GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Gelencsér Attila az átláthatóságról beszél. Akkor beszél az átláthatóságról, amikor végképp átláthatatlan minden. Nézze, a következő törvény is nagyjából olyan típusú kérdésekről fog szólni, amiről most is szólhatunk, gyakorlatilag a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséről és annak korlátozásáról, valamint ott a közérdekű adatok megismerési lehetőségéről és annak korlátozásáról.
Na most, ha átláthatóságról beszélnek önök a Parlament falai között, akkor ugye, az egy kiszámíthatósággal is kellene párosuljon. Itt viszont tényszerűen átláthatatlanság van és ellenőrizhetetlenség, ilyen értelemben, kiszámíthatatlanság is. Közpénzek - nem más, amiről beszélünk. Önök ezt mindig szívesen elfelejtik.
Felcsút vagy nem Felcsút, adományokból született források vagy nem, ezek közpénzek, hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim. Tudomásul kellene ezt venni, és úgy, ahogy majd holnap a törvénytervezet elfogadása kapcsán, mondjuk, 200 milliárd forint nagyságrendű közpénz utolérését, ellenőrizhetőségét fogják kivenni minden lelkiismeretfurdalás nélkül abból a kosárból, ami gyakorlatilag a rátekintés lehetőségét megadná, ugyanúgy tekintenek önök erre a 19 milliárdra is és egyéb taopénzek tekintetében lévő forrásokra is.
Nézzék, nem tudok mást mondani, és nem is akarok mást mondani, a zsiványság akkor is zsiványság, ha törvényi keretek közé kívánják terelni a történetet, akkor is, ha legitimizálni akarják, vagy ha ezt meg is teszik. Egyszerűen vannak morális dolgok, amelyek tekintetében nem lehet csak úgy átnézni ezek felett a dolgok felett. Az a lényege ennek a történetnek, hogy minden, minden, ami közpénz, annak a felhasználásával, minden egyes fillérével el kellene számolni. Önök pedig pont ennek az ellentettjét csinálják, azt teszik vagy azt hívják életre, hogy ne lehessen még véletlenszerűen sem rátekinteni.
Gyakorlatilag a szabad lopás lehetőségét teremtik meg és azt, hogy soha az életben ne derülhessen ki mindaz, aminek ki kellene derülni. Ez nem fog bekövetkezni, előbb-utóbb úgyis minden kiderül; akkor, amikor a közbeszerzés alól mentenek ki dolgokat, akkor, amikor, ha példát kell mondjak, akkor mondom, 4-5 év leforgása alatt 260 milliárd forint volt az, ami taóban megfordult, és ebből 11 milliárd Felcsúton, azaz több mint 4 százaléka, akkor 25 felcsútnyi taopénz lefedi az országot. Közben van azért 3200 önkormányzat Magyarországon, ahol a taopénzekből, mondjuk, a tömegsport tekintetében sok mindent lehetett volna csinálni, nem csak a stadionok viszonylatában.
Egy szó mint száz, azt gondolom, nem jó és nem lenne szabad megengedni azt, hogy politikai érdekérvényesítő szerepen alapulva vagy erőn alapulva osztódjanak források, és ráadásul ezek még ellenőrizhetetlenek is legyenek. Jó példák erre Kisvárdától Felcsútig vagy Felcsúttól Kisvárdáig mindazok, amik nyomon követhetőek. Szóval, nem lehet mást mondani, csak azt, amit az utca embere mond folytonosan: az a kormányzás, amely a lopáson alapul, és amelynek adott politikai pártok végrehajtói, mondjuk, fideszesek busásan megtömik a zsebüket, nem azt az utat járja, ami ennek az országnak az érdekét szolgálja.
Érdemes lenne áttérni arra az útra, ami az ország érdekét meg az emberek érdekét szolgálja e tekintetben is. Elnök úr, köszönöm szépen.
(19.50)
