FÖLDI LÁSZLÓ
FÖLDI LÁSZLÓ
FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2017-ben ünnepeljük Arany János születésének 200. évfordulóját, ezért fontosnak tartottuk és tartjuk, hogy a magyar kulturális közösségi tudat egyik sarkkövéről méltón emlékezzünk meg. Hiszen Arany János a magyarul beszélők számára az anyanyelvet jelenti. Nyelvhelyességi, nyelvhasználati kérdésekben a mai napig őt idézik, az ő változatát fogadják el döntő bizonyítékként.
Arany János a nemzeti klasszicizmusnak fő alakja, nemzeti identitást képző ereje máig ható. Jelentősége abban áll, hogy a költészetet nemzeti irányba próbálta fordítani, a nép számára is érthető nyelven. Egy eszményi nemzet fiaként szólal meg elbeszélőként és lírikusként is, amelynek leggazdagabb talaja maga a történelem. Népinek látja ezt a történelmet, és ezzel avatja hitelessé, reálissá. Művein keresztül szüntelenül igyekezett a nemzeti identitástudatot erősíteni, és hangsúlyozni ennek kiemelkedő jelentőségét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megsüvegelendő és csodával határos, hogy a mélységből indult kivételes értelmű fiatalember hogyan volt képes olyan nagy és sokoldalú műveltségre szert tenni, miként sajátított el olyan nyelvi kultúrát, hogy férfikorára már otthonosan olvassa a latin, görög, német, angol és francia irodalom remekeit. Későbbi kritikái és tanulmányai az esztétikai igényesség mellett olyan tudományos felkészültségről tesznek bizonyságot, hogy a Tudományos Akadémia nemhiába választotta tagjai közé.
(19.00)
Irodalomtudományunknak is az egyik legfőbb klasszikusa, mint kritikus és esztéta pedig a realizmus igényének megfogalmazója. A tudós és a felkészült elmélkedő az alap és a háttér a költőhöz. Erről a költőről azt szokták mondani, hogy irodalmunk egyik legnagyobb epikusa, vagyis művészeti alkatánál fogva elbeszélő. Ez igaz is, csak nem a teljes igazság, mert a nagy epikus ugyanakkor legnagyobb lírai költőink közé is tartozik. Olyan költemények, mint az Ősszel, a Dante, a Széchenyi emlékezete és a végső ciklus, az Őszikék számos darabja, például az Epilógus lírai költészetünkben is a Petőfi, Ady, József Attila jelezte nagyságrendbe tartozik, még akkor is, ha elsősorban valóban epikus költő, akivel nagyságban senki sem vetekszik irodalmunkban.
Tisztelt Országgyűlés! Petőfi mellett tehát Arany János a másik főalak egészen Ady fellépéséig. Személy szerint is jó barátok Petőfivel, s ama kevesek közé tartozik, akivel az elveihez oly szilárdan és indulatosan ragaszkodó Petőfi soha sem különbözik össze. Tehát mondhatjuk, hogy eszmeileg is összetartoznak, csak művészi alkatban különböznek. A gyorsan érő Petőfi mellett Arany költészete lassan bontakozik ki. Arany soha sem volt fiatal költő. Maga semmisítette meg azokat a korai próbálkozásokat, amelyek tanúsíthatnák a fejlődés útját. 28 éves már, amikor egyáltalán jelentkezik az irodalmi életben, és 31 esztendős korában érkezik el a Toldi nagyon is indokolta sikere. A művészi fejlődés ettől fogva is szakadatlan. Művészete mind gazdagabbá válik, még 60 éves korában betegségekkel és kételyekkel együtt is képes megújulni, és élete alkonyán a modern hangütés kiindulópontja lesz a magyar költészetben.
De nemcsak a lassú érés jellemző rá, hanem a szakadatlan benső vívódás is. Aranyt szüntelenül kínozza a bizonytalanság, úgy helyes-e, ahogy gondolja vagy teszi. (Dr. Józsa István: Ez a Fideszre nem jellemző!) Ennek a következménye, hogy örök lelkiismereti problémákkal küszködik, tevékenységeiben pedig tartózkodó.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arany János életútja nem gazdag külső mozgalmasságban. Fiatalkorában ugyan egy rövid időre felcsap vándorszínésznek, de a fiúi kötelesség hazaszólítja az eltartásra szoruló szülők mellé. Iskolai tanulmányai hamar félbemaradnak. Úgy tanul idővel, hogy maga is tanít. Fiatalon nősül, 24 éves fővel már családapa. Paraszti szívóssággal igyekszik pénzt gyűjteni, hogy eltartsa övéit és jó műveltséget adhasson gyermekeinek.
Közben érik lassan a költő. 1845-ben az ismeretlen falusi nótárius egy akadémiai pályázaton jutalmat nyer Az elveszett alkotmány című szatirikus költeményével, amely egyszerre paródiája hexameteres eposzoknak és a nemesi pártok marakodásának. A paraszti környezet szemléletét magáénak tudó és érző Arany egyforma gyanakodással figyeli a maradi nemest is, a haladó nemest is. Ugyanaz a forradalmi demokrácia szólal meg e legkorábbi Arany-műben, amely ekkor már harsányan felhangzik Petőfinél. 1848-ban, ’49-ben a forradalom hűséges katonája, hol nemzetőr, hol belügyminisztériumi tisztviselő. De nem volt jelentékeny politikai szerepe, így a bukás után csak állását veszti, és kezdhet mindent elölről. Egy ideig járási írnok, majd sikerült tanári állást szereznie a nagykőrösi gimnáziumban.
Ezek a nagykőrösi évek a szakadatlan továbbművelődés és a költészet jegyében folynak. Életének ez a legtermékenyebb korszaka. Itt, távol a fővárostól emelkedik az élő magyar költészet fő alakjává és ez teszi lehetővé, hogy Pestre kerüljön. A Kisfaludy Társaság meghívja ügyvezető igazgatójának, majd az Akadémia tagjaként az Akadémia titkárának nevezik ki. Kínos lelkiismeretességgel látja el a nemegyszer unalmas adminisztratív munkákat. Ahogy közeledik a kiegyezés, Arany János egyre kevésbé tud egyetérteni bármelyik politikai párttal. Paraszti ösztönnel és polgári tudatossággal áll szemben a nemesi törekvésekkel, de nem kevésbé riasztja a bontakozó kapitalizmus rideg embertelensége is.
A hivatalos irodalom szinte bálványt és normát csinált belőle, amihez neki semmi kedve nincs. Ez a helyzet magyarázza - és nem csupán annyira szeretett Juliska lányának korai és hirtelen halála -, hogy 1865-től 1877-ig 12 éven keresztül hallgat. Nem tétlen, csak hallgat. Tervezi a Toldi-trilógia befejezését, és újra meg újra előveszi a hun mondai trilógiát, amely végül is töredék maradt, csak első része, a Buda halála készült el egészen. 1867-ben a király a legmagasabb kitüntetéssel, a Szent István-rend keresztjével tüntette ki, amit csak a kultuszminiszter unszolására fogadott el. Majd 1877-ben, amikor 60 évesen sokféle betegségtől gyötörten megszabadul a hivatali teendőktől, egyszerre fellángol újra a költői alkotóerő. Következik az Őszikék lírája és a végső nagy balladák komorsága. Még megéri, hogy 1882-ben felállítják Petőfi szobrát, de néhány nappal később a legyengült szervezetű, 65 éves költőt egyetlen lehűlés elviszi.
Tisztelt Országgyűlés! Arany János életműve tehát klasszikus költészetünk központi jelentőségű fejezete, mind poétikai és esztétikai, mind művelődéstörténeti és nyelvművészeti tekintetben. Jól ismerte a magyar és az európai költészetet, kritikai, irodalomtörténeti és esztétikai munkáival kiemelkedett kortársai közül, és a XX. századi irodalomtudomány egyik előkészítője volt. Irodalmi folyóiratának, a Szépirodalmi Figyelőnek és a Koszorúnak az volt az alapelve, hogy az elemzett kérdés tárgyában és nem a vita modorában kell erősnek lenni. Ez a mai napig megfontolandó, tisztelt képviselőtársaim.
A térség képviselőjeként nagy örömmel csatlakoztam tehát L. Simon képviselő úrhoz, aki már korábban a Fiatal Írók Szövetségének elnökeként, majd később a Magyar Írók Szövetsége titkáraként is rengeteget tett a magyar költészet és az irodalom népszerűsítéséért és megerősítéséért. A benyújtott országgyűlési határozati javaslatunk célja tehát, hogy alapot adjunk ahhoz, hogy 2017-ben méltó módon emlékezhessen az egész ország Arany Jánosra, a szelíd, másokat messzemenően tisztelő, a nagyvilág értékeire nyitott szellemiségű költőre.
A bizottsági ülésen az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselője támogatta a javaslatunkat, és bízom benne, hogy a kormány is örömmel fog részt venni az emlékév gyakorlati megvalósításában. Ehhez L. Simon képviselőtársam és jómagam is minden tőlünk telhető segítséget megadunk. Nagy tisztelettel kérem, támogassák javaslatunkat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok, az LMP és az MSZP padsoraiból.)
