SZELÉNYI ZSUZSANNA
SZELÉNYI ZSUZSANNA
SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az Orbán-kormány 2010 óta látványos váltást vezetett be Magyarország külpolitikájában. Egyfelől a kormány konfliktusokba keveredett nyugati szövetségeseivel, másfelől erőteljes nyitást hajtott végre a putyini Oroszország irányába. Ennek az elmozdulásnak a keretében jelenleg egy masszív Európa-ellenes kampány zajlik Magyarországon, miközben legfelsőbb orosz politikai vezetők egymásnak adják a kilincset Budapesten.
Magyarország az elmúlt években több nagy értékű és teljesen átláthatatlan tranzakciót hajtott végre a putyini Oroszországgal, és elindította az új paksi atomerőmű építését, amelyről mára egyértelműen kiderült, hogy a hitelszerződés még ennek a kormánynak sem éri meg. Amióta a kormány Lázár János szerint civil szervezeteket figyel meg titkosszolgálati eszközökkel, miközben ez történik, Magyarországon háborítatlanul zajlik az orosz rezsim internetes propagandája.
Újságírók felderítették, hogy több mint száz olyan internetes orosz hírforrás közvetít Magyarországon orosz szempontú híreket magyar nyelven, amelyek hasonló propagandát folytatnak, mint a szomszédos országokban, Szlovákiában, Lengyelországban vagy Németországban. Emellett orosz illetőségű személyek Magyarországon magyar fiatalokkal nyugatellenes propagandafilmeket folytatnak (sic!) mindenféle következmény nélkül. Az elmúlt hónapban a magyar kormány tagjai többször kiálltak az Oroszország elleni kereskedelmi szankciók feloldása mellett, annak ellenére, hogy Oroszország a mai napig megszállva tartja a Krím-félszigetet és Ukrajna egy részét. Az európai uniós szankciók feloldásának nincsen semmiféle politikai oka. Úgy tűnhet, hogy a magyar kormány nem tartja problémásnak Ukrajna egyes területeinek megszállását.
Az elmúlt hónapokban jó pár alkalommal kérdéseket tettem fel a kormány különböző tagjainak ezekkel a kínos jelenségekkel szemben, értelmes, megbízható, meggyőző választ azonban egyáltalán nem kaptam. Nem tudom, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tett a propaganda felderítésének érdekében, és tudjuk-e azt, hogy kik és milyen pénzből támogatják ezeket a cselekményeket Magyarországon.
Az Oroszországhoz köthető állami beruházások közül kiemelkedik a Paksi Atomerőmű. A több ezer milliárd forintos beruházás valamikor jó biznisznek tűnt Oroszország számára, ma úgy tűnik, már ez sem állja meg a helyét. Az elmúlt években önök semmi módon nem tudták felmutatni, hogy mi volna az a magyar érdek, amely az euroatlanti szövetségi rendszer helyett Oroszország irányába tolja el Magyarország politikai és gazdasági fókuszát.
Éppen ezért azt szeretném tudni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a magyar kormány miért a gazdaságilag meggyengült, politikailag kockázatos Oroszországgal szövetkezik ahelyett, hogy az Európai Unióval és a transzatlanti szervezetekkel erősítené Magyarország együttműködését. Köszönöm szépen. (Taps a függetlenek soraiból.)
