GYŐRFFY BALÁZS,
GYŐRFFY BALÁZS,
GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a 2012. január 1-jén hatályba lépett mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, az úgynevezett Mkk.-törvény többrétegű módosítására irányul. Magyarországon egy működő, kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer van, amely európai szinten is most már jó néhány éve jól vizsgázik. Több olyan tagállamról is tudunk, amelyik érdeklődik a magyar modell iránt, adott azonban a lehetőség, hogy mi ezt az egyébként is jól működő modellt továbbfejlesszük. Ennek fejében az előterjesztés egyik célja a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kibővítése az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszerrel, amelynek kialakítására a VP-ből 100 százalékos támogatási intenzitású forrás áll rendelkezésre.
Ehhez kapcsolódóan a kormány az 1486/2016. számú határozatában döntött a vidékfejlesztési támogatással létrejövő országos jégeső-elhárítási rendszer hosszú távú működtetésének finanszírozásáról is. A jégesőkárok évente több milliárd forint kárt okoznak a mezőgazdasági termelőknek, veszélyeztetve ezzel a termelésbiztonságot, valamint a mezőgazdaságból élők egzisztenciáját. 2015-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Csongrád megyében a gazdálkodók számára a jégverés okozta mezőgazdasági kár meghaladta a 10 milliárd forintot. A 2016. június-augusztusi időszakban szintén jelentős jégverés és károk voltak például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Balaton északi partján vagy a tokaji borvidéken.
Tévedés ugyanakkor azt gondolni, hogy a jégeső csak és kizárólag a mezőgazdasági termelőket sújtja. A jégeső jelentős kárt okozhat lakossági, önkormányzati épületekben vagy egyéb vagyontárgyakban is. 2015-ben az agrárkárenyhítési rendszerben jégesőkárokra kifizetett kárenyhítő juttatás közel 1 milliárd forint volt, míg a biztosítók által mezőgazdasági jégkárra kifizetett kártérítési összeg megközelítette a 2,5 milliárd forintot. Jól látható tehát, hogy indokolt egy országos kiterjedésű jégeső-elhárító rendszer létrehozása.
Az Európában alkalmazott védekezési módszerek közül Magyarországon az úgynevezett talajgenerátoros jégeső-elhárításnak van a legnagyobb szakmai támogatottsága. Ilyen rendszer egyébként jelenleg is működik az ország egyes területein szigetszerűen, három dél-dunántúli megyében, nevezetesen Baranya, Somogy és Tolna megyében. Az alkalmazott eljárás lényege, hogy a hatóanyagot párologtatással a felhőbe juttatják, ami csökkenti a jégszemcsék méretét. Ez ugyan nem szünteti meg teljes mértékben a jégeső kialakulását, viszont a kialakult kisebb jégszemcsék a föld közelébe érve elolvadnak, illetve a kisebb méretű jégszemek károsító hatása is lényegesen kisebb, tehát ilyen értelemben nem egy jégeső-elhárító, hanem egy jégesőkockázat-csökken-tő rendszerről beszélünk.
Fontos elmondani, hogy a korábbi szakhatósági, valamint európai bizottsági állásfoglalás alapján az alkalmazott ezüst-jodid-kristályok felhőbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent.
(17.30)
A három dél-dunántúli megyében működő talajgenerátoros rendszer eddigi működési tapasztalatai abszolút kedvezőek. A rendszert működtető dél-magyarországi jégeső-elhárítási egyesülés, a Nefela számításai szerint 2014-ben a ráfordítás és a megmentett termelési érték 1:33-ként arányult egymáshoz. Az egységes országos rendszer kialakításának beruházási költsége előzetes becslések szerint mintegy 1,5-2 milliárd forintot tesz ki. Az egész országra kiterjedő talajgenerátoros rendszer tervezett éves működtetési költsége a meteorológiai szolgáltatás költségével és az anyagköltséggel együtt bruttó 1,5 milliárd forintban határozható meg. A működtetési költségek forrásául javarészt az Mkk. törvénnyel létrehozott
Kárenyhítési Alap szolgál, azonban arra való tekintettel, hogy egy ilyen rendszer működtetése előnyeiből az egész nemzetgazdaság részesül, nem zárható ki, hogy harmadik felek is hozzájáruljanak az országos jégeső-elhárítás működtetéséhez. A jégeső-elhárítás bevezetése után a jégesőkárok jelentős csökkenése várható, melynek következményeként lényegesen kisebb összegű kárenyhítő juttatás kerülhet kifizetésre ezen káresemények után, így a forrás felhasználása a Kárenyhítési Alap szempontjából is logikus döntés. A rendszer elindítása a tervek szerint a 2018-as jégesőszezon kezdetére, azaz 2018 májusára várható.
A tervezet alapján egyébként változik az aszály Mkk. törvény szerinti fogalma is. Ennek célja, hogy a definíció a termelőket a nyári időszakban ért hőség miatti aszálykárokra is kiterjessze. A jelenlegi aszálymeghatározás alapján ugyanis kizárólag a csapadékadatok alapján lehet aszálykárra hivatkozni. A módosítás értemében azonban, ha 30 egymást követő napon belül kevesebb mint 25 milliméter csapadék hullik, és legalább 15 napon keresztül a mért hőmérsékleti maximumok meghaladják a 31 Celsius-fokot, kárenyhítő juttatásra lennének jogosultak a termelők. A gazdálkodók számára kedvező módosítást jelent, hogy a jelenlegi 15 százalékos üzeni szintű hozamértékcsökkenési limit helyett a tervezet immár csak a károsult növényi kultúra szintjén határozza meg a 15 százalékos hozamértékcsökkenési limitet. Ennek fedezetét a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló források biztosítják.
Fentiek mellett a törvény egyéb aktuális technikai módosításokat is megfogalmaz, amelyek, úgy gondoljuk, hogy támogathatóak, ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvénymódosítás egészét szavazataikkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
