SIMON RÓBERT BALÁZS,
SIMON RÓBERT BALÁZS,
SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar Országgyűlés Kulturális bizottságának tagjaként fontosnak tartom, hogy hozzászóljak ehhez a napirendi ponthoz.
A Toldi szerzőjének, Arany Jánosnak jövőre lesz a 200 éves születési évfordulója, ami mindenképpen jelentős dátum. Irodalmi hagyatékával minden magyar ember azonosulni tud, hiszen magyarosan gondolkodó, a magyar kultúrát jól ismerő ember volt, mindemellett széles látókörű és más kultúrákban is otthonosan mozgó nyelvzseni.
Az egyesek által költő- és írófejedelemnek nevezett, a magyar kultúra fényes állócsillagának nem érdemtelenül tartott Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán és 1882. október 22-én hunyt el Budapesten. Költő, író, műfordító, szerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára volt, aki részben autodidaktaként emelkedett fel egyszerű és szegény sorból a 19. századi magyar értelmiség elitjébe. Magántanítóként, színészként, írnokként, aljegyzőként kezdte, ’48-as bujdosóként, majd tanárként és filológusként folytatta, de egyértelműen irodalmi munkássága emeli a legnagyobbak közé.
Életművével, amelyből kiemelkedik a Toldi-trilógia és számos balladája, jelentősen hozzájárult a magyar nyelv gazdagításához. Nyelvezete közérthető, mégis választékos, szókincse neki volt a legnagyobb a 19. századi költők közül csaknem 60 ezer egyedi szóval. Költészetének gyökerei mélyen nyúlnak bele szülővárosa és az egész magyar nemzet hagyományaiba. Alakjaiban megelevenedik a magyar ember alaptermészete, komoly méltósága, tartózkodása, tréfás humora, sírva vigadása. „Minden szál hozzá vezetett és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja. Ha van értelme szellemi jelenségekkel kapcsolatban gyökerekről, szerves fejlődésről beszélni, Arany Jánosról ezt el lehet mondani.” - mondja róla Szerb Antal.
A 2017-re tervezett bicentenárium fontos szimbolikus eseménye a teljes magyar nemzetközösségnek, mindemellett kedvező kulturális, turisztikai lehetőség is, amely a különböző régiókban, különböző élethelyzetekben élő hazai magyar közösségeket is összefoghatja. 2017 az irodalomtörténet számára is jelentős év, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia az Arany-életmű kritikai kiadására készül, és olyan kultúrtörténeti ritkaságokat is hozzátesz az eddig ismert alkotásokhoz, mint amilyenek a költő különböző kiadványokban megtalált széljegyzetei, amelyekből az alkotói folyamatokról és Arany János gondolkodásáról is többet tudhatunk meg. Hatalmas tehetsége hasonló az őáltala megformált Toldinak erejéhez, aki méltatlan helyzetéből mégis magasra emelkedik, s önmagának és a magyarságnak diadalát hirdeti.
Tisztelt Képviselőtársaim! Arany János emlékének felújítása, a róla való megemlékezés jobbakká, nemesebbekké tesz bennünket, hisz az ő nagysága által a magyarság nagyságával és erejével szembesülhetünk. A Kulturális bizottság legutóbbi ülésén egyhangúlag támogattuk azt, hogy a 2017. év Arany János-emlékévvé nyilváníttasson. Bízom abban, hogy a határozat elfogadásakor itt az Országgyűlésben is hasonló döntés születik. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
