VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Sajnos ma, ahogy már Farkas Gergely felszólalásában utalásokat tett rá, olyan korban élünk, amikor a média által sugallt példaképek, úgy is mondhatnám, hogy nem kellőképpen magas színvonalúak - s akkor még finoman fogalmaztam - a fiatalság számára. Az ilyen emlékévek lehetőséget adnak arra, hogy ezek a fiatalok esetlegesen újabb és ténylegesen példaképként használható személyeket, akár történelmi, akár irodalmi személyeket válasszanak maguknak. Egy emlékév talán lehetőséget ad erre a kiállításokkal, a különböző programokkal, természetesen akkor, ha azok megfelelő színvonalon vannak megszervezve, és a hozzáférés is megfelelően rendelkezésre áll a fiatalok számára.
Arany János nemcsak mint irodalmár, mint hazafi, mint a hazáját szerető ember, mint értelmiségi, mint gondolkodó állhat példaként a fiatalok előtt, hanem a műveiben is számtalan példát emelt a fiatalok elé.
(19.30)
Kiragadnék egyetlenegy stílust, amiben ez nagyon jól nyomon követhető, szinte az összes egyetemes és magyar emberi értéket megtaláljuk, ami fontos lehet egy ma felnövő, akár középiskolás, akár kisebb, akár idősebb generációhoz tartozó ember számára. Itt konkrétan a balladákra gondolnék. Történelmi témájú balladáiban, akár ha a Szondi két apródjára is gondolunk, példát állít számunkra hazaszeretetből, a haza iránti önfeláldozás lehetőségéből. Még azt is mondhatnám, hogy az egyéb történelmi balladáiban pedig felkeltheti a fiatalok érdeklődését akár egy-egy történelmi kor megismerése iránt, akár a történelmünk nagyjai megismerése iránt. Ez csak egy példa az emberi értékekre.
Nagyon jó példát állít számunkra az igazságszeretet, az igazságkeresés és az igazságért mindent megtevő ember, az erkölcsös ember gondolkodásmódja felé is; elég, ha A walesi bárdokra gondolunk. Vagy a lelkiismeret kérdése, ha az Ágnes asszonyt figyelembe vesszük. Tehát napestig lehetne sorolni, talán egy ilyen vita kerete szűk is ahhoz, hogy ezeket az értékeket az ember felsorolja, példának hozza.
Bízhatunk abban, hogy akár egy ilyen emlékév, azon felül persze, hogy nincs olyan magyar tanuló, nincs olyan magyar fiatal, aki Arany János műveivel ne találkozna tanulmányai során, de nagyon jól tudjuk azt a saját ifjúkorunkból is, saját tanulóéveinkből is, hogy ami kötelező, ami tantárgy, amiből vizsgázni kell, amiből felelni kell, mindig egy kicsit távol tart bennünket azoktól az értékektől, amiket ezek a művek sugallnak. Talán egy ilyen emlékév lehetőséget nyújt arra a felnövekvő generációk számára, hogy ne csak kötelező irodalmi tananyagot, ne csak bevágandó tételt és ne csak egyfajta kötelezettséget lássanak akár magában Arany Jánosban, akár Arany János műveiben, hanem jobban beleásva magukat, jobban megismerve akár az ő életpályáját, akár az ő műveit, átvegyenek valamit abból az értékrendből, akár a felsorolt értékrendekből is, amit akár a művei, akár az életműve sugall. Nagyon nagy ellenszélben kell dolgozni annak az embernek, aki valódi értéket szeretne mutatni a mai gyermekek számára. Vitathatatlan számomra az egyébként, hogy ebben egyébként nagyon erős mindenkori kormányzati felelősség is van, akár a 40 év kommunizmus, akár az elmúlt 25 év kormányainak kormányzati felelőssége. Mondhatnám azt is, hogy a médiumok nagy része, úgy is fogalmazhatnék, hogy intellektuális szemétdombbá vált. Ez csak egy lépés lehet arra, hogy ezt ellensúlyozzuk, de ennél még sokkal több feladatunk lenne. Példaként kell rá tekintenünk, példaként kell műveinek szereplőire tekintenünk, példaként kell tekintenünk a művei által sugallt értékrendre, egyetemes és magyar értékekre is.
Bízom abban, hogy ez az eredménye meglesz a 2017-es Arany János-emlékévnek, éppen ezért én is, mint frakcióm többi tagja is, de ahogy a vezérszónoki körből észrevehettem, a teljes parlament minden egyes képviselője, velük együtt én is nagy bizalommal és bizakodással fogok igennel szavazni. Bízom abban, hogy ezt a szándékot is teljesíteni tudja ez az év, azon felül és attól függetlenül, hogy méltóképpen emléket állítsunk Magyarország, illetve a magyar emberek, a mi egyik legnagyobb költőnknek, irodalmárunknak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
