SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mi úgy látjuk, hogy a 2017. évi költségvetéssel a legnagyobb probléma az, hogy betonba önti azt az elhibázott gazdaságpolitikát, ami a külföldi multicégek összeszerelő üzemévé tette Magyarországot. Az utóbbi évek költségvetéseinek hatása kiábrándító. A magyar emberek több mint 40 százaléka él a létminimum alatt, ez 2015-ben a lakosság 41,5 százalékát jelentette. Kétmillió adózó keres a létminimum alatt, és közülük több mint 300 ezer azok száma, akiknek a munkajövedelme még a szegénységi küszöböt sem éri el.
Ma Magyarországon 8 óra munka szerény megélhetéshez is kevés, a 8 óra munka nem elég ahhoz, hogy a családok ne szenvedjenek hiányt. Nem véletlen, hogy lassan egy teljes generáció dönt a kivándorlás mellett. Azonnali általános béremelésre van szükség. Azt gondoljuk, hogy a béremelés ma valódi beruházás a jövőnkbe. Lázár miniszter úr a közelmúltban több mint 700 milliárd forintos béremelést ígért a jövőre, de ennek nyomait nem látjuk a költségvetésben.
Az elhibázott gazdaságpolitika másik következménye, hogy a magyar gazdaság továbbra sem tud a saját lábára állni. Magyarország fiskális alkoholizmusban szenved, a növekedés szinte egyetlen motorját az uniós források jelentik. Erre még a kormánypárti képviselők is rádöbbenhettek a közelmúltban, amikor az európai uniós pénzek elapadása miatt 2016 első negyedévében csökkent a GDP az előző negyedévhez képest.
(21.10)
A külföldi multicégek pedig hiába teljesítenek jól, ha az itt megtermelt profitjuk 80 százalékát hazaviszik, és ezzel csak tovább erősítik a duális gazdaságot. Nyilván a kormánypárti képviselők ezt másképpen látják, jóindulattal azt lehet mondani, hogy ez azért lehet, mert a társadalom egy szűk rétege és a fideszes holdudvar családjai számára tényleg fejlődés mutatkozik, egy szűk réteg anyagilag tényleg jól jár. Valakik hazavitték a több ezer milliárd európai uniós pénzt.
Az LMP kötelességének érzi megmutatni a magyar választóknak, hogy létezik másik út, ezért a párt olyan módosító javaslatokat nyújtott be a 2017. évi költségvetéshez, amelyek egy másik gazdaságpolitika alapjait jelentik, amelyek egy teljesen másik Magyarország képét festik fel, egy olyan országét, ahol meg lehet élni a munkából, ahol a külföldi multicégek helyett a magyar kkv-k a stratégiai partnerek, és ahol a leszakadás felzárkózássá alakul. Ezt mintegy 2000 milliárd forintos felelős átrendezéssel tettük meg; felelős azért, mert a kiadások forrásait is teljes mértékben megmutatjuk.
Az idei kommunikációs panel szerint ez az adócsökkentés költségvetése. 100 milliárd forinttal csökkenteni egy 17 300 milliárd forint főösszegű költségvetést, nem adócsökkentés, fél százalék; részleges, alig-csökkentgetés a nélkülöző embereknek a legfontosabb alapvető élelmiszerek áfájánál, picinyke emelés a torz gyermekkedvezménynél. Egy egyszerű családnak pár ezer forinttal nőhet a jövedelme, ugyanakkor az állami vezetőknek milliókkal.
A kormány úgy beszél adócsökkentésről, hogy ma az állam a felét elviszi egy dolgozó teljes bérköltségének. Minden egy forint bér után egy forintot be kell fizetni az államkasszába. Mi ezzel szemben csökkentenénk a munkára rakódó terheket a többkulcsos adóval a munkából élők 90 százaléka számára. A probléma egyik gyökerét az jelenti, hogy a kormány ragaszkodik a gazdagokat segítő, a szegényeket büntető egykulcsos adóhoz, amit az LMP azonnal többkulcsossá alakítana át, hogy az átlagbér szintjén keresők nettója végre növekedhessen és az elosztás igazságosabb legyen.
A minimálbér adómentessé válna, és 0, 12, 24 százalékos kulcsokkal adóznának az egyes jövedelemsávok. A dolgozók ilyen módon történő béremelése azért is szükséges, mert ezzel több embert lehetne itthon tartani, csökkenne a munkaerőhiány, nőne a foglalkoztatás. A béremelés ma a valódi beruházás. Mi a többkulcsos adó bevezetése mellett plusz 200 milliárdot adnánk a közszféra bérrendezésére is. Látjuk és halljuk, hogy a kormány annak a neoliberális elméletnek a foglya, miszerint a béremelés rontja a versenyképességet. Ez megnyilvánul az olyan panelekben, miszerint először a gazdaságot kell rendbe tenni, azután lehet bért emelni, azaz a béremelést a kormány osztogatásnak tartja.
A gazdaság nem fog rendbe jönni, ha nem nő a munkaerő termelékenysége, márpedig az nem fog nőni, ha folyamatosan a létminimum szintjére zsákmányolják ki. Ördögi kör, amit meg kell szakítani, a bérek szisztematikus és folyamatos emelésére van szükség. A magyar munkaerő minősége nem tér el a nyugat-európaitól, tehát a termelékenysége is lehetne sokkal magasabb, ehhez azonban szükség lenne olyan erőforrásokra, amivel - csúnya szóval - újratermelheti magát, életkörülményei, egészségi állapota, motivációja, képzettsége emelését lehetővé teszi. Ezt nem biztosítja a nyugat-európaihoz képest hatodannyi bér.
Nem hagyhatjuk ugyanakkor szó nélkül a pazarló kiadásokat mi sem. Sokszor már arra sem veszik a fáradozást, hogy titkolózzanak, hanem teljesen nyíltan, már-már büszkén hódolnak a hobbijuknak vagy valósítják meg álmaikat az adófizetők pénzén. Beszélhetnénk itt a stadionépítésekről, a kormány Várba költözéséről, valamint a Liget beépítéséről. Még egy rendkívül drága tételről mindenféleképpen szót kell hogy ejtsek: a kormány jövőre is 100 milliárd forintot tervez elszórni a paksi bővítésre, miközben nincsenek még meg mindig az építkezéshez szükséges engedélyek, ez elfogadhatatlan.
Mindezek alapján az LMP szerint a költségvetés nem támogatható. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönjük. Megkérdezem az előterjesztőt, Banai Péter Benő államtitkár urat, hogy kíván-e most hozzászólni. (Jelzésre:) Nem kíván, jelzi államtitkár úr. Most a képviselői felszólalások következnek, elsőként megadom a szót Witzmann Mihály képviselő úrnak.
WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés záróvitájához érkeztünk, és úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat jövő heti elfogadása előtt nem árt még egyszer röviden kihangsúlyoznunk a jövő évi büdzsé legfontosabb sarokpontjait.
A 2017-es költségvetés valóban biztosítja, bár többen itt az ellenzék soraiból kételkedtek benne, hogy jövőre valóban mindenki léphessen egyet előre, ugyanis a gazdasági növekedésből származó bevételeket ennek a költségvetésnek köszönhetően a családokra, további adócsökkentésekre és az otthonteremtési program folytatására kívánja a kormány fordítani. Örömmel jelenthetjük ki azt is, hogy minden szakterület számára többletforrást biztosít a kormány az idei esztendőhöz képest. Tovább nőhet a kétgyermekesek családi adókedvezménye, 27 százalékról 5 százalékra csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája, folytatódik a pedagógusok, a rendőrök, a katonák életpályaprogramja, és már zajlanak az egyeztetések az egészségügyi, illetőleg a szociális dolgozók bérrendezéséről is. Tekintettel arra, hogy az általános vitát már májusban lefolytattuk, így felszólalásom további részében inkább a törvényjavaslathoz benyújtott legfontosabb módosító indítványokról kívánok beszélni.
A Költségvetési bizottság május 31-ei ülésén, a TAB szerepkörében eljárva összegző módosító javaslatot nyújtott be. Az indítvány számos változtatási szándékot megfogalmaz, ezért az idő rövidségére tekintettel csak a legfontosabbakat kívánom kiemelni. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a javaslatnak köszönhetően mintegy 3 milliárd forintos új előirányzat jön létre a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag-vásárlásához kapcsolódó támogatások érdekében. Lehetővé válik továbbá az önkormányzatok számára, hogy saját forrásaik terhére a központilag érvényesülő illetményalaptól eltérő illetményalapot állapítsanak meg az önkormányzati köztisztviselők számára. Szintén lényeges elem, amely szerint a bírói és ügyészi illetményalap két lépésben, mintegy 5-5 százalékkal emelkedik. Az illetményalap-emelés végrehajtásához szükséges forrás egyébként az ágazati életpályák előirányzatból kerül biztosításra.
A 2017. évben kerül megrendezésre 78. alkalommal az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, röviden az OMÉK, amelynek előkészületeire indokolt a kiegészítő forrás biztosítása, ennek az összege a javaslat szerint mintegy 200 millió forint. A módosító javaslat az egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagjai által igénybe vehető lakhatási támogatások rendszerének bővítéséhez szükséges forrást is megteremti. Ebben az esetben a többletforrás nagysága mintegy 1815 millió forint.
Fontosnak tartom hangsúlyozni azt is, hogy az előttünk fekvő javaslat értelmében jövőre a szálláshelyfejlesztések fedezetére is el lesz különítve mintegy 10 milliárd forintos keret. A sűrűn lakott városrészeken, illetve a panelházas területeken kiemelkedő fontosságú, úgynevezett fittparkok létesítésére és a lakosság ilyen célú sportolási lehetőségeinek biztosítására mintegy 3 milliárd forint kerül betervezésre a jövő évi költségvetésben.
Az építendő többfunkciós szegedi ifjúsági centrum, szabadidőközpont 2017. évi beruházásához szükséges a korábban betervezett előirányzat megemelése, amelynek nagysága ez esetben mintegy másfél milliárd forint.
A magyar filmek nemzetközi sikerének nyomán került be egy újabb módosítás a törvényjavaslatba, amely a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt.-n keresztül biztosítható filmgyártási támogatások 2,5 milliárd forintos növelését kívánja megcélozni. Ezzel a módosítással egyébként lehetővé válhat akár a nagyobb költséggel járó, különleges kialakítású, kiállítású magyar filmek elkészítése is. Szintén a kultúra támogatásával összefüggő módosítás a Pesti Magyar Színház kiszámítható működésének biztosítása érdekében tett, 194 millió forintos többletforrásra vonatkozó javaslat.
A törvényjavaslat tartalmazza ezenfelül a református egyház 5 beruházásának megvalósításához összességében közel 2 milliárd forintnyi támogatás biztosítását is, amelynek keretében bővítésre kerülhet a budafoki Református Általános Iskola és Gimnázium, a pesterzsébeti Klapka téri altemplom, de befejeződhetnek a Soroksár-újtelepi református imaterem munkálatai is. Továbbá lehetőség nyílik a recski református templom építésére, Csömörön pedig a református templom építésének első üteme kezdődhet meg. Ezenkívül fontos módosítás: az első világháborús emlékművek felújítására további egymilliárd forint fog még rendelkezésre állni a javaslat értelmében.
Az előterjesztésben tervezett módosítások között szerepel még a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zrt. működési támogatásának mintegy 400 millió forinttal történő növelése a kiszámítható finanszírozás biztosítása érdekében.
(21.20)
Változtatási szándék látható a hazai kistelepülési lelkészi jövedelempótlék támogatása érdekében is, amely tulajdonképpen 670 millió forintot tesz ki a javaslat alapján.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az általam felsorolt módosító javaslatokból is jól látszik, Magyarország Kormánya a költségvetési fegyelem szigorú és maximális betartása mellett felelősségteljesen, de teljes mértékben arra törekszik, hogy a társadalmilag fontos és méltányolható kiadásokra megteremtse a szükséges forrásokat.
Úgy vélem, hogy a jövő évi költségvetés kellő alapossággal került megtervezésre, és stabilitást, valamint kiszámíthatóságot jelent a magyar emberek számára. Ezért kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvény elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
