IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP). Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy múlt heti esetre most van legelőször alkalmam reagálni, hiszen egy esetre lehetőség szerint ott kell reagálni, ahol az elhangzott, ez pedig a múlt hét elején Aradszki András államtitkár úrnak a felszólalása, amelyben olyan, a kereszténységet durván sértő és egyébként őt magát, valamint valamennyi embert és valamennyi magyart is sértő kijelentéseket tett, amelyekre valamilyen módon helyben is reagálni kell.
Két nagy csoportja van annak, amikre reagálni szeretnék. Az első az, hogy Aradszki úr azt vetette föl, hogy különböző vallási eszközöket használjon politikai ellenfeleinek az ellehetetlenítésére. Ezzel a következő aggályok vannak. Legelőször is volt egy olyan kijelentése, miszerint a rózsafüzér a legjobb módszer az ördög ellen, és állítása szerint Soros György maga az ördög - szó szerint így fogalmazott -, ezért a legjobb módszer ez lehet ellene, és majd meg is látja ennek a hatását.
Elsősorban azt szeretném ezzel kapcsolatban mondani, hogy az ehhez hasonló és minden vallási imádság, ami a rózsafüzérben elhangzik, egy elmélkedő imádság. A lényege az, hogy a saját maga megjavítására, a benne lévő rossz legyőzésére és fejlődésére koncentráljon elsősorban. Aki egy szemlélődő imádságot mágikus eszköznek tekint, miszerint ez majd elűzi az ördögöt, ahogy valamiféle népi babona vagy valamiféle törzsi vallás eszköztára, nos, ennek a Parlament falai közötti megjelenése egyenlő a neopogánysággal. Egy ilyen mágia használata - márpedig ezt mágikus értelemben használta - teljesen elfogadhatatlan, és azt a képet festi akár a keresztények, akár a teljes magyar közönség számára, aki a parlamenti közvetítést nézi, hogy ez valamiféle kifejezése annak, hogy ő maga keresztény. A KDNP nevében tette meg a felszólalását.
Szeretném jelezni, hogy ez nem egy keresztény magatartás, és azt is szeretném jelezni, hogy ez teljesen méltatlan egy parlamenti képviselőhöz. Ha állna ehhez hasonló tétel, hogy valamiféle erkölcsi értelemben vett rossz, akkor erre megvan az egyháznak a tanító hivatala, amely meg tudja tenni a maga megnyilatkozását. Az, hogy egy politikus vallási eszközöket használ a saját céljai elérésére, az ellenfelei ellehetetlenítésére, teljesen elfogadhatatlan - ez az egyik.
A másik: ha ennek a KDNP-s képviselőnek az lett volna a célja, hogy javítson ezen a helyzeten saját magát kereszténynek vallva, és hogy keresztényként viselkedjen, nyilván az lett volna a szándéka, hogy a megtérésre buzdítsa a szóban forgó, sátánnak nevezett illetőt. De nem ez volt a célja. A célja egyértelműen az volt, hogy őt rossz színben tüntesse fel, gyűlöletet keltsen, és olyan helyzetbe hozza, olyan összefüggésbe tegye, amely alapján ő állítható be rossznak. Ez megkérdőjelezhetetlenül így van.
(19.30)
Ezért ilyen szempontból is azt gondolom, hogy nem csak az ügynek, a kereszténység ügyének ártott, nemcsak a magyar parlament tekintélyét rombolta, nemcsak a saját pártjának ártott ezzel a megszólalással, amivel gyakorlatilag egy ilyen neopogány babonát vezetett be, hanem, meggyőződésem, hogy saját magának is ártott. Azt gondolom, Aradszki Andrásnak ezt végig kellene gondolnia, hiszen az, hogy mit tesznek elé és mit olvas fel, az ő felelőssége. Az, hogy ezt nem tudja, ezzel nincs tisztában, az az ő felelőssége, ennek utána tud nézni.
Az a következmény, ami viszont az egész Országgyűlést, saját pártját, a parlamentet, a magyar társadalmat érte, azt gondolom, olyan, ami mindenképpen kiigazításra szorul. Ezúton itt parlamenti képviselőként is kérem Aradszki Andrást, hogy lehetőség szerint a lehető legközelebbi alkalommal ezt a kijelentését korrigálja, és tisztázza ezt a helyzetet, hogy miért használt föl ilyen eszközöket, és miért akart ezzel ártani ilyen módon bárkinek is. Elnök úr, köszönöm a szót.
