DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném megnyugtatni rögtön, hogy alkotmányos joga akárhány előterjesztést előterjeszteni a Ház elé, tehát ne érezze magát korlátozva. Mi, akik itt vagyunk, esküt tettünk, hogy a magyar jogszabályokat betartjuk és betartatjuk, tehát önt alkotmányos jogaiban itt semmiféle korlátozás nem érheti. Úgyhogy tegyen nyugodtan akárhány előterjesztést - mondjuk, ne pont ilyet, mint ez.
Ez ugyanis, ha finoman akarok fogalmazni, nem a kispénzű emberek problémáját kezeli itt 300 négyzetméter felett, hanem esetleg mást. Tehát nem a CSOK-osok, hanem a csókosok problémáira talál esetleg bizonyos megoldást, de még ez sem egészen biztos. Ugyanis, ha megnézzük az előzményeket, itt nekem le van írva, úgyhogy pontosan tudom idézni, hogy 2015. december 15-ei ülésnapján kivételes eljárásban fogadta el a Magyar Országgyűlés az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló T/8196. számon benyújtott törvényjavaslatot, amelyet a 2015. évi CXII. törvényként hirdettek ki. Ez a CXII. szám akár még jó is lehetne, vannak ilyen nemzetközi gyakorlatok, amiben a 112-es ilyen általános segélyhívóként szerepel; itt is ezt, hogy 300 négyzetméter alatt bármit bármikor enyhe bejelentés alapján, természetesen csak ami összhangban van az egyéb építéshatósági és állékonysági követelményekkel, 16 napon belül el lehet kezdeni, szóval ezt hirdették ki ebben a 2015. évi CXII. törvényben.
Az a törvényjavaslat, ahogy a parlamenti vitában már akkor is elmondtuk, az elfogadásakor ellentétes volt az Alaptörvény környezet védelmére vonatkozó rendelkezéseivel. És mint ahogy a bevezetőmben elmondtam, mi rendkívüli módon elkötelezettek vagyunk a törvényes rend betartatását illetően, akkor is elmondtuk, hogy ez törvényellenes, mert nemcsak a környezet védelmére vonatkozó törvényi rendelkezésekkel ütközött az az akkor elfogadott törvény, hanem csorbította az önkormányzatok településkép-védelmével kapcsolatos jogait is.
Én nagyon örültem, amikor fideszes képviselőtársam említette, hogy milyen nagy hangsúlyt kívánnak helyezni, meg hogy fontos szempont a településkép alakulása, és valóban így van. Tehát az, hogy az épített környezet, amely hosszú évtizedekre, esetenként évszázadot meghatározó időszakra ingatlanokkal gazdagítja a lakókörnyezetünket, hogy ez milyen környezeti, településképi megvalósításban történik, az egyáltalán nem mindegy. És az sem mindegy, hogy egy települési önkormányzatnak ennek az alakítására van-e módja vagy kiszorul-e az ilyen törvény adta lehetőségek köréből. Tehát az a törvény, az a bizonyos CXII. törvény módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt a 300 négyzetméter hasznos alapterületnél kisebb lakóépületek építésére. Ez már kvadrál az államtitkár úr emlékeivel, valóban 2016. január 1-jétől vált ez hatályossá, amikor is egyszerű bejelentési eljárást vezetett be ezeknek a lakóépületeknek az építése elkezdésére.
Az a meglátásunk, hogy a saját miniszteri kijelentésükkel élve, a kormányzat abban az esetben a sietséggel az építésügyben is túltolta a biciklit, mert egy elnagyolt, elkapkodott szabályozás született, amit Lázár János miniszter úr korrigált is, na, nem azonnal, de azért benyújtotta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló előbb említett ’97. évi LXXVIII. törvény módosításáról a T/9369. számon megfogalmazott törvényjavaslatát.
Ezen javaslat alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építkezéseknél is be kell tartani a környezetvédelmi szabályokat, emellett megszületett a településképi törvény is, ami bizonyos mértékig visszaadja az önkormányzatok döntési jogának egy részét a településkép alakításában. Ez az előterjesztés végül is visszaigazolása annak, hogy amit mi mondtunk a 2015. december 15-én elfogadott, kicsit hevenyészett törvényjavaslattal kapcsolatban, az nem nélkülözi az életszerűségét és a valósággal való összhangját, magyarul igaz. Tehát nem az alternatív valóság része, hanem a tényleges magyar valóság része. Ilyen értelemben ez a korrekció valamit helyre rakott a dolgon.
Elmondanám még, hogy amit most elő kívánnak terjeszteni, mielőtt cizellálnám, hogy ez kinek jó, kinek nem jó, ez a jelen törvényjavaslat az egyszerű bejelentési intézményt tovább bővíti. Egyszerű bejelentéssel történhet az eddigiek mellett, tehát amire már eddig is lehetőség volt 300 négyzetméter alatt, most a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó bővítésén túlmenően, valamint ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés esetén is. Természetes személy építtető 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységére is elegendő a bejelentés, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi, és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.
(16.00)
Itt jön az, hogy tényleg többgenerációs lakások építhetők, nagyon egyszerű módon, ha valakinek erre pénze van, ugyanakkor szintén egy alkotmányos jog a tulajdonnal való szabad rendelkezés joga. Tehát valaki, akinek van rá pénze, úgy dönt, hogy indulásként saját céljaira megépít bejelentési kötelezettséggel, mondjuk, egy 300 négyzetmétert jelentősen meghaladó, mondjuk, 400-500 négyzetméter hasznos alapterületű lakóingatlant, ez azért már, akárhol építi is az országban, a 100 millió forintot meghaladja. És utána alkotmányos jogával élve úgy dönt, hogy ezt mégsem saját lakás céljaira veszi igénybe, miután megszerezte a használatbavételi engedélyt, hanem esetleg a megváltozott életkörülményeire tekintettel - ami természetesen megtörténhet, különösen, ha valaki több generáció együttélésében gondolkodik - eladja. Tehát ez, hogy saját célra történik az építkezés, meglátásunk szerint semmiféle korlátot nem jelent. Piaci célra ugyanúgy lehet ezzel az egyszerű bejelentéssel építkezni. Tehát ez az indoklás nem zárja ki vagy nem korlátozza, hogy a kereskedelmi célú építkezés is bekerüljön, be tudjon kerülni ebbe a nagyon kedvezményezett kategóriába.
Érdekesen érinti az építési és az épületfelügyelet közötti hatáskör megosztását ez a törvényjavaslat, változik ez a feladatmegosztás. Nehezen értelmezhető, hogy hogyan. Itt egy-egy szakértői véleményt juttattak el hozzánk a napirend tárgyalását megelőzően. A véleményező úgy értékeli ezt a részét az előterjesztésnek, hogy azáltal, hogy a javaslat egy egyszerű bejelentési eljárást ír elő a jelenleg hatályos építési engedélyezési eljárás helyett, ez azt jelenti, hogy például a kertvárosi részeken az adott feltételek fennállása esetén nem az építésügyi hatóság, hanem az építésfelügyelet fog végül is eljárni, ellenőrizni, megállapítja, hogy a feltételeknek a használatbavételi eljárás során az épület megfelel-e, így az építési osztálynak ezen a területen - általában így nevezik ezeket az egységeket - főszabály szerint megszűnnek a feladatai. Tehát döntően utólag fogják elbírálni, hogy igazából megfelel-e a szükséges előírásoknak az az épület vagy nem.
Mi úgy gondoljuk, hogy ez igazából azoknak, akik nem tartoznak a Fidesz baráti köréhez, egy kiszolgáltatott helyzetet teremt. Mert amikor van egy szabályos építésengedélyezési eljárás, akkor az építtető, illetve az ő megbízásából eljáró tervező az építési hatósággal tisztázza, hogy ott, azon a konkrét helyen hogyan kell az egyes szabályokat értelmezni, illetve hogy az a terv, amit ott terveznek, megfelel-e ezeknek a szabályoknak. Tehát nem vakon ugrik a sötétbe, hogy majd a végén eldöntik, hogy megfelelő, elfogadható módon fektettek-e be arra az adott építményre akár tízmillió forintokat, hanem előre tisztázottak a játékszabályok.
Ezzel szemben az indokolás 5. §-a azt írja le, hogy a jókarbantartási eljárás építésfelügyeleti hatóságtól való elkerülését realizálja ez a javaslat. Igaz, hogy ez az eljárás a szöveg szerint az építésügyi hatósághoz kerül, de az eljárásra vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi a javaslat 6. § c) pontja. Tehát ez egy lényegében szabályozatlan helyzetet látszik teremteni. Ez a szabály mondta meg ugyanis azt, hogy a hatóság jogszabályban meghatározott ellenőrzést végez, köteles végezni a meglévő építmények körében, az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére, vagy elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Tehát itt nem biztos, hogy mindenki fogja tudni a jelen törvény elfogadását követően, hogy mi a dolga. Egy biztos, hogy vagy hiba történt, vagy ennek a szabálynak az elhagyása valamilyen okból szándékos volt. Ez az a szabály, és az építésfelügyeleti és az építésügyi hatóság közötti hatásköri változások is azt a gyanút erősítik, hogy ennek a törvényjavaslatnak is kizárólag sajátos csoportérdekek képezik az alapját, és nem feltétlenül az, amit önök a bevezetőben elmondtak, hogy az ország gazdasága, az emberek otthonteremtése és ilyen nemes célok szolgálata megvalósuljon.
Mindezt figyelembe véve az MSZP képviselőcsoportja a törvényjavaslatot most sem tudja jó szívvel támogatni, nem tudja támogatni. Egyértelmű, hogy a korábban erővel átvitt egyszerűsítési javaslat nem váltotta be a hozzáfűzött elvárásokat, nemcsak egyszerűbbé vált, hanem bizonytalanabbá is az építésügy helyzete, de az elrontott szabályozás újabb foltozgatása okán és ürügyén a kormánypártok jelen előterjesztéssel is úgy tűnik, hogy csak azoknak kedveznek, akik számíthatnak az ő baráti egyetértésükre. És nincs egyértelmű normatív támpont arra vonatkozóan, hogy ki hogyan, milyen konkrét tervek mentén, illetve milyen településvédelmi szempontok mentén tud jó állampolgár lenni, és tudja azt követően a lakására az engedélyt megkapni.
Mindezek alapján azt támogatjuk, hogy egy gyorsított, egyszerűsített engedélyezési eljárásban lehessen építeni, legyen lehetőség konzultálni az építési hatósággal, de azt, hogy ilyen, kicsit „lovak közé a gyeplőt” módon történjen az építés szabályozása, illetve ilyen nagy értékű épületek építésének az elkezdése, ezt kifejezetten veszélyesnek tartjuk. Köszönöm a szót, elnök úr.
