehetne sorolni a nem szakember számára is nyilvánvaló technikai buktatókat. Végül is mire kér felhatalmazást a törvényhozók kéthar-ma-dá-tól a kormány? Először is az önkormányzatok ne fejleszthessenek saját helyi igényeiknek, lakosságuknak megfelelő informatikai rendszert. A meglévő magánjogi szerződéseiket parancsszóra mondják fel, mert létrehoznak egy teljesen ismeretlen rendszert, meg nem jelölt alkalmazásokkal, ismeretlen működéssel és működtetővel, még ki nem jelölt szerv által kezelt adattárházzal. Mindezt egy saját Alaptörvényük és sarkalatossági klauzulájuk által minősített többséget igénylő törvényhelyen. A 143. § (1) bekezdésének módosításával, majd a sarkalatossági klauzulából való kitörlésével mindezt a jelen lévő képviselők egyszerű többségével, miközben az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy „a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg”.
Hát, akkor mit is vár tőlünk a kormány? Teljes biankó felhatalmazást kérnek egy sarkalatos törvény tartalmát felülírni hivatott titokzatos kormányrendelethez? Megjegyezem, e titokzatos kormányrendeletnek a jogalkotási törvény 7. § (6) bekezdése szerint legkésőbb e törvény felhatalmazó rendelkezésével egyszerre kellene hatályba lépnie, úgy, hogy már itt kellene látnunk együtt a felhatalmazási törvénnyel. Nem ártana tudni, hogy pontosan mire is adunk minősített felhatalmazást. Tudják önök, hogy mire készül a saját kormányuk? A javaslat által biztosított kormányzati rendeletalkotási felhatalmazás a gazdálkodás maradék önállóságának megszüntetésére, az önkormányzás kiüresítésére, a látszat-önkormány-za-tiság megteremtésére ad ellenőrizetlen lehetőséget. Ezt az önkormányzati jogokat, alkotmányos rendelkezéseket, még saját sarkalatossági szabályait, sőt saját kormánytöbbségük akaratát kiüresíteni akaró konspirációt olyan képviselő nem szavazhatja meg, aki ezek után saját helyi közösségei szemébe kíván még valamikor nézni.
(12.50)
A TÖOSZ elnöke, Schmidt Jenő kormánypárti, de választóihoz hű polgármesterként a szervezet egy hete rendezett kongresszusán, majd a médiában kelt ki e tervezet ellen, és a rejtélyes stratégák ellen még feljelentést is tettek.
Kérem kormánypárti képviselőtársaimat, kövessék példáját, és mondjanak nemet az önkormányzatiság ellen tervezett merényletre. Ez a valós kormányzati szándékot eltakarni igyekvő, jogi kreatúra demokrata számára elfogadhatatlan. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kft. je předním poskytovatelem obsahu v Maďarsku, které zahájilo svou činnost 1. ledna 1989. Společnost se zabývá rozsáhlou digitalizací, správou databází a vydáváním kulturního obsahu.

O nás Kontakt Tisková místnost

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Podívejte se, co o tomto tématu napsaly noviny za posledních 250 let!

Zobrazit