Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jó idővel együtt egy szociális katasztrófahelyzet köszönthet Magyarországra, hiszen a kilakoltatási moratórium lejártával szó szerint több száz család feje fölött lógott a bárd a tekintetben, hogy eltávolíthatják otthonából, és látható, hogy a kormányzat ezt a türelmi, kegyelmi időt nem használta ki a problémakör rendezésére. Az első riasztások már be is futottak hozzánk mind kistelepülésekről, mind a főváros belső kerületeiből egyaránt arra nézve, hogy bizony már ezen a héten vagy a következő időszakban a kilakoltatások megindulnak.
Azt is látjuk, hogy bár a kormányzat óriásplakátokon is hirdette, hogy elszámoltatta a bankokat, elszámolást – idézőjelest - követett el a devizahitelesek kapcsán, azt látjuk, hogy megint csak 140 ezer felé kúszik a nem teljesítő vagy teljesíteni nem képes, teljes egészében nem képes adósok száma. Ez az arány körülbelül ugyanannyi, mint az önök úgynevezett rendezése előtt, tehát ez az egyetlen számadat is megmutatja, hogy tökéletes káoszba fulladt az, amit önök elterveztek, hiszen ez tulajdonképpen legalizálta a banki szabad rablást, az érintett bankok szabad rablását.
Azt is látjuk egy-egy példát kiemelve, mondjuk, autóhitelesek esetén a szerződések 70 százaléka vérzik olyan sebből vagy sebekből, amelyek eleve érvénytelenné tennék azt. A futamidő sokak esetében a duplájára növekedett, tehát ezen problémakör továbbgyűrűzése nagyon is várható. Azt is látjuk, hogy egy vizsgálatot megérdemel az, hogy mit ajánlanak önök a hitelkárosultak számára.
(14.30)
Szokták ajánlani azt a Nemzeti Eszközkezelőt, amelynek alapfilozófiája nekünk nem nagyon tetszik, hiszen elveszi az adós tulajdonjogát a saját ingatlana tekintetében, és ez átszáll a Nemzeti Eszközkezelőre. De itt egy 35 ezres kvótával tetszenek dolgozni, és ezen 35 ezres kvótából 32 ezer betelt, tehát a maradék 3 ezer hely fölött marakodhatnak azok a károsultak, akik - mint említettem - több tízezren vannak, és 140 ezer felé kúszik azok száma, akik nem tudnak teljesíteni. Tehát látható, hogy ez nem nyújt rendszerszintű megoldást.
Az úgynevezett magáncsőd intézménye a Jobbik nyomvonala mentén, az új tárgyalások, a szerződések pénzügyi szeméttől való megtisztítása mentén járható út lett volna. De úgy, hogy alig egy-kétszáz szerződést sikerült ennyi idő alatt megkötni és tető alá hozni, közröhej tárgyát képezi, megint csak nem képes tömegek számára megoldást nyújtani. A kilakoltatási moratórium lejártával 15 ezer ingatlan vár továbbra is árverésre, 12 ezer ügyet akasztott meg korábban a bíróság, de azt látjuk, hogy most már ott tartunk, hogy a bírósági eljárás lesz talán a károsultak menedéke, hiszen a végrehajtás addig legalább szünetel, de egy kétharmados, aztán majdnem kétharmados felhatalmazással illene rendszerszintű megoldást letenni az asztalra. Ez sajnos nem sikerült. A Jobbik letette ennek javaslatát az asztalra, a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását, egy olyan igazságtételt a károsultak számára, ahol az utolsó tőlük indokolatlanul elvett forint visszacsoportosítása is megtörténik, éppen ezért adódik a kérdésünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ameddig erre nem szánja el magát a kormányzat, legalább a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására hajlandó-e. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
