LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: Köszönöm szépen. Először is elnézést kérek elnök úrtól azért, hogy az előbb figyelmeztetnie kellett, másrészről pedig megköszönöm képviselőtársam kérdését, amely ismét nem egy kétperces kérdés és nem egy kétperces válasz kerete. Itt jegyzem meg, hogy az európai uniós források felhasználásáról négy jelentést kívánunk tenni a parlamenti képviselőink számára és két országgyűlési vitanapot kezdeményezünk rendszeresen a következő időszakban évente.
Szeretném elmondani önnek, hogy persze az is egy megközelítés, amit ön alkalmaz. Én azt gondolom, hogy az egyensúly és az arány kérdése a fő kérdés: mekkora a multinacionális tőke Magyarországon, és milyen támogatást tudunk biztosítani a versenyképesség tekintetében a kis- és középvállalati szektornak?
Azt gondolom, beszédes szám, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós fejlesztési ciklusban 16 százalék jutott a kkv-nak fejlesztésre. Most a kkv 60 százalékát kapja a gazdasági forrásoknak, tehát az egész európai uniós kassza 60 százalékát a kis- és középvállalkozások kapják meg, 2007 és 2013 között pedig 16 százalékot kaptak. Az is beszédes szám, ha a K+F és innovációs forrásokat nézzük, akkor ennek meghatározó része a nagyvállalatokhoz került, abban az érdekkörben, amit ön is említett, még akkor is, ha ezt az Európai Bizottság jóváhagyta.
Nyilván számos kérdés merül föl, hogy társadalmilag mi a hatása ezeknek a nagyvállalatoknak. Én azt gondolom, hogy Magyarország nem tud meglenni és nem tud Közép-Európa legerősebb gazdasága lenni külföldi befektetések nélkül, ráadásul külföldi termelő és ipari befektetések nélkül, amelyek igenis hatást gyakorolnak a magyar műszaki kultúrára, a felsőoktatásra, a munkaerőre, a kutatásra, a fejlesztésre, az innovációra, ezenkívül az adóbefizetési képességre és készségre, aztán a magyar gazdasági növekedésre is, és a GDP meghatározó részei, mint ahogy a magyar exportnak is. Az a kérdés, hogy ehhez képest mekkora a magyar kkv. A rendszerváltozás után húsz esztendő alatt nem alakult ki az a nagy magyar nagyipari, nagytőkehálózat, amely képes lenne integrálni a magyar kkv-t.
Ma az a realitás, hogy a magyar kkv-t a külföldi érdekkörben lévő nagyvállalatok integrálják. Az egyensúlyra kell a mindenkori szabályozónak, a parlamentnek és a kormánynak vigyáznia. (Taps a kormánypártok soraiban.)
