DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr - remélem, minden rendben van! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A 2017. évi központi költségvetési törvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek általános vitájára május 11-én és 12-én került sor, majd ezt követően a Költségvetési bizottság mint kijelölt bizottság május 19-ei ülésén a részletes vitáját is lefolytatta és lezárta. Természetesen a parlament többi állandó bizottsága és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megtárgyalta, és mint a kijelölt bizottság előadója az ő véleményüket is ismertetem.
A tárgyaló bizottságok megállapították, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek, és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek. Most a tárgyaló bizottságok véleményét fogom önökkel megosztani.
A Költségvetési bizottság szerint a költségvetés legfontosabb üzenete, hogy mindenki egy újabb lépést tehet előre. Az adócsökkentés jövőre is folytatódik, fontos, alapvető élelmiszerek, a tej, a tojás, a baromfi áfája csökken 27-ről 5 százalékra, továbbá az éttermi vendéglátás áfájának a jövő évtől tervezett csökkentése következtében egy átlag magyar családnál akár évi 35-40 ezer forinttal is több maradhat. Az internet-hozzáférés is olcsóbb lesz, hiszen 2017-től 27 százalékról 18 százalékra csökken az internetszolgáltatások áfakulcsa. 2017-ben a lakásépítés is új lehetőségeket kaphat Magyarországon, hiszen a jövő évi költségvetésben több mint 200 milliárd forintot fordítunk a magyar családok otthonteremtésének támogatására.
Elmondhatjuk, hogy a működés tekintetében újdonságként 2017-ben nullszaldós költségvetése lesz az országnak, és a hiány, ami pénzügyi értelemben keletkezik, valójában a jövőbe vetett befektetést, a beruházásokat és fejlesztéseket jelenti. 2017 az első olyan év 2008 óta, amikor is az IMF-EU-hitel már nem terheli az ország költségvetését, hiszen annak utolsó törlesztőrészét 2016-ban visszafizettük.
A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat a korábban megszokott konzervatív módon készült, az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében a két központi tartalék meghatározásra került, az Országvédelmi Alap, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka.
(20.40)
A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetként 2017-ben is megképzett stabilitási tartalék, amelynek felhasználása a kormány döntése alapján csak az év utolsó negyedévében lehetséges. Az elmúlt hat évben lezajlott gazdaságpolitika egyértelműen sikeres, hiszen folyamatos a gazdasági növekedés, egyre növekszik a foglalkoztatottság, államadósságunk csökken, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, valamint - ahogy említettem - visszafizettük az EU-, IMF-hitelkeretet. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2016. május 19-én lezárta.
Most a Külügyi bizottság véleményét ismertetem önökkel. A Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetése 2017-ben közel 40 százalékkal, 177 milliárd forintra nő. A minisztérium központi igazgatására fordítható összeg az ideihez képest 20 százalékkal, 9,5 milliárd forintra nő, működési kiadásokra 1,6 milliárd forinttal jut több.
Szintén 20 százalékkal, 12,5 milliárd forinttal nő a külképviseletekre fordítható összeg. Tizenhárom kiemelten fontos külképviselet, köztük a berlini, a londoni, a párizsi, a varsói, a moszkvai, a bécsi, a New York-i és a pekingi teljes körű felújításra kerül, összesen 4 milliárd forintért.
A minisztérium költségvetésének legfontosabb új, döntően nemzetpolitikai célt szolgáló eleme a szomszédos országok gazdaságfejlesztési programjának támogatása. Összesen 15,8 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Ebből 7,6 milliárd a Vajdaságnak, 5,2 milliárd Kárpátaljának, 1-1 milliárd forint Erdélynek és a Felvidéknek, fél-fél milliárd pedig a horvát és a szlovén területeknek. Ez a határon túli gazdaságfejlesztési program a rendszerváltozás óta példátlan nagyságú forrást mozgat meg, jelentősen növelve e területek megtartó erejét, elősegítve a magyar közösségek szülőföldjükön történő boldogulását. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2016. május 18-án lezárta.
A Fenntartható fejlődés bizottság véleménye. Az elmúlt hat év jelentős eredménye, hogy Magyarország gazdaságilag fenntartható pályára állt, a 2010 előtti ingatag és kockázatos helyzet után több éve folyamatosan kiszámítható és biztonságos költségvetési helyzetben van. A 2010 előtti uniós átlag fölötti államadósság mára az uniós átlag alatt van, és csökkenő pályára állt. A gazdasági növekedés elindult, minden szakterület számára többletforrást tartalmaz a 2017. évi költségvetés.
A Gazdasági bizottság véleménye a következő volt. A kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját a pénzügyi piacok is egyre inkább elismerik. Ennek kézzelfogható jele, hogy az államadósság finanszírozási költsége számottevően csökkent, és az állampapírhozamok is rekord alacsony szintre süllyedtek az elmúlt időszakban. A bizottság egyetért a nyugdíjak értékének megvédésével is. Az időskori ellátások reálértéke 2011 és 2015 között 8,8 százalékkal emelkedett, 2017-ben is megőrizzük az időskori ellátások értékét, tehát a tervezett fogyasztóiár-növekedésnek megfelelő mértékben emelkednek az ellátások. A működő magyar reformok eredményeként már több mint 36 hónapja emelkednek a reálbérek. A tartósan alacsony inflációnak köszönhetően a fizetések megőrzik értéküket. Ez a tendencia folytatódik a következő évben is. A fentiek alapján a bizottság tagjai úgy ítélték meg, hogy a 2017-es költségvetés megvalósulása teljesíteni fogja a gazdaságpolitikában kitűzött célokat.
A Nemzetbiztonsági bizottság véleménye. A polgári titkosszolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 2017. évi költségvetése garantálja a törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos működés kereteit. A személyi állomány finanszírozása mellett a szolgálatoknak lehetőségük lesz speciális működési és fejlesztési kiadások finanszírozására is. A közelmúltban Európában bekövetkezett terrorcselekmények és az ezzel egy időben zajló, velük összefüggésbe hozható migrációs válság miatt kiemelten kell kezelnie a kormánynak a magyar emberek biztonságát. A biztonság nem lehet alku kérdése, így a 2017. évi költségvetésben ez a terület is kiemelten szerepel. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának többségi véleménye szerint a költségvetési törvényjavaslat polgári és katonai szolgálatokra vonatkozó előirányzatai biztosítják a titkosszolgálatok törvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.
A Honvédelmi és rendészeti bizottság véleménye, hogy a bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a törvényjavaslatot május 18-án lezárta.
A Népjóléti bizottság is megállapította, hogy megfelel a Házszabály 44. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek a javaslat. A javaslatot 2016. május 19-én lezárta.
A Kulturális bizottság is hasonló megállapítást tett.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága is megállapította a Házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelést.
Az Igazságügyi bizottság is megtárgyalta, és ugyanezeket a megállapításokat tette.
A Mezőgazdasági bizottság véleménye. Az FM-fejezet költségvetésében változatlanul kiemelt célt képvisel a kis- és középbirtokok támogatása, hazánk GMO-mentességének fenntartása, a környezet állapotának javítása, a természeti erőforrások fenntartható használatának ösztönzése, a biológiai sokféleség védelme, továbbá az állattenyésztés, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés kiemelt támogatása. Az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság egyaránt több lehetőséghez jut a már megkezdett áfacsökkentés után a jövő évtől a baromfihús, a tojás és a tej áfájának 5 százalékra tervezett csökkentése következtében. Az áfacsökkentés a költségvetésnek ugyan bevételkiesést eredményez, ugyanakkor ezt jelentős mértékben ellensúlyozza a megnövekvő keresletből származó többletbevétel és az agrárágazatra gyakorolt pozitív hatás, mindezeken túl jelentős mértékben hozzájárul a feketegazdaság visszaszorításához és a tisztességtelen piaci verseny, valamint a legálisan működő hazai termelők támogatásához.
A Nemzeti összetartozás bizottsága. A külhoni magyarság legfontosabb tartópillérei a magyar oktatási és kulturális intézmények és szervezetek. A szomszédos államokra nem számíthatunk ezek fenntartásában, mert sok esetben nemhogy támogatnák, sokkal inkább ellehetetlenítik működésüket. Éppen ezért a magyar államra hárul az a feladat, hogy segítse, működtesse és fejlessze a külhoni magyar közösségek megőrzéséhez hozzájáruló magyar intézmény- és szervezetrendszert. 2010 óta jelentős összegeket fordítunk erre a célra. 2017-ben azonban további források állnak majd rendelkezésre. A Bethlen Gábor Alap előirányzata csaknem a kétszeresére nő, a költségvetés-tervezet szerint az ideihez képest ugyancsak növekszenek az Emberi Erőforrások Minisztériumának a határon túli magyar oktatás és kultúra támogatására elkülönített forrásai.
Mindezek alapján elmondható, hogy a 2017. évi költségvetés egy nagyon fontos lépés afelé, hogy Magyarország költségvetése helyett az egységes magyar nemzet költségvetését alkossuk meg. A támogatások növekedésével és a nagy összegű gazdaságfejlesztési tervek beépítésével előrehaladhatunk ezen az úton. Bízunk abban, hogy mindezen forrásokkal a határon túli magyar nemzettársaink javára tudunk szolgálni, hozzá tudunk járulni a közösségeik megerősítéséhez és ezáltal a szülőföldjükön való megmaradásukhoz.
A Vállalkozásfejlesztési bizottság véleményét ismertetem önökkel. A vállalkozások komplex fejlesztésének fő célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése a piaci pozíciójuk érdekében, amely célhoz a költségvetés a korábbi években meghozott pozitív intézkedések továbbvitelével, az alacsony adóterhek fenntartásával, a kkv-k finanszírozási lehetőségeinek és uniós források biztosításával járul hozzá, nagymértékben tovább bővítve ezzel lehetőségeiket.
(20.50)
Szintén a bővülés lehetőségének biztosítását szolgálja, hogy a költségvetés több pénzt hagy a családoknál. Tovább folytatódnak a kedvező munkaerőpiaci trendek hazánkban. Magyarországon soha nem dolgoztak annyian - több mint 4 millió 250 ezren - a rendszerváltozás óta, mint most. Mindez azt jelenti, hogy a 2010-es kormányváltás óta több mint félmillió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, amiből közel 300 ezret a versenyszféra adott. A foglalkoztatottak számának növekedésében nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, a kormány célzott foglalkoztatási programjainak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak.
Az Európai ügyek bizottságának véleményét mondom el. Kihangsúlyozták, hogy a 2017. évi költségvetés megfelel a maastrichti kritériumok legfontosabb feltételeinek, a 3 százalék alatti államháztartási hiánynak és a GDP arányában csökkenő államadósságnak. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2016. május 17-én lezárta.
Mindezekkel együtt, tisztelt Ház, tisztelt elnök úr, az elhangzott összegző vélemények alapján kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
