DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként Staudt képviselőtársamra reagálnék, tudniillik pont a mai nap szavazta le az Igazságügyi bizottság az LMP-nek azt a javaslatát most már sokadik alkalommal, amikor most egy nagyobb antikorrupciós törvénycsomag keretén belül konkrét javaslatot tettünk le a parlament asztalára arról, hogy különböző pályázatok útján megkötött szerződések esetén a szerződéseknek igenis legyen érvényességi feltétele például az, hogy a versengő pályázati ajánlatok legyenek a határidő elteltét követően nyilvánosak. Pont arra tettünk most már ötödik alkalommal javaslatot, hogy különböző közpénzre, közvagyonra vonatkozó szerződéseknél ezeknek a szerződéseknek a nyilvánossága legyen transzparens, legyen átlátható.
Látható viszont az, miután a Fidesz ezeket rendre, vita nélkül leszavazza, hogy ahhoz, hogy Magyarországon érvényesüljön az állampolgári ellenőrzés a közpénz, a közvagyon felett, ehhez szükség van egy olyan választásra, ahol például Gelencsér képviselő úr is végre megízlelheti azt, hogy milyen lehet ellenzéki képviselőnek lenni. Akkor lesz Magyarországon átláthatóság, akkor lehet a közpénzeket nyomon követni, ha a Fidesz-KDNP végre távozik a hatalomból.
Világos a mai nap történése nyomán, hogy ez a postatörvény nem szakmai indokokból került ide, nem azért, mert a Postát meg kell védeni a versenytársakkal szemben. A jegybanknak nincsen versenytársa, és az e heti meglepetéscsomag laza 200 milliárd forintnak az eltitkolása volt Matolcsy György udvartartása környékén. Világos, hogy mire megy ki a játék. A közérdeknek fölébe helyezték önök már nagyon régen a magánérdeket. Egész egyszerűen az állami cégeket fejőstehénnek tartják azért, hogy a kormányközeli oligarchákat így lehessen feltőkésíteni. Ezt csinálták a Simicska-korszakban, és ezt csinálják most a poszt-Simicska-korszakban, amikor nem egy cégcsoportot, hanem több cégcsoportot a kormány körül ki akarnak tömni közpénzzel. Tudniillik amit államtitkár asszony megfogalmazott, hogy most már sok versenytárs van, hát hogyne - tetszettek volna hamarabb felébredni! Ki mondta azt, hogy be kell hajolni a postaliberalizációnak? Miért kell végrehajtani ezeket a diktátumokat? Ha Magyarországnak nemzeti kormánya lenne, akkor amiatt szállna szembe Brüsszellel, hogy a közszolgáltatások liberalizációját nem fogja Magyarország végrehajtani. Nem állnánk itt.
Kettő: ellenzéki képviselőtársaim elmondták világosan, hogy a hatályos szabályok alapján is például akkor, amikor a postai hírlapterjesztés árképzési adataira volt kíváncsi valaki, a Posta a hatályos szabályok alapján meg tudta nyerni a pert. Ez arra bizonyíték, hogy nem kéne semmit módosítani ezen a törvényen ahhoz, hogy a nem közszolgáltatásnak minősülő piaci tevékenységekre vonatkozó üzleti titkokat vagy a nem közszolgáltató piaci tevékenységre vonatkozó üzleti titkokat a Magyar Posta meg tudja óvni. A jelenlegi törvényi szabályozás erre megfelelő alapot szolgál. Jogerős bírói döntés bizonyítja ezt.
A javaslat jogi minőségén a Törvényalkotási bizottság összegző javaslata nem javít semmit. Továbbra is fennáll az a helyzet, hogy nem egyszerűen alaptörvényellenes ez a törvényjavaslat, egy teljes káosz keletkezik, hiszen a nemzeti vagyonról, illetve az állami vagyonról szóló törvény nyilvánossági szabályainak tökéletesen ellentmond ez a törvénymódosítás, ráadásul ellentmond az információszabadság-törvénynek is. Az információszabadság-törvény a-tól f-ig meghatározza, hogy szektorális törvények, így akár a postatörvény is milyen indokból rendelheti el az információszabadság korlátozását, például honvédelmi vagy bűnüldözési érdekből. Bűnüldözési érdekről itt szó nincsen. Bűnüldözési érdekről legfeljebb akkor beszélhetnénk, ha végre megtudnánk azt, hogy kinek az érdekében olyan rettenetesen sürgős már folyamatban lévő ügyekben is korlátozni az információszabadságot. Ha végre ezt megtudnánk, akkor el lehetne mondani azt, hogy valamilyen bűnüldözési érdek legalább kapcsolódik ehhez a törvényjavaslathoz. Köszönöm szépen.
