FARKAS GERGELY,
FARKAS GERGELY,
FARKAS GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik frakciója is, ahogy a bizottsági ülésen már jeleztük, támogatni fogja a határozati javaslatot, és nagyon fontosnak és jónak tartjuk a kezdeményezést. Már csak azért is, mert Arany János személyét egy olyan nemzeti konszenzus övezi, mondhatni, hogy vitán felül álló személyiség, amilyenre nagy szüksége van ennek az országnak, és nagyon örülnénk, ha minél több ilyen kulturális személyiségünk vagy akár történelmi személyiségünk lenne, mint amilyen ő. Ő, akire kulturális, tudományos, irodalmi, sőt akár anya-nyelvművelési szempontból is büszkék lehetünk, és tényleg nemzeti kincsünknek tarthatjuk az ő személyét és az ő munkásságát is. Műveiben hűen megtestesíti a nemzeti hagyományokat, értékeket, lelki, szellemi alkatunk jellemvonásait, ami nagyon nagy érték, és fontos, hogy ezt ápoljuk, megfelelő módon műveljük. Engedjék meg, hogy néhány gyakorlati dologra is kitérjek ennek az emlékévnek a kapcsán. Egy kérdésem és egy kérésem lenne kormánypárti képviselőtársaim felé.
A határozati javaslat 3. pontjában arról olvashatunk, hogy a kormányt felkéri az Országgyűlés, miszerint az Arany János-emlékévhez kapcsolódó egyes feladatok és azok megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket, kezdeményezéseket tegye meg. Úgy gondolom, hogy nem ez a mostani vita a helyszíne, hogy mi arról beszéljünk, hogy jövő évre milyenfajta programokat, kiállításokat, alkotásokat és hasonló dolgokat tudnánk elképzelni, mert annak egy más helye van, azt nem itt kell lefolytatnunk. Viszont ha már ilyenfajta nemzeti konszenzus és egyetértés övezi ezt a javaslatot, akkor én azt szeretném kérni a kormánypárti képviselőktől, hogy amikor önök, a kormány megfelelő szakértői elkészítik az egész évre vonatkozó programtervezetet, akkor az ellenzéknek is lehessenek ott akár képviselői, akár szakértői, akik javaslataikkal, ötleteikkel tudják színesíteni a jövő évi emlékévnek a programsorozatát. Én bízom benne, hogy mivel tényleg úgy tűnik, hogy összpárti lesz ez a javaslat, összpárti elfogadottságú, bízom benne, hogy ilyen módon is meg tud nyilvánulni az Arany János övezte konszenzus.
A másik kérdésem pedig azzal kapcsolatban lenne, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke már a tavalyi év őszén felállított egy emlékévvel kapcsolatos bizottságot, amelynek elnöke Korompai János lett, és az ő levelét kapta meg a Kulturális bizottság, s ennek kapcsán szeretnék - az ő szavait tolmácsolva - egy kérdést feltenni, ugyanis ő a Kulturális bizottságnak intézett levelében azzal zárja sorait, miszerint az emlékév anyagi támogatására az MTA BTK Irodalomtörténeti Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum 100 millió forintot kért Balog Zoltán miniszter úrtól. Erről levelezést folytattunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának közgyűjteményi főosztályával, amelynek vezetője szakmai támogatását fejezte ki programunkkal kapcsolatban. Azt szeretném kérdezni - ebben a levélben azt olvashatjuk, hogy szakmai, nem pedig anyagi támogatást tud nyújtani a kormány ehhez az emlékévhez -, szeretném kérdezni, hogy jól értette-e Korompai János úr, illetve mi is jól értjük-e a szavait, vagy pedig a kormány milyenfajta anyagi lehetőségekkel fogja támogatni ennek az emlékévnek a megvalósulását.
Az emlékévhez kötődően fel kell idéznem azt is, hogy nagyon nagy hiányossága úgy általánosságban is a magyar filmgyártásnak a történelmi filmjeinkkel kapcsolatos elmaradás. Számos olyan történelmi eseményünk, személyiségünk lenne, akiről érdemes lenne és fontos lenne filmet forgatni, már csak bemutatni a fiataloknak nemzeti büszkeségeinket. Úgy gondolom, hogy nemzeti identitásunk szempontjából ez nagyon fontos dolog lenne.
(19.20)
Hiányosság ez. S hiányosság az is, hogy Arany János trilógiájából, a Toldiból még nem készült ilyen film, pedig volt olyan év, nem is olyan régen, amikor nagyon közel álltunk ehhez. 2014-ben ugyanis Pálfi György filmrendező beadott egy ilyen jellegű forgatókönyvet, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap első körben 900 millió forintos gyártási támogatásával meg is támogatott. Ennek ellenére nem lett ebből a filmből semmi. Egyébként egy nagyon komoly költségvetésű filmről lett volna szó, amely azonban nem valósult meg annak ellenére sem, hogy a Filmalap első körben 900 millió forintos támogatásáról biztosította Pálfi György filmrendezőnek a forgatókönyvét. Kérdésem, hogy mi ennek az oka, és van-e ennek a jövő évben, Arany János születésének 200. évfordulója kapcsán realitása, kormányzati támogatása, hogy ez a régóta várt Toldi-film valóban megszülessen. Mi bízunk benne, hogy pozitív lesz a kormány támogatása, és ez a film tényleg meg fog születni.
Befejezésül még egyszer csak azt tudom mondani, hogy Arany János személye, a jövő évi emlékév általunk támogatandó, és nagyon fontosnak tartjuk, bízunk benne, hogy munkásságának a bemutatása, felkarolása még inkább hozzá fog járulni a magyar fiataloknak, a magyar embereknek kulturális értékekhez való eljuttatásához azáltal, hogy minél több, valóban fontos kulturális értékkel találkozzanak. Arany János nyelvművelése, anyanyelvápolása szintén jó példával fog elöl járni a mai magyar emberek számára. Úgyhogy nagyon sok szempont, nagyon sok lehetőség van ebben az emlékévben. Bízunk benne, hogy egy tartalmas év elé nézünk.
Engedjék meg, hogy végül egy idézettel, egy méltatással fejezzem be a szavaim. Juhász Gyula „Ének Arany Jánosról” című versének két versszakával szeretnék emlékezni jómagam is Arany Jánosra. Engedjék meg, hogy ezt felolvassam. „Csillag esik, föld reng, jött éve csudáknak, / De a folyók folynak, de a hegyek állnak, / És még a mienk Ő, / S míg ily Aranyunk van, nincsen itt elveszve / A remény, az élet, az Ige, az Eszme, / A magyar jövendő! / Mi pedig barátim, járjunk el a sírhoz, / A föltámadásról, mely biztatva hírt hoz, / Énekeljünk ottan. / Arany lelke szóljon - húsvéti harangszó - / Dicsőséget zengő, diadalt viharzó / Új magyar dalokban!”
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
