NAGY MÁRTON ISTVÁN,
NAGY MÁRTON ISTVÁN,
NAGY MÁRTON ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Megpróbálok néhány dologra válaszolni. Először is szeretném hangsúlyozni, hogy a Matolcsy elnök urat ért személyes támadásokra nem kívánok reagálni, ezt ő megtette a felszólalásában, azt gondolom, hogy több dolgot nem is szeretnék hozzátenni.
Elég sok kritikát hallottam a Magyar Nemzeti Bankot illetően. Ne gondolják, hogy nem érdekel. Igenis érdekel, és elég elkeseredetten hallgattam ezt, hiszen nagyon elferdített, kiferdített dolog történt, nem tényeken alapuló hozzászólásokat is hallottam. Néhányat megpróbálok rendbe tenni.
Azt gondolom, hogy a Nemzeti Bank minden egyes esetben írásban, szóban igenis reagált a felvetésekre, a kérésekre, akár az önök kéréseire, akár a média kérésére, tehát a jegybank minden esetben transzparens módon járt el, soha semmilyen kérdés esetén nem hallgatott, hanem megválaszolta ezeket.
Szeretném hangsúlyozni azt, hogy amikor kétségbe vonják a jegybank működésének a sikerét, akkor én azt tudom mondani, hogy a jegybanki vezetésnek az számít, hogy a Gazdasági bizottság rendben találja a működést, az számít, hogy az ÁSZ rendben találja a működést, és ami a legfontosabb, az egyik legfontosabb dolog, hogy a piac azt gondolja, hogy a jegybank tényleg jól működik. És ha ma a piacot megkérdezzük, akár a magyar piacot, akár Londont vagy New Yorkot, az ottani befektetők igen, rendben találják a jegybank működését, és ha elolvassák akármelyik befektetési banknak az értékelését a jegybankról - mondjuk, a Morgan Stanleyt tudom említeni -, akkor Kelet-Közép-Európa, sőt Európa egyik legkreatívabb jegybankjának tartja a magyar jegybankot. Tehát én azt gondolom, hogy ez a fontos ebben az esetben.
Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy 2013 márciusa óta vette át Matolcsy György a jegybank vezetését, azután a jegybank teljesen megváltozott. Én tudom, én 15 éve dolgozom már a jegybankban, teljesen megváltozott a vezetés, és azt gondolom, hogy ő választotta ki azt a csapatot, ami ezeket a sikereket el tudta érni, és én ennek a csapatnak a tagja vagyok, és büszkén vagyok ennek a csapatnak a tagja. Az, hogy ez a csapat kiválasztásra került, ezt ő tudta végrehajtani.
Néhány konkrét dologra hadd válaszoljak! Először is, mi történik a jegybank eredményeivel. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a jegybank eredményeinek a felhasználását a jegybanktörvény szabályozza. Ez a pénzügyi függetlenségét garantálja a jegybanknak, és teljesen összhangban van az Európai Központi Bank irányelveivel, ez a parlament hagyta jóvá. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy nagyon sok olyan dolgot hallottunk ma, ami ezt az eredményt már nem tudom, hányféleképpen felhasználta és elköltötte. A jegybanknak nem ez a dolga, az a költségvetés dolga. Tehát ha önök úgy gondolják, hogy a kormánynak kell tennie, azt a kormány felé célozzák, azt gondolom, hogy az nem a jegybank dolga.
(Móring József Attilát a jegyzői székben
dr. Szűcs Lajos váltja fel.)
dr. Szűcs Lajos váltja fel.)
A jegybank dolga az, hogy megfelelően gazdálkodjon, az, hogy megfelelő monetáris politikát folytasson, és igenis hiszek abban, hogy egy jó monetáris politikának eredményes jegybank a vége, és igenis az pozitív profittal működik. Ugyanakkor a jegybank konzervatívan működik, azaz a profitját, ha nem fizeti ki osztalékként - volt erre példa, 2016-ban 50 milliárd forint -, ha ezt eredménytartalékba helyezi, azt mind azért teszi, mert a jövőben igenis lehetnek rossz évek, és ezekre a kockázatokra igenis fel kell készülni. Tehát én értem, hogy vannak kérdések, ide is el lehet költeni ennyi pénzt meg annyi pénzt. Régen az volt a baj igenis, és az nagy baj volt, hogy a jegybank negatív, tehát veszteség generálódott, most örüljenek neki, hogy a jegybank pozitív eredménnyel fut, nem kér a költségvetéstől pénzt, de egyből akkor már itt van az, hogy akkor mire lehet elkölteni. Kérem, hagyják meg a jegybanknak ezt a döntést és a prudens viselkedést.
A hírnévről, azt hiszem, már szóltam. A piac számít, és a piac, akárhányszor, amikor kimegyek Londonba, beszélgetek a befektetőkkel, azt gondolom, a piac elismeri a jegybank működését és kreativitását.
Az eredmény felosztása: az eredményt nemcsak az árfolyameredmény határozza meg, hanem a kamateredmény, amiről nagyon kevés szó esett. Azt kérem szépen rögzíteni, hogy az MNB kamateredménye ma már pozitív, tehát a nettó kamateredmény pluszos. Ebben az évben elérheti akár a plusz 10 milliárdot, miközben az 2013-ban mínusz 150 milliárd volt.
Tehát az, hogy a kamatok lementek, és nemcsak a rövid, hanem a hosszú kamatok is lementek, az egyrészről az államháztartásnak is segít a finanszírozás kamatkiadásaiban - 2013 óta, 2016 végéig összesen 1000 milliárdról beszélünk, és ha beleveszem ezt az évet is, akkor már 1600 milliárdról beszélünk -, hanem van egy másik hatás is, hogy az MNB kamateredményeiben 150 milliárd megtakarítást hozott, és ha azt keresik, hogy hol van a devizahitelek átváltásából származó eredmény, ott van az eredménytartalékban. Az nem tűnt el, az ott van az eredménytartalékban.
Kérem azt is rögzíteni, nem is tudom, valamelyik képviselő úr azt mondta, hogy a Nemzeti Bank törvénytelenül működik: az MNB a törvényeket minden esetben betartotta, nézzék meg, hogy az MNB-nek mi a célja. Árstabilitás: 3 százalék alatti inflációval rendelkezünk, 2019 közepére érhetjük el a 3 százalékot. Azt gondolom, sikeresen működik a jegybank ebben. Pénzügyi stabilitás: nézzük meg a bankrendszerünket! Egy feltőkésített bankrendszerről van szó, ahol a bankrendszer a gazdaságot segíti. Hitelezési fordulat játszódott le az elmúlt években a lakossági és a vállalati hitelpiacon is. A harmadik: a kormány gazdaságpolitikájának a támogatása. Kérem szépen, mind a háromban a jegybank, azt gondolom, megfelel, így az, hogy törvényesen működik vagy nem, ezt, kérem, ne vonjuk kétségbe.
A negyedik: valaki, valamelyik képviselő hölgy vagy úr - elnézést, nem emlékszem - azt mondta, hogy mi nem az emberekért dolgozunk. Kérem szépen, mi az emberekért dolgozunk. Szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy az elszámolás során, a fair banking vagy az etikusbank-törvények megfogalmazása során és a devizahitelek átváltása során - hiszen ez a három pillére volt a devizahitelek kivezetésének - a jegybank nagyon aktívan részt vett, és az az 1000 milliárdos transzfer, ami ment az átváltás során az ügyfelek elszámolása és az átváltás során, abban a jegybank nagyon aktívan a kormánnyal, a bankrendszerrel közreműködve részt vett. Az, hogy piaci alapon történik és piaci árfolyam mellett történik az átváltás, azt a Kúria mondta ki, ne jöjjünk azzal, hogy mi meg hogyan. Volt egy jogszabályi háttér az átváltás során, a Kúria kimondta, hogy piaci árfolyamon történik az átváltás.
A következő pont a károsultak kérdése. Elnézést, képviselő hölgyek, urak, minden - akkor így fogalmazok - európai országban a károsultak… - akár lehet az az Országos Betétbiztosítási Alap, ez a banki, vagy a brókercégeknél a BEVA, vagy a károsulti alap, van egy védőháló.
(13.30)
Ezt a védőhálót, kérem szépen, a piac tagjai üzemeltetik, az OBA esetén a bankrendszer, a BEVA esetén a brókercégek. A piacnak kell arra garanciát vállalni, hogy ha az egyik tagja csal, hazudik és megkárosítja az ügyfeleket, azért kollektív felelősség van, és a befizetett pénzből, ami ebbe az alapba kerül, kártalanítás történik. Ez így működik mindenhol. Ez mindenhol így működik. Károsabb ebbe a dologba belenyúlni, hiszen az erkölcsi… (Bangóné Borbély Ildikó: Az nektek nincs!) Tehát ezt hívják morál hazárdnak. Ebben az esetben problémák vetődnek föl, hiszen az ügyfél számára igenis fontos az, hogy ha lát egy állampapírnál magasabb hozamú, kamatozású befektetést, akkor megkérdezze azt, hogy igen, ez nem kockázatosabb-e, és ez a kockázat micsoda. A kockázatot nem lehet vállalni nyaklótlanul.
Tehát még egyszer kérem, hogy amikor a károsultakról beszélünk, akkor ezt a védőhálót nézzük, ami megfelel az európai normáknak, sőt jobb is, hiszen a károsultak alapja létrejött a quaestorosok esetén (Dr. Szakács László közbeszól.), tehát ennek a működtetéséről van szó. Azt gondolom, hogy ezt kiválóan működteti ma a magyar állam.
Na, akkor én szeretnék reagálni a személyemet ért dologra is, hogy én miért vettem föl hitelt a jegybanktól, és ezt szeretném elmesélni önöknek. Egy kis kitérő itt a sok szakmai körben. 2002 óta dolgozom a jegybankban. Nekem nem ez az első jegybanki hitelfelvételem. Én Járai idején, igen, már akkor is felvettem egy hitelt, egy lakáshitelt, ami kamatmentes volt. Szeretném hangsúlyozni, hogy Járai idején kamatmentes hitel volt, hiszen a jegybankban az elmúlt 50 évben létezik ilyen hitelkonstrukció különböző paraméterekkel. Járai idején, még egyszer, ez kamatmentes hitel volt. Én akkor voltam pályakezdő, a legalacsonyabb szinten kezdtem a jegybankban, nem volt megtakarításom, szegény családból való vagyok, vidéki családból (Bangóné Borbély Ildikó: Szegény!), van ilyen, és az ember igenis szeretne venni egy garzont magának. Én akkor vettem egy garzont magamnak, és ezt a hitelt fizettem 10 évig.
Aztán elkövetkezett 2015, és családalapításra adtam a fejemet, megjött a gyerek, vennem kellett egy másik lakást, és nem volt megtakarításom, hiszen a fizetésem nem ugrott. Emlékeztetek mindenkit, hogy akkoriban, ’14-15-ben én nem kerestem 4,5 milliót, hiszen akkor az a 2 milliós cap volt. Fölvettem egy hitelt, egy négyéves hitelt, és ezt törlesztem. Tehát hogy a hitelt miért veszem föl: azért veszem föl, mert nincs megtakarításom, és sok ember ugyanilyen cipőben jár a jegybankon belül.
És hogy miért jegybanki hitelt veszünk föl, szeretném megkérdezni önöket: maguk szerint jobb lenne, ha egy alelnök egy banktól venné föl a hitelt, egy banktól, amit éppen felügyel, és a jegybankból igenis regulál? Jobb lenne, erkölcsileg jobb lenne, ha egy banktól venne föl? Megmondom őszintén, ha így tettünk volna, önök ugyanúgy most kétségbe vonnák azt, hogy megfelelően jártunk volna el, hiszen mit gondolnak, ha egy banktól vettük föl a hitelt, akkor felmerül az a kérdés, hogy akkor van egy jogi kapcsolat és egy függőségi viszony egy bankkal, ami tilos. Tilos! Ez a jegybanki világban tilos. Tehát igenis erkölcsileg azt, hogy ilyen hitelkonstrukció működik a jegybankban, meg fogom védeni, a múltban is megvédtem, és a jövőben is meg fogom védeni. Köszönöm.
Akkor a következő dolog, a bérezés kérdése (Heringes Anita: A választók büszkék lehetnek!), az, hogy a jegybankban miért dolgoznak ennyien, és a bérek miért ekkorák. Erre is szeretnék válaszolni. Önök nagyon elferdítetten hozzák azt, és én is tudom, hogy a munkaerőpiacon vannak alacsony bérezésű és magas bérezésű szakmák, és regionális különbségek is vannak. De, kérem szépen, ennek mi köze a jegybanki bérekhez? Mi köze a jegybanki bérekhez? (Bangóné Borbély Ildikó: Nagyon sok!) A jegybanki béreknek a kereskedelmi banki bérekhez van köze. Ha a szakemberek nincsenek megfizetve, akkor a jegybanki dolgozók elmennek. Ma is már van olyan fluktuáció, és a bankok vadásszák le a jegybankárokat, és viszik el tőlünk azért, mert a bankok nem találnak megfelelő szakembert, ők is munkaerőhiánnyal rendelkeznek, és ráígérnek ezekre a fizetésekre. (Heringes Anita: És az orvosok?) Ahhoz, hogy a jegybank megfelelő szakmai színvonalon működjön, igenis a béreket a kereskedelmi banki bérekhez kell állítani. (Heringes Anita: Ez az orvosoknál nem így van!) Ez pedig… Ez a mi szakmánk. Én nem tudom, az orvosoknál mi van. Ez a mi szakmánk, és ebben a szakmában ez van.
Ha nemzetközi összehasonlításban is megnézem azt, hogy a jegybankári fizetések mennyik, akkor ez összemérhető Csehországgal vagy összemérhető a Baltikummal. Kérem, így nézzenek a jegybanki fizetésekre, és ne próbálják meg kifordítani ezt a dolgot, mert ez szerintem övön aluli. Jó? (Bangóné Borbély Ildikó: Miért nem szólalt fel? Tudtunk volna reagálni!) Köszönöm szépen.
A következő dolog: alapítványi működés. Az alapítványi működésben el lehet mondani, hogy az alapítvány megőrizte a rábízott vagyont, sőt 3 milliárddal emelkedett, 267-re. 6 milliárdot költött oktatásra és oktatás támogatására több mint 1200 programban. Ami az államkötvényeket illeti, az EKB irányelvével összhangban pedig adja el ezeket az államkötvényeket. Azt gondolom, hogy itt is megfelelünk a működésnek.
Volt egy kérdés az aranytartalékkal kapcsolatosan. (Dr. Szakács László: Ennyivel lerendezted az alapítványt?) Az aranytartalék esetén, szeretném hangsúlyozni, hogy 1992 óta 3 tonnával rendelkezik a jegybank. 60 tonnáról lecsökkent 1992-ben, azóta 3 tonna. Most is 3 tonna, nem nulla, 3 tonna. Tehát, kérem szépen, amikor azt mondják, hogy a jegybanknak nincs aranya, igenis van aranya, 1992 óta pedig ugyanannyi. Ebben a kérdésben pedig nem változott a jegybank befektetési stratégiája.
Devizatartalék. Kérem szépen, ez egy hosszú szakmai vita, azért néhány mondatban hadd említsem meg. Ha a devizatartalék szintje magas az adott országban, az azt jelenti, hogy az ország sérülékeny, hiszen nagyon sok védelmi pénzt kell felhalmozni az adott jegybankban.
(Gúr Nándort a jegyzői székben
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
Ha ez a devizatartalék alacsony, és megfelel a Guidotti-szabálynak, az azt jelenti, hogy az ország kevésbé sérülékeny. Tehát amikor önök azt mondják, hogy a devizatartalék apadt, annak igenis örüljenek, mert az azt jelenti, hogy az ország kevésbé sérülékeny, és már nincs szükség nagyon magas devizatartalék tartására.
NHP. Az NHP esetén nem kezdem el elmondani, hogy az NHP hány ezer vállalatnak adott hitelt és növekedést az elmúlt években, és a jegybank hogyan járult ehhez hozzá. Annyit el tudok mondani, hogy az NHP egy átmeneti problémát kezelt, a jegybanknak be kellett avatkoznia, viszont ha sokáig bent van a piacon, akkor a bankok „elfelejtenek” piaci alapon hitelezni. Egy káros intézménnyé válik, hogy azt hiszik, hogy ott van a jegybanki pénz, és akkor lehet hitelezni belőle. ’13-ban bevezettük, ’17 elején kivezettük. Nagyon fontos lépés volt. Viszont lehet látni, hogy a kivezetés után a bankok piaci hitelezésre átmentek, nagyon könnyen átmentek, tehát a fokozatos kivezetés lényegében sikeres volt, sikerült ez a kivezetés, és a piaci hitelezésre át tudtuk állítani a bankokat. Innentől kezdve egy meggyógyított kkv-hitelpiacról van szó, lényegében sikerült elkerülni a hitelösszeomlást, sőt a hitelösszeomlás helyett hitelnövekedésbe tudtuk fordítani ezt a piacot.
A végén szeretnék reagálni a monetáris politika ellenőrzésére. Kérem szépen, ilyen nincs. A jegybank működésében az alaptevékenység és a monetáris politika működése tekintetében semelyik európai uniós országban nincs felkent ellenőrző szerv. Az EKB felé is legfeljebb reportingkötelezettségünk van, beszámolási kötelezettségünk van. A jegybanki függetlenséget ez garantálja. Ettől függetlenül persze szakmai vitákban benne vagyunk, annak megvan a tere, akár szakmai cikkekben, tanulmányokban, konferenciákon az megvan, de azt gondoljuk, hogy ilyen ellenőrző szervnek nincs véleményünk szerint létjogosultsága.
Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy reagálhattam. Köszönöm szépen még egyszer, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
