DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ,
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ,
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! A költségvetési hiány 2,4 százalékra történő felemelésének lényeges következménye, hogy ezzel a strukturális deficit is emelkedik jövőre, ezzel pedig a kormány megsérti az Európai Unió által előírt szabályt, amit a magyar törvényhozás a stabilitási törvénybe is átemelt, és amely Magyarország esetén előírja, hogy a GDP arányában 1,7 százalékos strukturális deficitet kell teljesíteni. A magyar gazdaság mindössze ekkora hiányt tud elviselni hosszabb távon, éppen ezért ehhez közeledni kellene, nem pedig ettől távolodni. Figyelemmel arra, hogy a gazdasági stabilitásról szóló törvény is tartalmazza a strukturális deficithez való közeledés kötelezettségét, ezért a költségvetési törvényjavaslat nem felel meg valamennyi közpénzügyi előírásnak. Ezzel az Állami Számvevőszék is egyetértett a jelentésében, és ezzel kapcsolatban még a Költségvetési Tanács is kifejezte az aggályát.
A költségvetési cél teljesítésének szempontjából általános kockázatot jelent, hogy a kiadási előirányzatok 53,3 százaléka úgynevezett felülről nyitott, azaz törvénymódosítás nélkül túlléphető előirányzat. Valamennyi ilyen előirányzat tételes ellenőrzése alapján az Állami Számvevőszék négy előirányzatról állapította meg, hogy azokat nem kellő megalapozottsággal tervezték meg. Mindezek alapján felvetődik a kellő részletezettség, illetve az átláthatóság követelményének sérelme. A kifejtettekre való tekintettel a törvényjavaslat álláspontunk szerint nem felel meg a határozati házszabályról szóló országgyűlési határozat 44. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak.
Tartalmi szempontból a mi álláspontunk szerint elutasítandó az, hogy a 2017. évi költségvetés a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre. A politikai haszonszerzés céljából hangoztatott „mindenki tudjon egyet lépni előre” lehetősége valójában csak a magasabb jövedelműeknek jár, a rászorultaknak csak havi legfeljebb pár száz, talán még pár ezer forint is maradhat az áfacsökkentés alapján.
A régió országaihoz képest is le vagyunk maradva, és ahogy az látszik, le leszünk maradva jövőre is. 2016-ban még a kormány is 2,5 százalékos növekedést vár, Szlovákia ugyanebben az évben 3,2, Lengyelország 3,7, Románia pedig 4,2 százalékkal bővül az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Arról nem is beszélve, hogy a legfrissebb gazdasági mutatók alapján a GDP megint csökken, ami az EU-ban utolsó helyet jelent a kormány szerint éllovas gazdaságpolitikában.
A nemzetközi szervezetek, így az OECD megállapításai szerint sem javultak a magyarországi gazdasági mutatók, de mindez hosszú távon egészen biztosan nem fenntartható. A magyar kormány vagy nem tesz eleget azért, hogy a növekedést megalapozó dolgok jó irányba változzanak, vagy még néha ront is ezen.
A költségvetés tervezete szerint jövőre a kormány a szociális területre kevesebbet fog költeni GDP-arányosan és a kiadások megoszlását tekintve is, mint az idén. A szociális támogatások mértéke nagyrészt változatlan marad, csupán néhány ellátás összege nő, de arcpirítóan alacsony mértékben, miközben az állam magára és a vezetőire többet költ majd. Mindez a létminimum alatt élők arányának emelkedése mellett azt jelenti, hogy a kormány semmit sem ad abból a növekedésből, ami szerinte is várható. Magyarország még mindig alulteljesít, a szociális kiadások tekintetében mindenképpen.
Jövőre 3,1 százalékos növekedéssel számol a kormány. 2 százalékponttal csökken az államháztartás összes kiadásai közül a jóléti funkciókra történő kiadások aránya, 56,9 százalékról 54,8 százalékra. A tágan értelmezett szociális területre, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások területére arányában kevesebb jut jövőre, mint az idén a GDP-ből. A válság kellős közepén, 2009-ben a GDP-nek még 17,7 százalékát fordította az akkori kormány szociálpolitikai kiadásokra, jövőre ez 14 százalék lesz. Nyolc év alatt a kormány közel 4 százalékponttal csökkentette a szociális területre fordított kiadások arányát. A kormány jövőre is az infláció mértékével emeli a nyugdíjakat, amelyet így mindösszesen 0,9 százalékkal fognak emelni. Mindez több százezer létminimum alatt élő nyugdíjas számára néhány száz forintot fog jelenteni, tisztelt képviselőtársaim.
Az egészségügyben jelentkező problémák kezelésére mintegy 350 milliárd forint átcsoportosítását tartjuk szükségesnek az általunk benyújtott módosító javaslatnak megfelelően. Ennek keretében a benyújtott törvényjavaslat a béremelésen felül további 180 milliárd forint keretösszeget tervez biztosítani a megalázó jövedelmi helyzet miatt. A külföldre költöző egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére, valamint a háziorvosi rendszerre, illetve a fiatal pályakezdő orvosok praxisjogvásárlási támogatására 60 milliárd forintos többletforrást bocsátanánk rendelkezésre. A gyógyszertámogatási rendszer működőképességének megőrzése, valamint a megfizethető árú gyógyszerek körének bővítése érdekében elengedhetetlen további 50 milliárd forint biztosítása.
Az oktatáspolitika szempontjából a 2017-es költségvetés számai is jól mutatják, hogy a Fidesz nem tudja, mit kellene pontosan tennie az oktatás területén sem. Azonban a fejetlenséget jól érzékelteti, hogy az ígéretekkel ellentétben jövőre is marad a KLIK intézménye. Az ezt a területet érintő módosító javaslatunk mindösszesen 222,6 milliárd forintos átcsoportosítást javasol a költségvetési törvényjavaslat egyenlegének veszélyeztetése nélkül.
Ez volt a bizottság egyik kisebbségi véleménye. Kérem, ennek figyelembevételével támogassák a módosító javaslatainkat.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
