BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A rendszerváltozás óta nem sikerült még egyetlen kormányzatnak sem olyan jelentős előrelépést tenni a sportfinanszírozás területén, mint a most regnáló polgári kormánynak, a nemzeti összefogás kormányának, hiszen ebben az időszakban 2010 óta a sportra fordítható költségek szintje több mint a tízszeresére növekedett. Azt gondolom, ez nem véletlen, hiszen a választási kampányban is deklarálta már 2010 előtt Orbán Viktor miniszterelnök úr maga is, hogy a sportot stratégiai ágazatnak tekinti. Az elmúlt időszak, tisztelt hölgyeim és uraim, azt mutatja, hogy a sport területére minden egyes forint befektetés hasznos volt, hiszen ha megnézzük az igazolt versenyzők számát, akkor azt láthatjuk, hogy 2010 óta több mint 60 százalékkal nőtt, ma már 360 ezer gyermek és felnőtt igazolt sportolóként szinte nap mint nap edz és versenyez hétről hétre, ezáltal példát mutatva saját közösségének, saját családjának, az ismerősöknek és azoknak a gyermekeknek, akik felnőve a sportot akár életvitelszerűen, akár csak hobbiként választják maguknak.
Az öt látvány-csapatsportág területén - mely a labdarúgás, a vízilabda, a kosárlabda, a kézilabda és a jégkorong sportágakat teszi ki - a támogatást biztosító társaságiadó-törvény módosításával és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok elfogadásával az államháztartás alrendszerein belüli alternatív források bevonása nyílt meg ezen a területen. A cél az volt, tisztelt hölgyeim és uraim, már a törvény elfogadásakor is, hogy a társaságiadó-kedvezmény rendszerén keresztül a vállalkozásokat közelebb hozzuk a sporttámogatás rendszeréhez, és előbb-utóbb létrejöjjön a sportgazdaság Magyarországon.
Örömmel mondhatom, az elmúlt időszak példái azt mutatják, hogy meghozta a kedvet a szponzorációs támogatáshoz is a társaságiadó-kedvezmény rendszere, hiszen ma jóval több külső támogatás áramlik a sport világába, mint a 2010-et megelőző években történt az bármikor. Olyan fejlesztések és olyan beruházások valósulnak meg évről évre, amelyek nemcsak a társaságiadórendszer keretén belüli támogatásokat, hanem az önerő finanszírozásához helyi önkormányzati erőforrásokat vagy külső cégek támogatásait foglalják magukba. Tehát a kormánynak az a szándéka is teljesült, hogy addicionális forrásokat tudjunk bevonni a sport finanszírozásába, és itt nemcsak a fejlesztésekről, hanem a működési támogatásokról is beszélhetek.
Arról nem is beszélve, tisztelt képviselőtársaim, hogy nemcsak a látvány-csapatsportágak tekintetében nőtt meg a sporttámogatások mértéke, hanem a kormány - megint csak egyedi módon - a kiemelt sportágak tekintetében 16 sportági szakszövetséggel kötött egyedi megállapodást támogatásokról, amelynek következtében ezen a területen is jóval több versenyző található, az utánpótlásnevelés ezeken a területeken is sokkal magasabb színvonalon, sokkal több gyermek bevonásával működik.
A társaságiadó-kedvezmény rendszere kialakításának stratégiai célja, hogy jobb felszerelések és létesítmények emeljék az iskolai és a diáksport színvonalát is, általánosságban bővítsük Magyarországon a sportolási lehetőségeket, és növeljük a lakosság hajlandóságát és igényét a rendszeres sporttevékenység végzése iránt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Talán még emlékeznek arra, hogy 2009-ben több alkalommal is elmondtuk ellenzékből, tarthatatlan az, hogy Magyarország akkor, 2009-ben a rendszeres testmozgást végző állampolgárainak számát tekintve az Európai Unió 27 tagállama közül a 27. helyen állt. A magyar társadalom 9 százaléka sportolt rendszeresen, ami azt jelenti, hogy legalább heti kétszer 45 percet. A társaságiadó-kedvezmény rendszere ezen is segített, hiszen mára elmondhatjuk, hogy a társadalomnak több mint a 16 százaléka sportol. No, van még hova fejlődnünk, hiszen ahhoz, hogy Európa élvonalába jussunk, el kéne érnünk Svédország vagy Finnország szintjét, ahol a társadalom 40 százaléka sportol rendszeresen legalább hetente kétszer 45 percet. De ne legyünk telhetetlenek, ez is kiemelkedő fejlődés volt, és bízom abban, hogy 2020-ra a 20 százalékos álomhatárt is át tudjuk lépni ezen a téren, ami azt jelenti, hogy több mint duplája lesz a rendszeres testmozgásban lévő magyar állampolgárok száma, ami szerintem kifejezetten jó eredménynek számíthat.
A látvány-csapatsportok társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen az utánpótlásnevelési feladatok támogathatósága révén hozzájárulnak a felnövekvő nemzedékek körében az egészséges életmód feltételeinek kialakításához, a közösségi lét értékeinek megismeréséhez. A kedvezményezettek utánpótlásnevelési, versenyeztetési feladataik ellátására tárgyieszköz-beruházásra, valamint személyi jellegű ráfordításokra és képzési költségek finanszírozására fordíthatják a támogatásokból befolyó forrásokat. A támogatási rendszer a fiatal generációk részvételének előmozdítása és a sportos életmód ösztönzése révén növeli a szabadidősport társadalmi bázisát is. A látvány-csapat-sportok társadalmi szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen például az utánpótlásnevelési feladatok, valamint a sportlétesítmények fejlesztésének támogathatósága révén hozzájárulnak a felnövekvő nemzedékek körében az egészséges életmód feltételeinek kialakításához, a közösségi értékek megteremtéséhez. Itt az a lényeg, hogy nemcsak a látvány-csapatsportágakban igazolt versenyzők vehetik igénybe azokat a létesítményeket, amelyek a társaságiadó-kedvezmény rendszerén keresztül valósultak meg és épültek meg, hanem a törvény kifejezetten úgy szól, hogy az üzemeltetési idő legalább 20 százalékát olyan kedvezményes feltételekkel kell kiadni, amelyre más sportágak területéről is fogadhatnak gyerekeket, sőt a törvény kifejezetten arra inspirálja őket, hogy tegyék meg.
Beszéljünk néhány szót az előttünk fekvő törvényjavaslatról! A törvényjavaslat egyébként alapvetően technikai módosításokat tartalmaz. Egy olyan javaslatcsomagról beszélünk, tisztelt hölgyeim és uraim, amelyeknek a társaságiadó-törvényre vonatkozó módosításait valamennyi, tehát mind az öt látványcsapatsportág-szövetség egységesen kezdeményezte, így azt gondolom, hogy annak indoklása már önmagában is életszerű. Ezért is kérem önöket arra, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Az 1996. évi LXXXI. törvény módosítása a látvány-csapatsportok támogatásával kapcsolatban jelentkező értelmezési és egyéb adminisztrációs problémák kezelését is megoldja. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezéseivel összhangban a jelzálogjog bejegyzésénél kivételként határozza meg javaslatunk a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó ingatlanokat, ezáltal elősegítve az önkormányzati ingatlanokon megvalósuló értéknövelő beruházások létrejöttét úgy, hogy garanciális feltételként rögzíti: csak abban az esetben kerülhet sor az állam javára való jelzálogjog-bejegyzés törlésére, illetve a jelzálogjog-bejegyzéstől való eltekintésre, ha az érintett önkormányzati vagyon a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozik. Azt gondolom, ez kellő garanciát nyújt arra, hogy az ezeken az ingatlanokon történő fejlesztések után az üzemeltetésük és a működtetésük legalább a 15 éves időintervallum tekintetében fenntartható.
A rendelkezés az adóról című, szintén a látványcsapatsport-támogatásra is igénybe vehető 24/A. § szerinti felajánlásnál a módosítás az utófinanszírozott támogatás esetén rendezi az átutalás szabályait azzal, hogy garanciális rendelkezésként előírja, hogy a sportcélú ingatlanok fejlesztésére irányuló tárgyieszköz-beruházás felújítás jogcím igénybevétele esetén a támogatás igénybevételére csak a beruházás szakaszos megvalósításával arányban álló módon, az egyes szakaszokra vonatkozó részelszámolások benyújtását és elfogadását követően kerülhet sor. Vagyis, tisztelt hölgyeim és uraim, a támogatott szervezet csak szabályszerű felhasználás igazolásáról kiállított és az ellenőrző szervezethez benyújtott részelszámolás elfogadását követően juthat az adótámogatáshoz, illetve annak a felhasználásához.
A törvénymódosítás továbbá pontosítja az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő költségek utalásának szabályait, mivel a Magyar Olimpiai Bizottság esetében például az ellenőrzési feladatok ellátására kizárólag az Emberi Erőforrások Minisztériumának mint ellenőrző szervezetnek fizetheti meg az 1 százalékos költséget.
Néhány szót mondanék még a sporttörvény módosításáról is. A sporttörvény tekintetében a 2016. január 1-jével életbe lépő Ket., tehát a közigazgatási eljárásokról szóló törvény hatálybalépése miatt a látvány-csapatsportágak támogatási rendszerében problémát okoznának a korábbi eljárások folytatásának fenntartásában.
(22.30)
Éppen ezért például kisebb sportszervezetek, de egyébként a nagyobb beruházások esetén is eddig felfüggesztési lehetőségük volt a sportszövetségeknek arra az esetre, ha bármilyen igazolást nem tudtak időben csatolni, vagy például építési engedélyek a beruházások esetében nem voltak rendben. Ezt a Ket. az új eljárási szabályai szerint nem tenné lehetővé 2016. január 1-től, ezért azt gondolják a szövetségek, és aggodalmuknak, azt gondolom, helyt kell adni, hogy a Ket. eljárási szabályai alól ezeket az eljárásokat ki kell venni annak érdekében, hogy minél több sportszervezet esetében érdemben lehessen elbírálni a támogatási kérelmeket, és lehetőséget tudjanak adni nekik arra, hogy időközben a hiánypótlásokat teljesíteni tudják.
Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, azt gondolom, az indoklásból is érezhető, hogy olyan technikai módosításokat tartalmaz a javaslat, amelyek elfogadása életszerűbbé, működőképesebbé, a sportszövetségek és a sportági szakszövetségek égisze alatt működő egyesületek, alapítványok és sportvállalkozások számára egy jobb és még hatékonyabb elbírálási és felhasználási rendszert tesz lehetővé. Úgyhogy arra kérem önöket, támogassák ezt a törvénymódosítást. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
