DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy Szél képviselő asszony a saját interpellációját nem mondta el az oktatás kapcsán, de ön belépett a helyére, úgyhogy ezáltal mégiscsak elhangzott. (Kunhalmi Ágnes: Hiányzik!)
Megnézhetjük, hogy mi történt akkor, tisztelt képviselő úr, amit önök kérnek, amikor az önkormányzatok voltak az intézményeknek mind a működtetői, mind a fenntartói. Ez volt az a 2010 előtti időszak, amikor az önkormányzatok kényszerhelyzetbe kerültek, hiszen alulfinanszírozott volt sok esetben a tevékenységük, másrészről pedig óriási különbségek voltak az ország egyik és másik része között. És általában ott kellett, kellett volna egy önkormányzatnak többet költeni az iskolájára, mert több hátrányos helyzetű vagy rászoruló gyermek járt az osztályokba, ahol, mivel az egész település is hátrányos helyzetű volt, pont neki nem volt arra lehetősége, hogy többet költsön, hiszen nem volt iparűzé-si-adóbevétele, nem voltak más bevételei az önkormányzatnak. Sőt, mivel ezek általában szegényebb önkormányzatok, ezért még hitelt sem tudtak felvenni, még kötvényt sem tudtak kibocsátani, hogy legalább úgy ideig-óráig próbálják ezeket az intézményeket méltó színvonalon fenntartani.
Ennek az lett a következménye, hogy 2002-2010 között 381 feladatellátási helyen egyszer s mindenkorra befejezték a köznevelési tevékenységet. Ezek közül párat a Fidesz-KDNP 2010 után újranyitott, de az azt megelőző időszakban 381 helyen tettek lakatot az iskolaépületek ajtajára. Ez természetesen azzal is járt, hogy azokat a pedagógusokat is elbocsátották nagyobb részt, akik ott dolgoztak, ott voltak, így 17 ezer pedagógust tettek az utcára. Mindemellett, ha hozzátesszük, hogy még elvették a 13. havi bért is, ami évi 17 milliárd forint, az további több mint 80 milliárd forintos kivonást jelent az oktatás rendszeréből. Ha ehhez hozzácsapjuk azt a normatívacsökkentést, amit szintén végrehajtott 2002-2010 között az akkori kormányzat, akkor azt látjuk, hogy a 200 milliárd forintot is meghaladja az az összeg, amit kivettek a rendszerből.
De másrészről azt láthattuk, hogy húsz év alatt, amíg egy ilyesfajta javaslatot Magyarország kipróbált, amit ön most javasolt, növekedett a különbség azok között a gyerekek között, akik nehezebb helyzetű településre születtek, és azok között, akikre ön itt hivatkozott a felszólalása végén, akik egy jobb, gazdagabb településre vagy egy budai kerületbe születtek. Nekik nagyobb lehetőségeik voltak; aki kistelepülésen született, kisebb lehetősége volt. Nyílt az olló. Húsz év alatt nem csökkentek a különbségek a köznevelés rendszerén belül, hanem nőttek.
Éppen ezért mondtuk azt, hogy ezen változtatni kell. És ezért hoztuk létre azt a rendszert, ami most is működik, ami még így is vegyes rendszer, hiszen ön is tudja, képviselő úr, hogy az iskolák felét még mindig az önkormányzatok működtetik. És nem látható az szignifikánsan, hogy azoknál a településeknél ne lennének panaszok, ahol az önkormányzatok működtetik az iskolákat.
Sőt, mondok ennél többet: 135 olyan önkormányzat volt - az önkormányzati választásokat követő időszakban van lehetőségük arra, hogy nyilatkozzanak arról, működtetik vagy nem működtetik a saját iskolájukat -, amelyeknek törvényi lehetősége volt arra, hogy működtessék az iskolájukat, de mégis inkább azt mondták, hogy a KLIK működtetésébe adják át. A fenntartás mindenhol az államé, de 135 esetben pont az ellenkezőjét kérték, mint amit ön, képviselő úr, az előbbiekben elmondott.
És azt is szeretném azért elmondani itt, hiszen olyan sokszor mondja el ön is meg mások is, hogy milyen forráskivonások történtek: nézzük meg, hogy egy gyermekre vetítve, az egy tanulóra jutó kiadás mennyi volt 2012-ben és 2014-ben. 2012-ben 592 263 forint, ehhez képest 2014-ben 691 326 forint - 590 ezerről 690 ezerre nőtt az, amennyit Magyarországon egy gyermekre költünk. Mutasson más kormányzatokat, amelyek három év alatt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ekkora mértékű emelkedést tudtak egy gyermekre vetítve elérni a köznevelés rendszerében, éppen azért, mert mi megbecsüljük a tudást, és szeretnénk ezt minden gyermek számára Magyarországon kínálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Dr. Hiller István közbeszólása. - Dr. Szél Bernadett megérkezik a terembe.)
