ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A somogyvári Kupavár-hegy romjai sokkal többet jelentenek a magyar emberek számára, mint egyszerű turistalátványosság - mondta a nemzeti emlékhely feltárásán évtizedekig dolgozó Bakay Kornél régészprofesszor. Koppány herceg egykori vára és Szent László király apátsága nemzeti jelkép, s a lovagkirály megtalált sírja okán valóságos magyar szent hely. Nemzeti mitológiánk egyik megmaradt szent helye, ahol valóságos történelmi emlékek közt bolyongva boronghatunk „nemzeti nagylétünk” emlékein. A történelmi hagyomány szerint az akkor még a Dráván túlra, egészen Zágrábig terjedő somogyi hercegséget öröklő Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben.
A közeli Kupavár-hegyen végzett ásatások során egyértelműen bebizonyították, hogy az 1091-ben Szent László király által Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára 1091 és 1095 között építtetett apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, amely tiszta lombardiai román stílusban építve hozzávetőleg két és fél hektáron terült el. Az apátság szerzeteseit a Saint Gilles-i apátság küldte Magyarországra. Az apátságban a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, és az 1220-as évektől már hiteleshelyi levéltárként is működött.
Somogyvár olyannyira fontos kulturális központ volt, hogy egyes szakértői vélekedés szerint az ott élő szerzetesek az apátság falai között vetették papírra a legkorábbi magyar nyelvű szövegemléket, a Halotti beszéd és könyörgést. A kolostort és a templomot hozzávetőlegesen a XVI. század első feléig használta a rend. A török veszély erősödésével, a mohácsi vereség után végvárrá kezdték átépíteni a templomot és a kolostorépületet. A főkapukat, ablakokat befalazták, a templomtornyokból bástyákat alakítottak ki. A nyugati homlokzat elé egy kisebb őrtorony épült. Az 1543-ban ideérkező török csapatok azonban megostromolták és kifosztották az apátságot. A szerzetesek később nem tértek vissza. A törökök erődítményül használták az épületeket, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett.
Az apátság régészeti feltárását 1972-ben kezdték meg Bakay Kornél régészprofesszor vezetésével, aki az ásatás kedvéért elhagyta a fővárost, otthagyta a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetét. A budapesti karriert lecserélte a Somogy megyei múzeum igazgatói munkaköréért, noha nem sokkal később, 1977-ben Somogy mindenható kommunista vezetői évekre kitiltották a megyéből és leállították a régészeti feltárást. Ő volt az, akinek sikerült megtalálnia Szent László sírhelyét a somogyvári templom főhajójának közepén, és napvilágra hozta többek közt az előbb hercegi, később ispáni vár egyedülálló védműveit. Szent László király megölt nagyapja Koppány várának földjében kívánt nyugodni, s ez így volt 1095-ös temetésétől egészen 1192. évi szentté avatásáig, amikor testét Váradra vitték. Itt tártak fel kétezer kőfaragványt és 130 ezer különféle leletet, köztük az antropológiai kutatások szempontjából fontos mintegy ezer csontvázat, melyek - annak ellenére, hogy számos értékes maradványt nem mentett meg a magyar műemlékvédelem és régészet - még mindig híven őrzik az egész Kárpát-medence 1100 esztendős históriáját.
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Központ ugyan néhány éve másfél milliárd forint pályázati pénzt nyert a nemzeti emlékhely rendbetételére, de a tavaly év végén átadott látogatóközpont a romterülettől több kilométerre került kialakításra, a nemzeti emlékhelyen feltárt eredeti maradványok állagmegóvására pedig nem jutott pénz. A nemzeti várprogram révén szükséges lenne a somogyvári újjáépítés is, hiszen több pártolandó példa nyomán - gondoljunk csak a diósgyőri vagy a füzéri várra - Somogy sem maradhat a térdig érő romok földje.
Nemzeti múltunk e szakrális helye itt is megérdemelné a rekonstruálást, mert az idő fogy, és beavatkozás nélkül a pusztulás megállíthatatlan. Persze, akik nacionalista legendák hamis mítoszteremtő rommezejének tartják a nemzeti emlékhelyet, azoknak mindez nem fáj. Mi viszont azt mondjuk, hogy a hely, ahol Koppány vezér és Szent István szelleme összeölelkezik, megérdemel annyit, mint amennyit némelyik NB II-es focicsapat stadionjára költenek. Ezért kérem tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, különösen a somogyiakat, hogy támogassák ez irányú költségvetési módosító elképzelésünket. A 2020-ig stadionokra szánt jó 200 milliárdból juthatna ilyen célokra is.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
