MAGYAR ZOLTÁN,
MAGYAR ZOLTÁN,
MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Én is egy idézettel kezdeném: „Merjünk nagyok lenni, s valóban nem olyan nehéz, de legyünk egyszersmind bölcsek is!” - mondta szintén a legnagyobb magyar.
Nem árulok el nagy meglepetést, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom fogja tudni támogatni ezt a határozati javaslatot, ahogy egyébként hasonló ügyekben szintén szoktuk tudni támogatni a kormányt. Nem lesz vita magának a határozati javaslatnak egyébként a céljaiban, illetve az addig elérendő feladatok megvalósítása kapcsán sem. Nagyon bízom abban, hogy a nagycenki ingatlanegyüttes gyorsított ütemű, komolyabb forrásokat bevonó rekonstrukciója valóban beindul. Itt hallottuk örömmel, hogy akár európai uniós pénzek, sőt akár 3 milliárd forint is szóba jöhet. Erre valóban nagy szükség lenne, hiszen vannak előrelépések ezzel kapcsolatban. Ezt senki nem vitatta, de messze nem kellő ütemben és sok esetben eléggé megcsúszva, így tényleg örömhír volt ezt hallgatni.
Úgy gondolom, Széchenyi Istvánnal kapcsolatban az elmondható, hogy Mosonmagyaróvártól Csíkszeredáig vagy éppen Dunaszerdahelytől Eszékig bárhol járunk, és akár egy járókelőt az utcán leszólítunk, és ha ő magyar ember és arra kérjük, hogy nevezze meg a történelmünkből a legnagyobb személyiségeket, akik a legnagyobb pozitív hatást gyakorolták nemzetünk történelmére, akkor biztos, hogy az elsők között fogja Széchenyit említeni. Ez így is van rendjén, ez így is van jól, és ebben jól is állunk.
Ugyanakkor, ha már arra kérnénk meg ezt a járókelőt, hogy néhány gondolatban mutassa be azt, hogy Széchenyi mégis milyen tetteivel, milyen lépéseivel érdemelte ki ezt a méltó elismerést, akkor már azért van mit tennünk, és az oktatáson, a felvilágosításon keresztül a kormánynak megvan a felelőssége aziránt, hogy ebben is jelentőseket lépjünk előre. Így a 225. esztendő kapcsán a születésének 225. évét fogjuk ünnepelni, és szeptember 21-én lesz ennek a napja, addig bizony még, hogy ezt méltóképpen megtehessük, ezeket a feladatokat el kell kezdeni. Reméljük, hogy ebben is partner lesz a kormány. Főleg itt országgyűlési képviselőként kell, úgy gondolom, Széchenyi életútjának és örökségének a tanulságait megfogadnunk, és nem csak olyan tekintetben, ahogy ezt a kormány teszi. Azt jól látjuk, hogy egyesek kezében ma már bizony főnemesi birtokok összpontosulnak Magyarországon, amit sokat szoktunk innen, a Jobbik padsoraiból bírálni, de az a nagy különbség az akkori és a mostani főnemesi birtokok között, hogy az akkori főnemesek még olyan nagy tetteket hajtottak végre, és gyakran annyira az ország javát szolgálták mind cselekedeteikkel, mind életük egész munkásságával, amire méltán emlékszünk a mai napig is, méltán vagyunk büszkék erre. Sajnos, a mai főnemesi birtokok tulajdonosairól ez már messze nem mondható el, sőt éppen az ellenkezője.
Ahogy már említettem, a Jobbik minden olyan kezdeményezést támogat, ami olyan módon igyekszik egy méltó emlékévet létrehozni és keretbe foglalni, ami nem a közpénz pazarlásáról szól, és amely valóban megtestesíti azt a célt, amit egyébként nagyon helyesen leírtak ebben az előterjesztésben. De szóba került itt a vasút, malom, vízszabályozás, lóverseny, a civil szervezetek vagy éppen az evezés, a sport kérdésköre, amelyekben mind-mind Széchenyi megkerülhetetlen szereplője volt korának, és jó lenne, ha ebben is követnék önök Széchenyit és az ő munkásságát és nem csak szavakban, nem csak egy emlékév keretében kerülne erről szó. Például jó lenne, ha a vasútnak nem a leépítése zajlana az elmúlt évtizedekben Magyarországon, ha mondjuk, a vasúti áruszállítás privatizációja az előző kormánnyal összefüggésben nem következett volna be, és a jelenlegi pedig betartotta volna az ígéreteit és ezt a problémát kezelte volna.
Szomorúan olvashattuk egy hónappal ezelőtt, hogy az egyik utolsó magyar malom is éppen bezár, és ezzel a korábban méltán híres magyar malomipar gyakorlatilag már töredékére szorult vissza. Jó lenne, ha arról beszélgethetnénk, hogy Széchenyi korához hasonlóan a vízszabályozás újra értelmet nyer Magyarországon, és nem arról kell beszélgetnünk itt, a Parlament falai között, hogy az évszázad történelmi árvízének évében a tetőzést követő harmadik héten aszály sújtja ezt az országot, mert bizony Széchenyi erre is gondolt, amikor ezeket a problémákat felvetette itt az Országgyűlésben.
Jó lenne, ha a lóverseny kapcsán most már arról beszélgetnénk, hogy a hazai lótenyésztés milyen állapotban van, és miért csak egy jól meghatározható, kormányhoz köthető baráti kör profitál ebből a területből. A civil szervezetekről ne is beszéljünk, hiszen az elmúlt napok tüntetései kapcsán elég sok szó esett arról, hogy miként is bánik a civil szervezetekkel a magyar kormány és mennyire nem a Széchenyi-örökséget viszi tovább. Az evezés és a sport kapcsán megint csak kritikákkal lehetne illetni önöket, hiszen gyakorlatilag most már minden sportág minden egyes vezető tisztségét valamilyen kormánypárti politikus vagy önökhöz jól köthető személy látja el. Szintén nem a Széchenyi-örökségnek megfelelően kezelik ezt a kérdéskört.
De ez mind aktuálpolitika, és higgyék el, mi lennénk a legboldogabbak, ha ezt mind félretehetnénk egy ilyen emlékév, egy ilyen határozati javaslat vitája kapcsán, hiszen akkor az azt jelentené, hogy valóban méltóan készül a kormány is, a kormánypárti képviselők is erre az emlékévre. Ahogy mondtam, a Jobbik ebben nagyon is érdekelt, és azért is hívtam fel most ebben a vitában erre a figyelmet, hogy Széchenyi örökségét és az ő gondolatait, az ő tetteit ne csak egy ilyen patetikus vitában legyünk képesek felemlegetni és önmagunkévá tenni, hanem a hétköznapok során is folyamatosan velünk legyen, és folyamatosan figyelembe vegyük tetteink és szavazataink során is az ő gondolatait és értékrendjét, és akkor talán az általam felemlített problémák a jövőben majd nem fordulhatnak elő. Ilyen körülmények között, ha a jelenlegi közállapotok fennmaradnak, akkor azt hiszem, ez a Széchenyi-év inkább csak szavakban és kommunikációs szempontból lesz méltó Széchenyi örökségéhez, de semmiképpen nem az ország állapota szempontjából.
Ezekkel a kitételekkel és feltételekkel, ahogy említettem, a Jobbik támogatja ezt a határozati javaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
