GYÖNGYÖSI MÁRTON
GYÖNGYÖSI MÁRTON
GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitát kezdeményező frakció képviselőjeként szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki ebben a mai vitában, ebben a több mint 8 órán keresztül tartó, kimerítő vitában részt vett. Szeretném a köszönetemet nekik kifejezni. A Jobbik abban a reményben kezdeményezte ezt a vitát, hogy sikerül az ideológiai szempontokat meghaladni egy olyan sorskérdésben, amely ideológiától függetlenül minden magyar állampolgárt, mindannyiunkat érint.
Nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy egy ilyen 8 órás vita után Cseresnyés államtitkár úr mintha még mindig nem értette volna meg, hogy a Jobbik miért kezdeményezte ezt a vitanapot, és egyfajta spontán végszóként egy hosszú, előre megírt beszédből reagált a spontán felvetéseinkre. Úgy gondolom, hogy ez a szabad politikai vitán alapuló parlamentarizmust alapjaiban rombolja le, és teljesen méltatlan ehhez a vitához, amelyben még megkérdőjelezi a kezdeményezők jó szándékát is, mintha mi nem a magyar állampolgároknak, a magyar munkavállalóknak a béréért küzdenénk.
Úgy gondolom, az elmúlt 27 évben nem sikerült konszenzust kialakítani gazdaságpolitikai kérdésekben itt Magyarországon. Ez a vita is ezt nagyon jól demonstrálta. Ez egy valódi tragédia, hiszen tudjuk, hogy sikeres felzárkóztatás nem létezik nemzeti konszenzus kialakítása nélkül. Minden egyes sikeres országnak, amely sikeresen zárkózott föl a fejlődő országok sorából a fejlett országok sorába, nemzeti konszenzus jellemezte a fejlődését. Ez volt az első lépés Írországban, Szingapúrban, Koreában, és még nagyon-nagyon sok országot lehetne sorolni, ahol hasonló utat jártak be.
Ha lenne konszenzus, akkor meg lehetne állapodni egy olyan gazdasági stratégiában, amely kijelöli azokat a komparatív előnyöket, amelyekre egy országnak építenie kell, és amelybe a nemzeti erőforrásokat és az európai uniós kohéziós alapokat is be lehet csatornázni, és ami alá lehet rendelni ezeket a forrásokat. De nincs koncepció, nincs stratégia, az elmúlt 27 évben egy olyan illúzióra építette a politikai elit a gazdaságpolitikát, amely a hazai gazdaság védelme helyett önfeladó politikát folytatott. Leépítette a védővámokat, importliberalizációt hajtott végre, privatizált és decentralizált a gazdaságban. Cserébe pedig azt az illúziót keltette, hogy a Magyarországon ezúton megtelepedő multinacionális tőke majd elhoz egyfajta felzárkózást, és az európai uniós kohéziós alapok is majd ilyen úton-módon valahogy hozzájárulnak Magyarország fölzárkózásához.
A Jobbik a bérunió megfogalmazásával szakítani szeretne ezzel a zsákutcás politikával. Közép-kelet-európai regionális összefogást sürgetett ebben a kérdésben, és az Európai Unióban Brüsszel figyelmét föl szeretné hívni erre az alapvetően regionális problémára, amitől hazánk is szenved. Ez egy hosszú távú cél, nem egyik napról a másikra kívánjuk elérni ezeket a célkitűzéseket. Viszont el szeretnénk érni; úgy tűnik, ránk maradt ez a feladat, ugyanis a kormány, akárcsak elődei, nem tett semmit, Magyarország még regionális viszonylatban is leszakadt az élmezőnyből, és már sereghajtóként van jelen.
Ilyen értelemben még azzal az EU-tagságból fakadó előnyével sem képes élni, hogy Brüsszelbe elvigye a magyarokat foglalkoztató sorskérdéseket. A Fidesznek az a hozzáállása és a politikája, hogy Brüsszelben mindent aláír, ott mindennek bólogat, aláírja a fiskális paktumot, a lisszaboni szerződést, megszavazza, itthon pedig szabadságharcot folytat, és egyfajta politikai marketingtevékenységet folytat. A Jobbik a termelékenység növelésével szeretné, ha Magyarországon letérnénk erről a hibás gazdaságpolitikáról, felzárkóztatnák a magyar gazdaságot olyan úton-módon, hogy az összeszerelő üzem modelljéből egy magasabb hozzáadott értékű szinten kapcsolódjék rá a globális gazdasági termelésre, amelyhez, nagyon jól tudjuk, egyetlen úton át vezet a megoldás. Mégpedig az oktatáson és a képzésen keresztül.
Meggyőződésünk szerint minden egyes forrást, minden egyes hazai vagy európai uniós forrást arra kell irányozni, hogy Magyarországon az oktatáson és a képzésen keresztül megvalósuljon egyfajta fölzárkóztatása az országnak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
